Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-09 / 37. szám

Templomszentelés. A nyárádi (Dunántúl) ref. gyülekezet aug. 26-án szentelte fel renovált templomát, a melyhez egészen új tornyot építtetett. A felszentelő istentiszteleten a gyülekezet lelkipásztora: Györy János mondotta az alkalmi imádságot s tartotta az egyházi beszédet. Mint a hitbuzgóság szép példája említendő fel, hogy az Úr hajlékának renoválásához a gyülekezet nőtagjai 575 koronát adakoztak össze. Egyházmegyei választások. A gömöri ref. egyházmegye bizottsága aug. 27-én bontotta fel az esperesi hivatalra és egy világi tanácsbirói állásra beadott szavazatokat. A szavazás eredmónyeképen az esperesi állásra, csaknem egyhangúlag (3 szavazat kivételével), Csabay Pál balogi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró; a világi tanácsbiróságra pedig a szavazatok többségével Csizi Molnár József egyházmegyei ügyész választatott meg. — A barsi ref. egyházmegyében aug. 29-én volt a lelkészi főjegyzői és a lelkészi és világi tanácsbirói állásokra beadott szavazatok felbontása. Mind a három tisztségnél erősen megoszlottak a szavazatok, de mégis kikerült az abszolút többség. Ilyen módon a főjegyzőségre és a lelkészi tanácsbiróságra Bihary Kálmán pozbai lelkész, a világi tanácsbiróságra pedig Kádár Kálmán választatott meg. Új kultuszminiszteri államtitkár. A hivatalos lap közlése szerint a király kultuszminiszteri államtitkárrá Tóth János országgyűlési képviselőt nevezte ki. Tóth János, politikai tekintetben a függetlenségi párthoz tartozik s mint képviselő leginkább a katonai kérdések körében mutatott fel nagyobb tevékenységet. Vallására nézve református, s mint ilyen, a heves-nagykunsági egyházmegye életében vitt tevékenyebb szerepet. Egyházi életünk sötét foltjai. Nem szívesen tekintünk ezekre, különösen ha azok okozzák azokat, a kiknek a világ világosságainak kellene lenniök. De a közérdek szolgálata megköveteli tőlünk, hogy ne csak meglássuk őket, hanem teljes erőnkből törekedjünk eltüntetésükre. Ez a kötelesség kényszerít bennünket, hogy a békési ev. egyházmegye törvényszékének legközelebb hozott ítéletéről és a kolozsvári ref. gyülekezet belső zavaráról megemlékezzünk. Már említettük a békési evang. egyházmegye gyűlése kapcsán, hogy az egyházmegye fegyelmi vizsgálatot rendelt el pánszláv üzelmeik miatt Hrdlicska Lajos tótkomlósi lelkész és Sztik Gyula szintén tótkomlósi tanító ellen. Az egyházmegye bírósága, a lefolytatott vizsgálat után, a mult héten ítélkezett ebben az ügyben. S miután a vizsgálat igazolta a panaszokat, a bíróság mind Hrdlicskát, mind Sztiket hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet szigorú, de igazságos. S az evangélikus egyház, a mikor kánoni vétségnek minősítette törvénykönyvében a hazafiatlan magatartást és ezt a törvényt kérlelhetetlenül alkalmazza, csak mindnyájunk elismerését érdemli ki. — A második sötét folt a kolozsvári. Utóbb már úgy hallottuk, hogy az Irsay József elmozdíttatása nyomában támadt zavarok csillapodóban vannak. De most újra azt olvassuk és halljuk, hogy a szomorú ügynek nemcsak hogy nincs vége, sőt az elégedetlenek, élükön az elmozdított lelkésszel, egészen külön gyülekezetté szerveződnek. Elhatározták, hogy egy az elégedetlenek közé tartozó gazda csűrében fognak istentiszteleteket tartani ; sőt az első istentiszteletet már meg is tartották, a melyen maga a hivatalától elmozdított Irsay József végezte a papi szolgálatokat. A birói ítélet ellen való eme kihívó magatartás és a gyülekezet békéjének ilyen megrontása után nem tehet egyebet az egyházmegye és a kerület, mint hogy levegye a beszennyezett palástot