Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-01 / 27. szám

állásaikat. Hiszen a férfihivatalnok, munkás stb. ma is kedveltebb, mint a női. És az a nő, a ki ilyen pályára megy, már azért teszi ezt, mert nem kap férjet. Sőt ellenkezőleg, hamarább kaphat így; mert a kevés jövedelmű férfi, a ki egymaga nem bír családot eltartani, a kettős jövedelem tudatában inkább mer vállalkozni reá. Sok szülő, épen erre számítva, képezteti leányát; mert azt mondják : „Hoz egy gyógytárt hozományul a leányom, ha gyógyszerészt nevelek belőle, és ekkor kap férjet is! Megkeresi a másik is, a mi neki kell, azt sem féltem!" Nekem is mondta egy férfirokonom, derék ember különben: „Meg akarok házasodni. Eltartani tudok is egy asszonyt; de — öltöztetni nem!" Azt sem gondolom (tapasztalások után), hogy a nő nem jó hivatalnok; főleg aprólékos, pontos munkánál jó szolgálatot végez. Hogy a családanya otthon ülő foglalkozást kellene, hogy keressen, hogy gyermekei mellett lehessen, — ez, azt hiszem, minden vita fölött áll, ha már egyáltalán keresnie kell. Már pedig az, hogy nem szívesen mond le keresetéről s nem ok nélkül, az úgy a drágaságnak, mint annak a megszokott, jóleső érzésnek a következménye, hogy nem függ minden krajczár erejéig férjétől. Azonkívül ma a fővárosi háztartás sokkal kevesebb háztartási munkát kiván; mert sok dolgot csekély árért készen s még jobbat is kap, mint a minőt rossz anyagi körülményei folytán otthon, fáradsággal állit elő. Es igényei nem nagyok e téren, s ha egy-két gyermekétől ráér, jobb, ha dolgozik, mintha a szomszéddal pletykál. Egy, a mi természetesen nem pótolható, sem olcsón, sem drágán: áz anya szellemi és erkölcsi vezetése, tanítása, szeretete, kedélye, a mi a családot családdá teszi stb. Ennek a hiánya csakugyan legszomorúbb ebben. Hogy az elcsigázott anya maga is érzi olyan családoknál, hol ez elkerülhetetlen, az több. mint bizonyos. 0 is szivesebben otthon keresné a pénzt. De mit tegyen, ha nem olyat tanult lánykorában, ha képzettsége csak irodai vagy más hasonló munkára való ? És mért nehéz segítni ezeken a bajokon? Azt hiszem, hogy itt a kiindulási pontnál, a férfiak pályaválasztásánál van már az első hiba, vagy legalább is az oka a nők sokak szerint téves pályaválasztásának. Természetesen csak hazánkról szólok, mert azt ismerem és mert főleg ez fontos nekünk. A külföld azonban jó követendő példákat szolgáltat. Nem is újság, a mit mondok. Sokszor elmondották, de nem evvel a fontos kérdéssel kapcsolatban, hogy a nők veszik el a férfiak elől a kenyeret. Már a szülők nem önállóságra, erélyre, jellemszilárdságra, bátor küzdésre nevelik fiaikat, hanem igyekeznek bedugni őket valamely hivatalba, a hol ugyan a jövedelmük igen szűk korlátok közt mozog, de bizonyos ranggal áteviczkélnek az életen. Állásukhoz mérten persze nem tudnak családot eltartani legszebb korukban; mert a hivatalnoknál, ha tehetséges is, sok mindentől függ az érvényesülés. Ezért aztán a házasságnál főkérdés, a drága (és sokszor haszontalan) kelengyén kívül: mit hoz a lány? A felelet erre ma fent: apanaget; lejebb: fizetést. Viszont a nők mindinkább függetlenebbül, önállóbban vannak nevelve, mint azelőtt, a mi sokkal bátrabbá teszi őket az élet harczában is. Ha a férfiak nem elégednének meg a szerény hivatallal és czímmel (felerészben már az első lépésénél protekczióra támaszkodva), sokkal többet keresnének a szabad, független pályákon, olyanokon, a hol (mint már annyiszor hangoztatták nálam sokkal okosabb és illetékesebb emberek), égető szükség van nálunk, főleg az ipari, technikai, kereskedelmi, úgynevezett reális, modern pályákon. De ahhoz egy kis jellemszilárdság,. takarékosság, életrevalóság, erély, bátorság kell, és ezek bizony nem találhatók fölöttébb gyakran ifjainkban, főleg az úgynevezett „urak"-ban. Ezeket az urak különben sokkal jobban tudják, mint én, — s e kis kitéréssel csak az a czélom, hogy kimutassam, hogy a szegény nők férjhezmenetelének nem épen csak az az akadálya, hogy ők kiszorítják a férfiakat állásaikból. De minálunk a férfi-női munkakérdés még nincs sem megoldva, sem eldöntve. Igyekezzünk tehát jó irányt adni neki, a míg lehet, kiki tehetsége, helyzete szerint. Orth Ambrusné. (Folyt, következik.) ISKOLAÜGY. A biblia az ev. ref. középiskolai vallástanításban. (Folytatás.) 1. Az ev. ref. középiskolai tanterv e szavakban foglalja össze az I. osztály vallástanítási tananyagát: „Az ó-szövetségi kijelentés a pátriárkák és Izrael történetében, a tízparancsolatban és a prófétai iratokban." A II. osztályét pedig ekként: „Az új-szövetségi kijelentés Jézusban, az ő életében és tanításaiban." Látnivaló, hogy bibliaismertetést, nem pedig bibliai bevezetéstant (isagogika) kiván. Más szavakkal: Ez osz-AMJA- A A UAMBB AHA E gy házfelszer elö és oltárépitö mü-Gavora es Housner