Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-09 / 37. szám

Hogy az egyesület küldöttségileg kérte a közoktatásügyi és a kereskedelmi miniszterektől a kedvezményes vasúti jegyek megadását: élénken helyeseltek; de hogy eredmény még semmi sincs: élénk sajnálattal vették tudomásul. Az indítványok során Kun Bertalan püspököt és Fejes Istvánt egyhangú lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagjaivá. Az egyesületi folyóirat kérdését a választmányhoz tették át, úgyhogy arra nézve már a jövő közgyűlésre tegyen propo zicziót. Kimondták végül, hogy Kálvin János születésének 400 éves évfordulója alkalmából pályázatot fognak hirdetni egy tanügytörténeti dolgozatra, a melynek a kálvinizmus és a kálvinista iskolák hatásának kimutatása lesz a feladata. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az egyesületet a jövő évre a kolozsvári ref. főiskola hívta meg vendégéül. A gyűlést Dóezi Imrének a kerület és a főiskola szívességét megköszönő s mindkettőre Isten bőséges áldását kérő beszéde rekesztette be. Délben ismét a kerület és a főiskola vendégei voltunk, s az ebédnél újra felhangzottak a lelkes pohárköszöntők is, a melyek hálásan tolmácsolták az egyesület köszönetét, úgy a kerülettel, mint a főiskolával és a sárospataki vendéglátó házigazdákkal szemben. Az ebéd végeztével a társaságnak mintegy 50—60 tagja kirándulásra indult Sátoraljaújhelybe, Kazinczy Ferencz lakó- ós nyugvóhelyére: Széphalomra ós II. Rákóczi Ferencz szülőházához : Borsiba. A kirándulás vezetője Dókus G-yula alispán volt, a kinek szíves gondoskodásaiért méltó, hogy köszönetet mondjunk. Vasúton menvén Sátoraljaújhelyre, innen kocsikon tettük meg a valóban kellemes kirándulásokat. Széphalmon, Kazinczy sírjánál Márk Imre hajdúnánási tanár mondott rögtönzött, de rögtönzött volta mellett igen szép beszédet, a mely után koszorút tettünk a sírra az egyesület nevében. Borsiban, a Rákóczi Ferencz születését megörökítő emléktábla előtt dr. Nagy Zsigmond debreczeni tanár mondott lelkes, hazafias beszédet, a mely után a Himnuszt énekeltük. Mindezek után megkezdődött az oszladozás, a szélrózsa minden irányában, a kolozsvári viszontlátás reményével. Voltunk azonban egynéhányan, a kik még nem tudtunk megválni Pataktól és szíves vendéglátóinktól. Még harmadnapra is ott maradtunk. S nem is bántuk meg. jRadácsi kollegánk, a kinek az egész rendezésben oroszlánrésze volt, meghívott bennünket a kollégium Király-hegyi szőlejének megtekintésére s egy kis szőlőbeli uzsonnára. És ez a harmadik nap, élvezeteivel, kellemes szórakozásaival nem maradt mögötte a két előzőnek. Kedves emlékét hálásan őrizzük lelkünkben! S hogy krónikánk teljes legyen, ide jegyezzük emlékezetnek és tanulságnak okáért a megjelentek statisztikáját, nem szólva természetesen a pataki iskola tanárairól, a kik, csekély kivétellel, mind otthon voltak, hogy bennünket szívesen láthassanak. — Jelen volt: 1. Dunamellékről \ a budapesti theol. akadémiáról 2, a főgimnáziumról 1, Halasról 2, Nagykőrösről 2, Kecskemétről 6, Gyönkről 2, Kunszentmiklósról 2, összesen 17 tanár; 2. Dunántúlról: a pápai theol. akadémiáról 2, a főgimnáziumból 4, összesen 6 tanár; 3. Tiszáninnenről: Miskolczról 4, Rimaszombatból I, összesen 5 tanár (nem számítva a sárospatakiakat); 4. Tiszántúlról : Békésről 4, Debreczenből 15, Hajdúböszörményből 1, Hajdúnánásról 6, Hódmezővásárhelyről 7, Kisújszállásról 1, Mármarosszigetről, a jogakadémiáról 1, a főgimnáziumból 2, Mezőtúrról 2, Szatmárról 3, őszesen 42 tanár; 5. Erdélyből: Kolozsvárról (főgimn.) 4, Nagyenyedről 4, Marosvásárhelyről 8, Zilahról 3, Szászvárosról 1, Szepsiszentgyörgyről 1, összesen 21 tanár. Képviseletlenül maradtak: a kecskeméti és debreczeni jogakadémia, a debreczeni és kolozsvári theol. akadémia, a csurgói, karczagi és székelyudvarhelyi főgimnázium, a nagykőrösi és pápai tanítóképezde. Fogadják a tiszáninneni egyházkerület, a sárospataki főiskola, a sárospataki kollegák és a vendéglátók e helyen is hálás köszönetünket. Legyen mindnyájunkon Istennek áldása! H. L A felsőszabolesi ref. egyházmegye lelkészi értekezlete. A felsőszabolcsi egyházmegye lelkészegylete aug. 23-án tartotta szokásos közgyűlését Kisvárdán, elegendő számban és végig élénk érdeklődés mellett. A gyűlés előtt szokásos istentiszteleten Kovács Lajos helybeli lelkésztársunk prédikált alkalomszerű tárgyról, eszméitető tartalommal, lelkes előadásban. Somogyi József elnök, gyűlési megnyitójában, nagyon komoly húrokat pengetett: a lelkészi kar általános társadalmi súlyának mai csekély színvonaláról emlékezvén és emlékeztetvén. Példákul felhozta, hogy főrendiházi püspökeink közül egyet sem érdemesítettek semmiféle bizottságba, holott ellenkezőleg van a r. kath. és gör. kath. püspökökkel; aztán ha valamely fontos tanügyi reformról van szó, vezető papjainkat nem is értesítik, csak utólag rendelik el az alkalmazkodást ; legközelebb az 1848: XX. t.-cz. alapján történt prot. egyházi államsegély ügyében is, csupán saját feje és szíve sugallata után ment a miniszter s egyszerűen tudomásul hozta tervezetét. Lejebb szállva a társadalmi élet kisebb munkaköreibe, lelkészi karunk alig jelentkezik a vármegye közigazgatásában, holott például a mi megyénk ezelőtt határozott kálvinista szellemű volt, most pedig több esetben egyházi érdekeink ellen működik a megye, holott ha papjaink kellő számban volnának közgyűlési tagok a megyén, kellő súlyt adhatnának érdekeinknek. S így tovább, még egyes községekben is, hol papjaink hajdani vezető és irányító befolyása nagyon meggyengült. Sőt az a bolond dolog is megesik velünk, hogy mi paptársak rontjuk egymás erkölcsi súlyát kicsinylő elégedetlenségünkben, holott a Krisztus lelkének egybeforrasztó hatása ós ereje a gyengékből is erőset, a kicsinyekből is nagyot formál és érvényesít. S így tovább ... Hát bizony jó ezekről gondolkozni, szélesebb körben is. Tárgysorozat első pontja, kegyeletes visszaemlékezés volt néhai Tomory András szabolcsi lelkész életére, illetve azon jelentős eredmények okainak feltüntetése egy krisztusi lelkészben, mely eredmények jelzik épen a krisztusi lelket. Altalános óhaj volt, hogy ez emlékbeszéd kerületünk lapjában tétessék közzé. Következett a kitűzött pályakérdésre érkezett két pályamunka bírálatának felolvasása. Bírálóbizottság a