Irsay József vállairól. István király-napi erőszakoskodás. Mint a Sárospataki Ref. Lapok legutóbbi számában olvassuk, Tiszaluczon, a mely csaknem teljesen református község, az István király napján a mezőn dolgozó ref. gazdákat a csendőrök karhatalommal verték ki a munkából, nemcsak, hanem a szerencsi járás szolgabirája pénzbirsággal is sújtotta, mint a nemzeti ünnep megrontóit. Az ilyen esetek minden esztendőben előfordulnak, daczára annak, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény, a melybe csak a képviselőházi tárgyalás alkalmával csúsztatták be a „Szent Istán napját", csak az ipari munka szünetelése van előírva. A rendőri és közigazgatási hatóságok tehát vagy nem tudják a törvényt, a mikor mezei munkából kiverik az embereket, vagy hatalmi túlkapást követnek el, felekezeti indokokból. A belügyminiszter úr jól tenné tehát, ha elvégre kioktatná alantas közegeit a törvény helyes értelme felől; azokat pedig, a kiknek fejébe vagy nem megy bele az értelmes beszéd, vagy pedig nem akarják megérteni, egyszerűen elcsapná hivatalukból. Tertium non datur 1 Elég volt, már a zaklatásból! A szomolnoki evang. egyház f. hó 2-án kettős ünnepet ült. Aznap avatta fel a szepesi városi egyházmegye főesperese, Weber Samu, az újonnan épült templomot és iktatta hivatalába az új lelkészt, Gindl Mártont. A tiszai evang. egyházkerület aug. 23—24 napjain, Barlangligeten, az új evang. templom felszentelésével kapcsolatban tartotta meg közgyűlését. A templomot aug. 22-én szentelte fel Zelenka Pál püspök s az első istentiszteleten Weber Samu esperes- hirdette az Isten igéjét. A 23-án kezdődött kerületi közgyűlést Szentványi Árpád felügyelő beszéde nyitotta meg. A megejtett választásoknál lelkészi főjegyzővé Geduly Henrik nyíregyházai lelkész, jegyzőnek Nemes Károly és Korbély Géza, világi főjegyzőnek dr. Zelenka Lajos, jegyzőknek dr. Szánthó Gyula és dr. Mikler Károly; új törvényszéki birákul Laczó János és Küberher Albert; az eperjesi kollégium igazgatóválasztmányába Weber Samu; egyházkerületi pénztárnokká Bumsch Béla, ellenőrré Trillhás Lajos választattak meg. A püspöki jelentés meghallgatása után, az eperjesi kollégium jelentését s az intézetnek abból kitűnő folytonos fejlődését örömmel vették tudomásul. Ezzel kapcsolatban kimondták, hogy sürgetik a kormánynál az egyetemes theol. fakultásnak Budapesten felállítását. Sürgetik továbbá a zsinatnak összehívását is. A 48. XX. végrehajtása tekintetében kijelentették, hogy ragaszkodnak annak olyan végrehajtásához, mint a hogy azt a két prot. egyház memoranduma és a brassói, hegyaljai és sárosi egyházmegyék határozatai követelik. Az iskolai bizottságok szervezetéről, hatásköréről és ügyrendjéről szóló szabályrendelet kidolgozására bizottságot küldöttek ki. A lelkészeknek szóló utasítás és a tanítóknak szóló Tájékozás kidolgozásával Korbély Gézát bízták meg. A 24-diki gyűlésben kimondták, hogy követelik a felekezeti tanítói fizetéseknek az állami tanítókéval egyenlővé tételét, a kultuszminisztériumban egy prot. papi előadói állás szervezését és a vasúti kedvezménynek a lelkészekre is kiterjesztését. A budapesti városi ág. hitv. ev. egyházmegye f. hó 3-án tartotta meg ezidei közgyűlését Fabinyi Gyula nyug. min. tanácsos, egyházmegyei felügyelő és Scholtz Gusztáv, most megválasztott új bányakerületi püspök, eddigi budapesti esperes elnöklésével. A közgyűlés megnyitása után Fabinyi felügyelő meleg szavakban üdvözölte Scholtz Gusztávot, mint új püspököt, a ki megható szavakban mondott köszönetet az üdvözlésért, s hivatkozván 40 éves lelkészi múltjára, biztosította az egyházmegyét változatlan ügybuzgóságáról. Ezután Scholtz