Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-09 / 37. szám

Collegium IX. Disputatio VI. De persona et officio Christi. Respondente Johanne Dayka Ungaro: 1. Julij. 1609. — Pareus CT I. 760 —764. Collegium IX. Disputatio VII. De justificatione hominis peccatoris coram Deo. Respondente Andrea Pulcri Retthegino Ungaro: 8. Julij. 1609. — Pareus CT I. 764—766. Collegium IX. Disputatio IX. De sacramentis in genere. Respondente Joanne Paulide Canisaeo Ungaro: 2.1

Julij 1609. — Pareus CT I. 771—773. Collegium IX. Disputatio X. De baptismo. Respondente Emerico R. Peezelio Ungaro: 29.2

Julij. 1609. — Pareus CT I. 773—777. Collegium IX. Disputatio XI. De sacra coena Domini. Respondente Johanne Buhas Kecz-kemetino Ungaro: 5. Augusti. 1609. — Pareus CT I. 777-781. Collegium IX. Disputatio XII. Papistarum dogmata falsa de s. coena Domini. Respondente Michaele Karazteleki Szilagino Ungaro: 12. Augusti. 1609. — Pareus CT I. 781—783. Collegium IX. Disputatio XIII. De monarchico statu ecclesiae, et de Antichristo. Respondente Stephano Banpankotano Ungaro : 17. Aug. 1609. — Pareus CT I. 783—787. Collegium IX. Disputatio XIII.3 De beatitudine et cultu sanctorum, & de purgatorio. Respondente Johanne Samaraeo Ungaro: 26. Augusti. 1609. — Pareus CT I. 787—790. Collegium IX. Disputatio XV. De creatione mundi. Respondente Stephano Cunrado Kernyeino Ungaro: 2. Septemb. 1609. — Pareus CT I. 791—793. (Folyt, következik.) EGYHÁZ. A bányakerület új püspöke. A bányai evang. egyházkerület kiküldött bizottsága f. hó 1-én bontotta fel a püspöki állásra beadott szűkebbkörű szavazatokat. Az első szavazáson Scholtz Gusztáv budai esperes-lelkész ós Szeberényi Lajos kapván a legtöbb szavazatot, közöttük kellett a döntésnek megtörténnie. A bizottság konstatálta, hogy a beérkezett 355 szavazatból Scholtz Gusztávra 217, Szeberényi Lajosra 138 szavazat esett és igy 79 szavazattöbbséggel Scholtz Gusztáv lett a bányai evang. egyházkerület püspöke. — Scholtz Gusztáv 1842. aug. 1-én született Eperjesen. Középiskoláit és a theologiát szülővárosában végezte. A külföldi egyetemek látogatása után 1866-ban szenteltetett lelkésszé és a budai evang. gyülekezet segédlelkészévé lett. 1868 —1873-ig a gölniczbányai gyülekezet lelkésze volt, s 1 Talán nyomdahiba 22 helyett: az előző disputatio július 15-én volt. ^2-böl igazítva. 3 Nyomdahiba XIV helyett. ekkor a budai gyülekezet választotta lelkipásztorává. Az egyházi életben tevékeny részt vett, s a bányai egy^ házkerület 1904-ben főjegyzői székébe emelte. Bachát Dániel püspökké választatása s annak a pestvárosi egyházmegye esperesi hivataláról lemondása alkalmával esperessé választatott. Működött az irodalom terén is, és több beszéde jelent meg a Papp Károly budapesti ref. lelkész által szerkesztett, „Kalászok az élet kenyeréhez" cz. gyakorlati folyóiratban. Mint lelkészt buzgónak, mint embert rokonszenvesnek s kifogástalan hazafinak ismerjük, s épen ezért a legszívesebben üdvözöljük a püspöki tisztben. Adja Isten, hogy vezetése, működése kerülete és az egész magyar evang. egyház felvirágoztatására szolgáljon ! A dunáninneni evang. egyházkerületben aug. 22. és 24. napjain folytak le Pozsonyban a gyámintézeti, papi értekezleti és kerületi közgyűlések. A gyámintézet aug. 22-én délelőtt ülésezett Láng Lajos felügyelő és Raab Károly esperes elnöklete alatt. Az intézet ez évi eredménye jóval kedvezőbb a tavalyinál. A gyűjtés főösszege meghaladta a 6700 koronát. A 800 koronás szeretetadományra Szulykót hozták javaslatba, s ezenkívül a pozsonyi diakonissza-intézetet 200 koronával segélyezték, 13 gyülekezetnek pedig 100—100 koronát adományoztak. A 22-én délután megtartott lelkészi értekezlet első sorban a pogány-misszió, másodsorban az egységes liturgia kérdésével foglalkozott. Ohajtandónak jelentették ki, hogy a lipcsei missió közgyűlésein a kerület rendesen képviselve legyen. A liturgia egységesítése felett hoszszabb vita volt, pro és contra s kimondották, hogy a kérdés még tanulmányozásra szorul. A kerületi gyűlést 23-án Laszkáry Gyula felügyelő nyitotta meg hosszabb beszéddel, a melyben a 48: XX. alapján igért államsegélyt illetőleg hangsúlyozta, hogy azt csak törvényszerű biztosítás mellett tekinthetjük állandósítottnak. Majd a folyton előre nyomuló ultramontánizmusra és az ellene való védekezésre hívta fel a figyelmet. Indítványára kimondta a gyűlés, hogy a kerület küldöttségileg fogja magát képviseltetni a hajdúböszörményi Bocskay-szobor leleplezésén. Baltik Frigyes püspök jelentésének meghallgatása után a 48. XX. végrehajtására vonatkozó kormánynyilatkozatot tárgyalták és egyhangúlag elfogadták Beniczky Árpád indítványát, a melynek lényege az, hogy a kerület örömmel veszi ugyan tudomásul a kormány nyilatkozatát, de az igért 3 millióval az államnak a prot. egyházakkal szemben fennálló kötelezettségét leróttnak nem tekinti és felterjesztést intéz az egyetemes gyűléshez az iránt, hogy a teljes garanczia végett a kormány kijelentéseknek már most előzetes törvénybefoglaltatása iránt tegye meg a szükséges lépéseket. Az iskolaügyi jelentések során a hitoktatók tiszteletdíját az elemi fokon óránkónt 50, a középiskolai fokon 100 koronában állapították meg. A kerületi tanítóképző felállítása kérdését véleményadás végett letették az egyházközségekhez. A debreczeni prot. egyetem ügyét nem támogatják, mert könnyebben megvalósíthatónak tartják az állami fakultások mellett a lelkészi és tanári szemináriumok és otthonok létesítését. A zsinatot illetőleg újból kijelentették, hogy annak összehívását nem látják sürgősnek. A nyugdíjintézetre vonatkozó pozsonymegyei indítványt elfogadták, csupán a magasabb osztályú nyugdíjszerzés ellen támadt erős ellenzék. A megejtett általános tisztújításon megmaradtak a régi tisztviselők, azzal a különbséggel, hogy a távozó főjegyző helyébe dr. Trsztyénszky Ferenczet, a levéltárnoki állásra pedig Hörk Józsefet választották meg. A Baldácsy-bizottságba báró Prónay Dezsőt, Baltik Frigyest, Láng Lajost és Laszkáry Gyulát küldötték ki.