Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-14 / 3. szám

tartalmas és változatos. Kívánjuk, hogy prosperáljon abban a körben, a melyre számít támogatás tekintetében. A társadalom evolutiója. Az akadémia kiadásában hatalmas konczepeziójú munka jelent meg legközelebb. Kidd műve az, a társadalom fejlődésének törvényéről. Ez a munka, a mely íróját világhírűvé tette, 11 év alatt csupán Angliában 32,000 példányban kelt el, s azóta az európai nyelvek legtöbbjére lefordíttatott. A Darwin elméletének világánál kutatja Kidd az emberiség fejlődését. Spencer és Marx theoriáival szembeszállva, kimondja, hogy az emberiség társadalmi fejlődésében a vallás a főtényező, a modern nyugati czivilizáczó és demokráczia pedig egyenesen a keresztyén vallás és az általa kifejlesztett erkölcsi rendszer gyümölcse. A darwini elmélet szerinti kiválasztás törvénye az emberi társadalomra is érvényes és azt nem a verseny megszüntetése, tehát a szoczialista ideál, hanem annak hathatósabbá válása felé hajtja. A nemzetek versenyében a tartós sikert, a történelem tanúsága szerint, nem a csillogó tulajdonok, nem a ragyogóbb ész biztosítja, hanem az erkölcsi tulajdonságok, a jellemerő, a tisztesség. a fedhetlenség és becsületesség, mindenekfelett pedig a kötelességérzet. Párhuzamot von Francziaország és Angolország között, kimutatva, hogy míg a franczia nemzet az erkölcsi hanyatlás folytán elvesztette felsőbbségét, addig az angolszász az oczeánon innen és túl a czivilizáczió terjesztője és a földkerekség első nemzetévé válik, azon erkölcsi érdemek által, a melyeket családi és állami életében kifejt. A régi Görögország és Róma is csak addig volt nagy, míg honi isteneit és az erényt tisztelte; a hitetlenség és erkölcsi romlás a birodalom erejét aláásta és összeomlását idézte elő. Ezeket az erényeket egyénben és nemzetben pedig nem a jólét, hanem a szenvedés és küzdés fejleszti ki. A faji és társadalmi emelkedésnek feltétele a folytonos küzdés és szenvedés. A fellendülés korszaka soha egyetlen nemzet életében sem a béke és jólét eredménye volt, mert az elpuhulásra és erkölcsi siilyedósre vezet, hanem a nagy nemzeti küzdelmeké. A czivilizáczió törvénye illuzoriussá teszi Marxék reményeit is. Szerintük a kollektív társadalom megszünteti a versenyt és mindenki számára meghozza a boldogulást. De ez bekövetkezni nem fog és ha bekövetkeznék, nem biztosítaná a társadalom boldogulását, mert a verseny megszűnéséből születnék az elpuhulás és, ezt nyomban követné az általános jólét hanyatlása. A természeti és társadalmi életben a megindult haladásnak feltétele az egyén részéről az állandó erőfeszítés és önfeláldozás. Az a tényező pedig, mely az embert önkéntes önfeláldozásra bírja, a vallás. Egészen modern szocziálpolitikánk a keresztyén erkölcsi rendszer terméke. Azok vagyunk mi is, talán tudtunk és akaratunkon kiviil is. Azok a nemzetek, a melyek a keresztyén vallást nyíltan elfogadták és hirdették, mint az angolszász, emelkedtek a legnagyobb erkölcsi nívóra. Ezekből következtetni lehet a jövőre. A szoczialista ideál, a kollektív társadalom azért nem fog elkövetkezni, mert ellenkezik az élő természet változatlan törvényével, mely szerint minden fejlődés feltétele a küzdelem. Az elsőséget mindig azok a fajok és nemzetek fogják kivívni, a melyekben legnagyobb mértékben lesznek meg az erkölcsi tényezők, a becsületesség, erény és kötelességérzet; miután pedig az önfeláldozásra a vallás ösztönöz, a legnagyobb sikereket mindig a legvallásosabb fajok fogják