Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-01 / 27. szám

tályokban nem az egyes bibliai könyvek eredetének, azok szerzői, tartalmuk kritikai ismertetése a vallástanítás fő érdeke, hanem a bibliai tannak és tartalomnak a gyermekekkel megismertetése, szóval a bibliának beplántálása a gyermek lelkébe. Hadd lássa az egyes könyvek olvastatása és tartalmuk magyarázata alkalmával a tanuló, mint nyilatkozott meg Istennek áldó kegyelme a nagy mindenség, benne az ember megteremtése és az általánosan mindenekre kiterjedő gondviselés alkalmából. Áz isteni áldó kegyelem nyomon kiséri az embert az első bűneset pillanatától a világ forgásának mai időpontjáig ; — igen, mert Isten az ő örök szeretetéből kifolyólag, az emberi világ bűnös léte daczára, nem bosszulja meg magát az emberi nemzetségen ; áldó jósága nyilván megnyilatkozott erkölcsi megtartásunkban, mely szerint küldött Megváltót, kiben váltságunkat találtuk ós a kinek tudománya életnek és igazságnak beszéde. A biblia tanrendszerének e magasztos vezéreszméit, hogy a kijelentés történetének folyamán megismerhesse a tanuló, felveszem a tanterv nyomán az I. osztályban az ó-szövetség, a II. osztályban az új-szövetség különböző könyveit. A bibliai könyvek bőséges terjedelme nem engedi meg a heti 2 tanóraszám mellett a könyvek teljes szövegének elolvastatását, — ez magában nem is baj ! Végre is házi olvasmányokul is jelölhet ki szövegrészleteket a szaktanár. A nem olvasott részek tartalma röviden közölhető a tanítványokkal. A tanítás menete elemző. Ez eljárás érvényesül úgy a történeti, tanító (költészeti) és prófétai könyvek ismertetése alkalmával. S ez abban nyilvánul, hogy a bibliai szöveget olvastatva, a szöveg nyomán vezetem rá a tanulót a tudnivalókra, mintegy kihámoztatom velők a bibliai tartalmat (inductio). Gimnáziumi felsőbb tanítási fokon módszer tekintetében a magyarnyelvi tanítással lehet párhuzamba állítani bibliai vallástanításunkat, ha ugyan belsőbb vallási érdeket külső, egyedül tanítási érdekkel egybevethetünk. Valamint a gimnáziumi V. osztályban a magyar prózai írásművek ismertetése, tehát tartalmuknak, szerkezetüknek, külső sajátságainak megértetése a tanítás feladata, majdnem e feladatot szolgálja bibliai tanításunk is, azzal a különbözettel azonban, hogy itt egyedül a bibliai tartalom megértetése, annak igazságáról a meggyőzés, így annak a lélekbe plántálása a feladat. A rhe torikai tanítás csak induktív lehet; az elemzésből indul ki az elmélet, mely a tanítás sarkalatos pontjaira szorítkozik.1 Ez áll módszer tekintetében a biblia analyticus tanítására is. A tanítás menetének egyetlen példáját kívánom bemutatni a hegyi beszéd tanításának kapcsán. E részlet a bibliában Máté evangélioma 5—7. részekben foglaltatik. Nézzük az 5. rész tanítását. A szöveg olvastatása előtt utalok az előző bibliai rósz tartalmára. A Jézus élete tanítása nyomán e rész-1 L.: A gimn. tanítás terve s a reá vonatkozó utasítások. A vallás- ós közoktatásügyi minisztérium hivatalos kiadása. leten úgyis túl vagyok. Megemlítem a tanulók előtt, hogy Máté evangélioma 4. részének előadása szerint az Idvezítő kiállotta a tűzpróbát a sátán csábításaival szemben ; sem hatalomvágy, sem feltűnési kedv, sem a kincscsel, vagyonnal kísértés el nem tántorították őt magasztos tanítói életpályájától; fellép, maga mellé veszi tanítványait (Máté 4, 18—22). „ Elkérülé az egész Galileát, prédikálván az Isten országának evangéliomát, gyógyítván minden betegséget és minden erőtlenséget a község között" (25. v.). Tanításait a hegyi beszéddel kezdi meg, melyet Galileának Boldogság nevű hegyén, a tenger partján tartott. A növendékek közül egy felolvassa az 5. részt. A szöveget ezután az egyes részletek vezéreszméi nyomán a gyermekekkel részekre bontatom. Ily önálló részletek lesznek a 3—12. versek, hol a boldogság problémájának megfejtését adja az-Idvezítő. A 13—16. versek, hol a keresztyén élethivatásról beszél; 17—37. versek, melyekben a mózesi törvényt magyarázza; a 38—48. versek, melyekben a keresztyén türelmesség és megbocsátás magasztos erényeit köti hallgatói szívére. Álljon a hosszú részletből a 3. és a következő vers magyarázata. Mint említve volt, elemző tanmenet mellett egyes kérdésekkel igyekszik reávezetni a tanár a tanulót az alábbi gondolatokra, melyeknek kifejtése, is kérdés és feleletek alakjában történik. E kérdező módszer minden kérdését lehetetlen papírra tennem. Az alábbi tanítás-formát inkább vázlatos alakban, főleg a tárgyalási mód bemutatása szempontjából közlöm. íme a tanítás! Az Idvezítő a hegyi beszéd bevezető részében (3—13. v.) az emberi élet mindennapi, mondhatjuk legfontosabb kérdésének, a boldogság problémájának adja megfejtését. Mi a boldogság? Nincs közöttünk csak egy is, ki boldogság után ne vágynék. A gyermek játékai, az ifjú tervezgető álmai közepett, a férfi fáradozásai, küzdelmei perczeiben megszerezni igyekszenek a boldogságot. Bizony nincs ez általános emberi törekvés alól kivétel! De bár sietve fut mindenki a boldogság után, közülünk kevesen találják meg. És vájjon miért? . . . Mert nem a krisztusi eszmény nyomdokain keresik a boldogságot, de gyarló emberi elméjök útmutatása nyomán. Nem a Jézus által hirdetett lelki javakban, de múló értékű, veszendő világi jókban, mint: gazdagság, dicsőség, hírnév, hatalom, rang és pompa — keresik a boldogságot. Pedig e javak nem eredményezik a lélek nyugodalmát. Elkápráztathatják a lelket, de belső megnyugtató érzéssel el nem töltik soha. E földi javak helyett az Idvezítő a lélek szegénységében (3. v.), bűnbánatban (4. v.), alázatosságban (5. v.), az igazság keresésében (6. v.), irgalmasságban (7. v.), tisztaszívűségben (8. v.) és a békességre igyekvésben (9—12. v.) helyezteti a boldogságot. Jertek, fejtsük ki Jézus tanítása tartalmát.