Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-14 / 3. szám
Sok járás-kelésük után és könyörgéseikre meg is jött az 1760 június 12-én kelt rendelet, a melyben megengedtetika toronynak az oratóriummal kapcsolatosan szilárd anyagból való építése akként, hogy az a templom tetőzete fölött 3 ölnyire emeltethessék. Az órának a toronyba tétele azonban — annak a lakosságra nézve terhes conservátiója tekintetéből — egyáltalán nem engedélyeztetik. Ezen kegyelmes kir. engedélyt nagy hálával vévén, a torony új fundamentomát — hogy a templommal összeköthető legyen, az előbbit fölszedvén — letették a fülöpszállási lakosok 1760 szeptember 18-án, a kir. deputátio jelenlétében, jelen lévén Szikoray Mihály alsó-némedi plebánus és főesperes, Balkó János izsáki plebánus, Mihálovics Márton kerületi assessor, Szabó János kiskunkerületi esküdt. A kik egyszersmind ezen kezük aláírásával és pecsétjükkel ellátott bizonyítványt adták: „Alóliróttak 0 Felsége kegyelmes rendeletéből Fülöpszállására kiszállván annak megtekintése végett, hogy nevezett község lakói a kir. engedéllyel egyezőleg járnak-e el a torony és oratoriuin építésénél: mint szemtanúk, a következőket jelenthetjük : 1. Az oratoriuin nyugoti oldalának (a hova t. i. az oratóriummal összekötendő torony fundamentoma letétetik) folytatásául 1 öl és 21 /8 láb mélységben kihányva találtuk a földet. 2. A kőmívesek is a dél felé néző külső szegletbe rakták le előttünk a köveket, és pedig elsőben a kőműves mester a község elöljáróival egyetemben, aztán a kőműves legények azokkal, a kik a lakosság közül az alapletevésben résztvenni kívántak. A fundamentom 3 öl 2Va láb négyszögben akként vettetett meg, hogy az a földszínéig 1 öl és 1 láb magasságban jöjjön, s aztán 3 négyszögöl szélesség és hosszúságban a földszínén felül a kir. resolutióval egyezőleg az oratorium tetőzete fölött 3 öl magasságban szilárd anyagból lesz emelendő. Az általunk szemmellátott dolgokról jelen bizonyítvány - levelünket kiadtuk Kiskun Fülöpszállásán 1760 szept. 18 Szikoray Miklós főesperes, Mihálovics Márton jász-kun kerületi ítélőtáblai assessor, Szabó János kiskun ker. esküdt. Az ólomtáblába vésett írás, mely egy négyszögű kőbe, a torony nyugoti szegletébe, kividről tétetett, a következő: „A szentháromság egy igaz Istennek dicsőségére, Mária Terézia királyné asszonyunk kegyelmes engeclelméből, a fülöpszállási Helv. Conf. eklézsia építtette o tornyot, és Die 18 Septembr. Ao. 1760. letette az első fundamentomot. Ez időben Magyarország Palatínusa és a nemes kunok s jászok bírája gr. Batthyány Lajos ő excellentiája. Palatinalis főkapitány Tts. Consiliárius Almási Pál, vicekapitány Tts Jankovics Miklós, districtualis kapitány Ns. Herpay Mihály. Prédikátor Dallos István, a solthi ven. traktusnak seniora. Főbiró: Kozári János. Esküdtek: Nagy Gergely, Csaplár István, Szakái István, Kis János, Kozma Mihály, Bankos István Nótárius: Körösi András. Eklézsia gondviselője: Balog Szűcs János." Hasonlóan a deputátusok nevei is a főesperes által papírra írva betétettek ugyanazon kőbe.* Közli: Földváry László. ÍRODALOM. Ref. Zeneközlöny. Ismételten felhívjuk a lelkész és tanító urak figyelmét a „Ref. Zeneközlöny "-re. Ez a hézagpótló lap f. évi január elseje óta nemcsak hangjegyekkel akarja előmozdítani a ref. egyh. ének-és zeneiigyet, hanem szakbavágó czikkekkel is. Ezentúl havonkint kétszer fog megjelenni s minden hónapban egy változatos tartalmú zenemellékletet fog adni. A zenemelléklet jó orgona-átiratokban bemutatja a zsoltárok és dicséretek rhithurizált dallamait s a próbaénekeskönyv új dallamait; karénekeket hoz az egyházi énekkarok számára s 1—2—3 szólamú énekeket s dalokat a népiskola számára. Életrevalóságát legjobban bizonyítja az I. évfolyam tartalma. Közölt 52 egyházi éneket orgona-átiratban, 24 templomi, 14 gyász- és 23 vegyes tartalmú éneket falusi énekkarok számára, 64 elő- és utójátékot, továbbá sok 1—2—3 szólamú gyermekdalt. A „Ref. Zeneközlöny" előfizetési ára egész évre 12 kor. Megrendelhető a szerkesztő-kiadónál, ifj. Fövenyessy Bertalannál Sárospatakon. A jó ügy érdekében kívánatos lenne, hogy szerényebb jövedelmű tanítók részére az egyházak járassák a Ref. Zeneközlönyt. Újabb adalékok Szepesmegye történetéhez. írta: Weber Samu. 144 lap. Kapható Wiesner könyvkereskedésében, Késmárkon. Ára 1 kor. Szepesbéla tudós espereslelkésze ezzel a munkájával is igen érdekes és tanulságos adatokat közöl Szepesmegye régi történetéből. Ismerteti részletesen a Szepesség erődítményeit, Lublóvár gazdászati és adózási viszonyait, a szepesi rablók történetét, tekintettel a szomszéd vármegyékre, a szepesi városházat és Kromlownak, egy elpusztult falunak a történetét. A munkát melegen ajánljuk olyasóinak, különösen pedig a históriai dolgokkal foglalkozók figyelmébe. Szerkesztőváltozás. Az erdélyi ref. egyházkerületi értekezlet vallásos családi lapja, a „Vasárnap", az új esztendőben szerkesztőt cserélt Vajda Ferencz székelyudvarhelyi lelkésztől a szerkesztést Tóthfalussy József marosvásárhelyi lelkész vette át s a lap is Marosvásárhelyen jelenik meg január elsejétől kezdve. Dunántúli Református Családi Lap. Ezen a czímen új népies lapot indított meg az új esztendőben Fülöp József körmendi lelkész. A lap minden csütörtökön jelenik meg Körmenden. Terjedelme egy ív. Előfizetési ára egész évre 4 korona; ha legalább 4 példány jár egy helyre, akkor példányonként 3 korona. A lap megindítását a szerkesztő azzal indokolja, hogy a többi vallásos néplapok a dunántúli kerületben nem igen tudtak gyökeret verni; meg hogy lapjában különös tekintettel kíván lenni a kerület életében felmerülő esemén}'ekre és törekvésekre. A lap első száma elég * Az itt kivonatolva közölt latin okmányok a dunamelléki egyházkerület levéltárában, F jegyű kötegben.