elérni. Kidd korszakalkotó munkáját Geöcze Sarolta fordította, a nála megszokott szabatos magyar nyelven és az angol szerző gondolatvilágának teljes átérzésével. A munkából lapunk más helyén közölünk egy érdekes fejezetet. EGYHÁZ. Püspökök értekezlete. A magyar ág. hitvallású evangélikus püspökök, dr. Báltik Frigyes elnöklete alatt, a Deák-téri egyház dísztermében a mult héten ülést tartottak, melyen az elnökön kívül résztvettek még: Bachát Dániel bányakerületi, Zelenka Pál tiszakerületi és Gyurátz Ferencz dunántúli püspökök. A püspöki konferenczián megállapították az egyház 1906. évi működését, különösen az adminisztraczionális ügyekre vonatkozólag. Lelkészválasztások. A losonczi ref. gyülekezet, meghívás útján Sörös Béla budapesti gyűjtőfogházi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. A losonczi gyülekezet Sörös Bélában kiváló erőt nyer. A mikor a megválasztottat szívesen üdvözöljük, másfelől sajnáljuk a dunamelléki kerületből és pesti egyházi és egyesületi körökből való távozását. — A györszemerei ref. gyülekezet Jakab Jánost hívta meg lelkipásztorává. — A pinkafői evang. gyülekezet Ziermann Lajos rohonczi lelkészt választotta meg papjává. Egyházi aranykönyv. Bárczai Sándor bárczai földbirtokos, a saját telkéből kihasított területen, négyszobás, csinos papi lakást építtetett, a szükséges mellékhelyiségekkel, 11545 kor. értékben. De az egyházát szerető földbirtokos mellett, szép jelét adták buzgóságuknak a 173 tagból álló kis gyülekezet tagjai is, a mikor az építkezés körül mintegy 2000 korona értékű fuvart ingyen végeztek. Isten áldása legyen a kis gyülekezeten! Budapest egyházi fejlődése. A budapesti ref. egyház józsefvárosi lelkészi körében, dr. Szabó Aladár lelkész buzgólkodása folytán, reménységre jogsító mozgalom folyik az iránt, hogy a még csak inkább papiroson levő lelkészi kör valósággá is legyen. Legközelebb megnyerték az engedélyt arra, hogy vasárnap délelőttönként a tavaszmező-utezai állami főgimnázium dísztermében istentiszteletet tarthassanak, s megindultak az adakozások is, hogy az istentiszteletek tartásához szükséges egyházi szerek rendelkezésre állhassanak. A mozgalom, melynek élén olyan férfiú áll, mint dr. Szabó Aladár, mindenesetre sikerre fog vezetni, Isten segítségével. Magyarosodó gyülekezet. A budapesti kerepesiúti evangélikus templom neve eddig „tót templom" volt, miután híveit a felvidékről a fővárosba települt, vagy ott munkát kereső, tótajkú evangélikusok képezték s istentiszteletének nyelve kizárólag tót volt. Bachát Dániel püspök-lelkész buzgólkodása folytán azonban ezentúl minden hónap első vasárnapján magyar nyelvű istentiszteletet is fognak tartani. Ez az első lépés nem nagy lépés ugyan, de mégis arra mutat, hogy a főváros magyarsága hatással van az itt megtelepült idegen ajkúakra is és hogy a pesti tót egyháznak már vannak olyan tagjai is, a kik szívesen hallgatják az Istennek igéjét magyar nyelven is. A sárabai ref. lelkészi állásra a következők pályáztak és jelöltettek:* Forgács Endre sárbogárdi, Varga Sándor ercsi, Csáki István felcsuthi, Halász István etyeki, Pátkay János pátkai, Fehér Gyula verebi, Sáfár Béla őrszentmiklósi, Fábián Zoltán nemesdédi, Mészáros János zseliz-kisfaludi, Kertész István bodroghalászi, Csomasz Dezső móri, Szokó István sáregresi, Csukás Endre siómarosi, Széles Sándor nagypali lelkészek, Kis Mózes törteli, Török Lajos jászkerekegyházi helyettes, Maller J'ínos ómoraviczai, Kuliffay László budapesti segéd-lelkészek. Összesen 18 an.