Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-09 / 37. szám

f EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Dóczi Imre elnöki megnyitó-beszéde az Orsz. Ref. Tanáregyesület közgyűlésén. — Könyvismertetés: Egyházi beszédek Bersiertöl- Keresztesi Samu. — Belföld: Az orsz. ref. tanáregyesület V-dik közgyűlése, H. I. — A felsöszabolcsi ref. egyházmegye lelkészi értekezlete. Andrássy Kálmán. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Régiség: Adatok a heidelbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsorához. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Dóezi Imre elnöki megnyitó-beszéde az Orsz. Ref. Tanáregyesölet közgyűlésén. Mélyen tisztelt közgyűlés! Midőn az Országos Református Tanáregyesület ötödik közgyűlését van szerencsém megnyitni s midőn ez alkalomból a legszívesebb köszöntéssel s a kartársi szeretet melegével üdvözlöm az egyesület t. tagjait, — fölemelő érzelmekkel és gondolatokkal töltik el lelkemet azok a körülmények, melyek e közgyűlésünknek a szokottnál is nagyobb jelentőséget kölcsönöznek: közgyűlésünk helye és ideje. Nemzeti közműveltségünk egyik legrégibb tűzhelyénél, református tanügyünk egyik legerősebb várában gyülekeztünk össze, hogy a magyar ref. iskola építésén fáradozva, nemzeti műveltségünk emelésén munkálkodjunk. S itt, ez ős kollégium falai között, melynek minden kődarabja a magyar protestantizmus történelmi küzdelmeiről és nagy szenvedéseiről beszél, a hol minden emlék a református tanügy egykori fényét és dicsőségét hirdeti, lehetetlen, hogy a magyar ref. tanárság szive meg ne dobbanjon, s ne érezze, hogy szent a föld, a melyen járunk. Megszentelte számunkra református őseink szenvedése, küzdelme, nagysága és dicsősége. Itt, hol az iskolai életet a Rákócziak lelke ápolta és erősítette meg, lehetetlen át nem éreznünk a magyar ref. iskola szellemét s e szellem nemzeti jelentőségét és hivatását. Hol a magyar nemzeti műveltségnek a nyugat-európai kulturával való közösségét egy Comenius működése pecsételte meg, önkén-A 21,211/905. sz. a. kelt kötelező miniszteri rendelet alapján az iskolák és óvodák padlói ^ ü,Fónagy-féle Dustless'-szel portalanitandók» ^ a tüdövész terjedesének meggátlása czéljából. A rendelet értelmében a szert szétküldi egyedül a gyártó czég: J^ H ERDŐS JÓZSEF és TÁRSA Budapest, VI., Szív-utcza 43. szám alatt. ^ Óvakodjunk utánzatoktól. Utasítások ingyen. telenül alakulnak ki lelkünkben tanári hivatásunk és tanügyi fejlődésünk követelményei. Es a hol olyan — a tanügy történetében szinte páratlan — kép tolul a múltból lelki szemeink elé, hogy az iskola — tanár és tanítványok egybeforrva — a nemzeti elnyomatás és felekezeti üldöztetés szomorú korszakában kénytelen elhagyni ősi fészkét s penáteseit magával vive, évtizedeken át bujdosik a hazában, míg a Rákócziak lelke, a nemzeti lélek ismét vissza nem vezeti elhagyott otthonába: lehetetlen, hogy itt a múltnak erőtől duzzadó képei fölemelő hatással ne legyenek a református tanügy munkásaira s hitet, bizodalmat és reményt ne költsenek bennünk nemzeti hivatásunk betöltésére. S ha ide való zarándokolásunknak pusztán e hitbeli megerősödés volna is az eredménye, a református iskola, miként a múltban nem egyszer hatott kelesztő kovászként a hazai közoktatásügy fejlődésére, a mi munkánk által is élő ós hafcó tényező lesz nemzeti közműveltségünk emelésében. Nem kevésbbé fölemelő ránk nézve, hogy közgyűlésünk ideje nemzeti és vallásszabadságunk nagy hősének, Bocskay Istvánnak, épen tanáregyesületünk által kezdeményezett háromszázados emlékünnepei sorába illeszkedik be, s így egyesületünknek is alkalma nyílik hazai történelmünk eme kimagasló alakjának, a nemzeti önállóságunkat és ősi alkotmányunkat biztosító, protestáns egyházunk vallásszabadságát kivívó első szabadságharczunk vezérének, a bécsi béke halhatatlan szerzőjének emlékét a maga körében kegyelettel felújítani, s a kinek arczképét buzdító például tanuló ifjúságunk elé iskoláinkba