Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-29 / 18. szám
szántál a békésbánáti egyházmegye járuléka 50, a beregi és az érmelléki egyházmegyék pedig járulékuk 100%"v a l maradtak hátralékban. 1905-ben a közalap összes bevétele 514,675 K 77 fillér, kiadása 329,944 K 27 fillér, pénztármaradványa 184,731 K 50 fillér volt. Gyarapodott a vagyon 226,000 korona névértékű, 4%-os záloglevéllel. Összes vagyon, a Jordán-alappal együtt: 3 573,510 K 16 fillér. A Jordán-alap vagyona 299,510 K 16 fillér. A folyó (ívre a költségvetés a következőleg állapíttatott meg: Tőkésíttetik 69,698 K 58 fillér, missziókra fordíttatik 35,278 K 24 fillér, lelkészi özv.-árva - gyámintézetnek adatik 27,879 K 42 f., egyszersmindenkori segélyekre fordíttatik 21,487 K 60 f., kiegyenlítésekre előirányozíatik 15,851 K, 43 f., a régebbi tőkesegélyek fedezésére 113,706 K 60 f., összesen 283,901 korona 87 fillér. Deficzitképen mutatkozik 5030 kor. 98 fillér. Ezt a hiányt, mint már említettem is, legfőképen a hátralékok és a pontatlanság idézvén elő, a konvent, a bizottság javaslatára újból felhívta a kerületeket a hátralékok szorgalmazására, s egyszersmind kimondta, hogy az egyházmegyék a járulékok hátralékait pénztáraikból kötelesek fedezni, hogy így a járulékok befizetése biztosítva legyen. A közalapi bizottság előterjesztése alapján egyszersmindenkori segélyképen 21,480 korona osztatott ki 57 egyház között. Segélyben részesültek a következő gyülekezetek: Dunamelléken: Uny 1200 K, Hévízgyörk 1000, Rákoscsaba 600, Rónádfa 500 koronában. Dunántúl: Inke 1200, Felső-Gellén 1000, Karcsa 600, Hencse 500, Szabás 100, Nemesdéd .100, Ekecs 200, Dad 160, Várpalota 100 koronában. Tiszáninnen: Beretke 1200, Ládháza 1000, Gercsely 600, Rozsnyó 500, Csobád 100, Vizsoly 100, Mályi 300, Parasznya 100, Susa 50, "Újfalu 100, Csobaj 50, Miglész 50, Csernalió 50, Barsi 50, Szürnyeg 50, Szögliget 200 koronában. Tiszántúl: Élesd 1200, Thass 1000, Mónuspetri 600, Pankota 500, Nábrád 500, Nagybégány 50, Csetfalva 50, Szolyva 100, Kunágota 100, Pelbárthida 100, Gelse 100, Akli 100, Túrterebes 100, Pusztadarócz 100, Sima 100, Szamosbecs 100 koronában. Erdélyben: Sárpatak 1200, Felsőtök 1000, Ormány 600, Oláhdellő 500, Csóra 200, Istvánháza 80, Magyarbecse 50, Marosgombás 80, Magyard ellő 100, Lecsmér 100, Vármező 40, Koltó-Katalin 40, Szentistván 200, Küsmöd 80, Magyar-Nagyzsombor 50, Szászhidvég 200 koronában. Kínos benyomást tett a közalapi végrehajtó bizottság jelentése kapcsán a nyirábrányi gyülekezet elkezelt közalapi segélyének megtérítési ügye. Nyirábrány 1200 korona segélyt nyert a közalaptól; a segély ki is utaltatott részére a tiszántúli püspöki hivatalhoz, a honnan meg Zsigmond Sándor espereshez küldetett kézbesítés végett. A pénz azonban, egyéb másokkal együtt, elsikkadt az esperes kezén. A gyülekezet keresné elveszett segélyét s annak újból kiutaltatását kéri. A konvent azonban kijelentette, hogy azt nem teszi, mivel az ő felelőssége a nyugtával igazolható kiutalással megszűnt. Hogy a felelősség továbbmenőleg kit terhel, annak megállapítását a tiszántúli kerületre bízza. A konvent álláspontja kétségtelenül helyes ebben a dologban ; de az is természetes, hogy a nyirábrányi gyülekezetnek meg kell kapni megszavazott és kiutalványozott segélyét. A felelősség tehát valakivel szemben okvetlen megállapítandó. A közalapi jelentés után az orsz. lelkészi özvegyárva gyámintézetről szóló jelentés következett, Szöts Farkas előterjesztésében. A jelentés főbb pontjai a következők. Hátralék volt 1904. decz. 31-én 40,995 K 91 f. Ebből 1905 folyamán befizettek s töröltek, úgy hogy az év végén 13,095 K 62 f. hátralék mutatkozott. Hátralékban maradt Dunamellék 3498 K 94 f., Dunántúl 2039 K 86 f., Tiszáninnen 1318 K 16 f., Tiszántúl 5650 K 8 f., Erdély 588 lí 58 fillérrel. 1905 ben a járulékok összege 125,953 K 50 fillérre rúgott. Növekedés 7947 K 37 fillér. Az előírt járulékokból befizettek az év folyamán 94,191 K 83 fillért. Hátralékban maradt 31,761 K 67 fillér. Az 1905. évi összes bevétel 316,039 K 63 fillér volt. Özvegyek és árvák segélyezésére fordíttatott 165,502 K 13 fillér. Segélyben részesült Dunamelléken 35 özvegy és 34 árva; Dunántúl 41 özvegy és 37 árva; Tiszáninnen 51 özvegy ós 57 árva; Tiszántúl 93 özvegy és 89 árva; Erdélyben 83 özvegy és 101 árva. Az 1906- évre bevételül előirányoztatott 323,770 K 21 fillér. Segélyezésekre kiadásul 186,000 korona. Ezután az iskolai ügyek tárgyalására tért át a konvent. Váró Ferencz a középiskolákra vonatkozó jelentést mutatta be. Ennek kapcsán felhívták a dunántúli kerületet, hogy a csurgói főgimnáziumra terjessze ki felügyeleti jogát, — a dunamelléki kerületet, hogy tegyen kimerítő jelentést a halasi főgimnázium elköltött alapjainak refundálása felől, — s az összes kerületeket, hogy államsegélyes gimnáziumaikat illetőleg mutassák ki: megnyerték-e már a teljes államsegélyt s miként használták azt fel? A második napon, április 25-én legelső sorban a középiskolák ügyeivel foglalkoztak, Váró Ferencz előterjesztései mellett. Kimondták, hogy a tanításnak csak a délelőtti órákra beosztását csupán kivételesen, a kerületi közgyűlések engedélye mellett engedik meg. Tudomásul vették a Bibliai szemelvényekre hirdetett pályázat eredményét s megadták a felhatalmazást az egyetemes tanügyi bizottság elnökségének a kézikönyv kinyomatására. A népiskolákról, tanítóképzőkről, jogakadémiákról és a debreczeni tanárképzőről szóló jelentéseket Sass Béla terjesztette elő. A népiskolákról szóló jelentés általában örvendetes adatokat tárt fel s statisztikailag mutatta ki azt a nagy anyagi áldozatot, a mit egyházunk még ma, a sok államosítás és községivé alakítás mellett 36
