Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-29 / 18. szám

is, a népoktatás oltárára hoz. Jogakadémiáinkon a tavalyi iskolai év első felében 543. a második felében 512 hall­gató volt, a kik között 53'2, illetve 49'4% volt protestáns. A debreczeni tanárképző - intézet ügyében kimondta a konvent, hogy kérdést intéz az evang. egyházhoz: haj­landó-e ezt közösen felállítani, mivel járulna hozzá és mily befolyást igényelne? Arra nézve pedig, hogy az egyetemes egyház miként járulhatna hozzá, egy véle­ményező bizottságot küldött ki. — A tanítóképzők régi rajztanítási tanterve helyett újat állapítottak meg, a mely a konventi jegyzőkönyvben közöltetni fog. — A kántori és a tanítói javadalmak elkülönítése és a kán­tori jövedelemnek pusztán mellékjövedelmül minősítése tárgyában feliratot intéznek a kultuszminiszterhez, — valamint az iránt is, hogy a felekezeti tanárok is meg­nyerjék a vasutakon az állami és községi tanárok által élvezett kedvezményeket. Radácsi György a theol. akadémiákról szóló jelen­téseket és az egyetemi prot. theol. fakultás ügyét ter­jesztette elő. Az előbb említett jelentések tudomásul vétettek; felhivattak azonban a kerületek, hogy theol. akadémiáikat jelentéseik pontos beküldésére utasítsák. Az egyetemi prot. theol. fakultás kérdése, mely a zsinatról került már vissza a konventre, több mélyen­járó felszólalásra adott alkalmat. Dr. Bartók György erdélyi püspök, mint a zsinaton, úgy itt is hosszabb beszédben fejtegette az egyetemi fakultás szükségessé­gét. Szerinte e nélkül igazi tudományos theologiai iro­dalom és tudományos theologiai képzés lehetetlen. Gróf Tisza István ezzel szemben veszedelmesnek látja a prot. lelkószképzésnek az állami egyetemekre bevitelét. Az állami befolyás már eddig is erősen érvényesül iskoláink körében s az újabb idők követelményei mind közelebb hozzák azt a veszedelmet; hogy az államsegélyeztetés folytán középiskoláink kihullanak kezeink közül. Ha van tér, a melyen a magyar prot. egyháznak a legféltéke­nyebben őrködnie kell autonomiája felett s igyekeznie kell kirekeszteni az állami befolyást, az a lelkészképzés tere. Fejes István, Bartók beszédének ama részével szemben, a mely szerint a jelenlegi akadémiai rendszer mellett lehetetlen a tudományos theol. irodalom kifejlő­dése ós a tudományos lelkészképzés, melegen védelmébe vette a theologiai tanárokat, a kik szerinte megállnák helyöket az egyetemen is, s a kik ha tudományos theol. könyveket ritkán adnak ki, az csak azért van. mert első sorban nincs pénzük reá, másodsorban pedig nem találnak fogyasztó közönségre. Szervezzük csak a paró­chiális könyvtárakat, majd meglátjuk, hogy lesz tudo­mányos theol. irodalmunk is. A konvent a prot. theol. fakultás ügyének érlelését az egyetemes tanügyi bizott­ságra bízta. Sajnálattal vették tudomásul a volt kultuszminisz­ternek ama válaszát, hogy az egyet, theol. tanári nyug­díjintézet felállításához kért államsegélyt nem adhatja meg. Elhatározta azonban a konvent, hogy ebben az iigyben újból felír a kultuszminiszterhez, s ha az állam­segély egyáltalában nem volna megadható, akkor pedig azt kéri, hogy a theol. tanárok vétessenek fel az állami tanári nyugdíjintézetbe. Kimondta továbbá a konvent, hogy a lelkészkép­zés mai rendszerét reformálandónak tartja s felhívta a kerületek útján az egyes theol. akadémiákat, hogy a reformot illető véleményeiket oly időben terjesszék fel, hogy a reform ügye már a jövő évi konventi ülésen tárgyalható legyen. Dókus Ernő előterjesztésében tudcftnásul vették a káplántartási kongruáról szóló jelentést. Széli Kálmán előterjesztésére elhatározták, hogy a diakonisszaképző­intézet ügyében bizottságot küldenek ki, a mely szak­értőkkel kiegészítheti magát s évenként jelentéssel tar­tozik a konventnek. Az egységes liturgiás könyv ügyében, a liturgiái bizottság előterjesztésére, kimondta a konvent, hogy az agendás könyv elkészítésével a liturgiái bizottságot bízza meg. A kidolgozandó agendás könyv, kerületi és iro­dalmi megbiráltatás után, a konventhez lesz beterjesz­tendő jóváhagyás végett. Széli Kálmán a tőkesegélyosztó-bizottság jelentését mutatta be. A jelentés javaslatai mind elfogadtattak. Sajnálattal vették azonban tudomásul, hogy a közalap deficzitje miatt ez idő szerint újabb tőkesegélyek nem nyújthatók. Dávidházy János a missziói szakbizottság jelenté­sét referálta, a melynek alapján megtette a konvent a szükséges intézkedéseket. A harmadik napi ülésről jövőre. Tudósító. IRODALOM. Az erdélyi ref. egyházkerület 1906. évi névtárát vettük. A 204-f-44 oldalas kötet I részében a kerületi hivatalos személyekkel ismertet meg. II. részében az egyes egyházmegyékre és azok gyülekezeteire vonatkozó fontos ab b adatokat közli; III. részében a tanintézetekről számol be. Továbbmenőleg összesílő kimutatásokat ad az egyes egyházmegyékre es az iskolákra vonatkozólag; közli az egyes egyházközségek névjegyzékét s felekezeti népessége adatait; a gondnokok, lelkészek, helyettes-és segédlelkészek, a tanárok, tanítók, leviták és kántorok a választott kerületi képviselők, a bírák, egyet, és kerü­leti bizottsági tagok és más egyházi tisztviselők betű­soros kimutatását, a test vérkerületek fontosa bb névtári adatait, a vall. és közokt. minisztérium beosztását; végül pedig függelékként közli a kerület igazgató-tanácsa által 1905-ben kiadott rendeleteket. Képletes magyar ABC. írta Sarkadi Sándor, áll. tanító. A vall. és közokt. minisztérium által engedélye­zett tankönyv. Kapható, kemény kötésben, 40 fillérért a Stampfel - féle könyvkiadóhivatalnál (Révai - Testvérek, Budapest). Szerző könyvével az írás és olvasás megtanu­lását kívánja megkönnyíteni, oly módon, hogy a betű­formákat oly képekkel szemlélteti, a melyek megnevezve az illető betű hangját adják, A szemléltetés által való tanítást feltétlenül helyesnek és szükségesnek ítéljük,

Next

/
Thumbnails
Contents