Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-04-22 / 17. szám
PROTESTAN EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Lapíulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendók. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 Kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 tillcr. TARTALOM. Vezérczikk : Kálvinista öntudat. Módra Imre. — Iskolaügy: A társadalom és a gimnázium. — Tárcza: A szabadság régi és új elméleteiről. Ágoston Sándor. — Ének a Bocskay-.ünnepre. Sántha Károly. — Belföld: A f.-zempléni ref. egyházmegye tavaszi közgyűlése. Péter Mihály. — Külföld: Szemle az amerikai magyar ref. egyházak mult évi története felett. Harsáuyi Sándor. — Régiség: Báthory Gábor elégiája Júlia leánya felett. Bankó Imre. Nekrolog: Bachát Dániel ágost. hitvallású evang. püspök. (1840 — 1906.) Irodalom Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. Különfélék — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. Hirdetések. Kálvinista öntudat. Régi jó protestáns őseink azt tartották, hogy az iskola az egyház veteményes kertje. S igazuk is volt, midőn nem sajnáltak semmi áldozatot, csakhogy iskoláikat minél magasabb színvonalra emeljék. Keresve keresték s áldozatok árán is megszerezték a kiváló tanerőket, mert tudták, hogy az gazdagon fog kamatozni az egyháznak. Nem is csalódtak számításaikban, mert a régi protestáns iskolák oly protestáns nemzedéket neveltek, a mely támasza, erőssége volt az egyháznak a jövendőben. A hitnek az erejét, a protestáns egyház forró szeretetét hozták ki magukkal az iskolából az életbe. A kálvinista iskolákból kikerült ifjú kálvinista volt hitére, gondolkodására, még külső magaviseletére nézve is. Többet mondok: még a más vallású ifjak is magukon hordták annak a kálvinista iskolának a bélyegét egész életükön keresztül. A kálvinista iskola típusokat nevelt. A ki a kálvinista Gamalielek lábainál növekedett, az típusa volt a kálvinista embernek. Tiszta fej, tiszta szív és tiszta vallásosság. Puritán jellemről, ha valahol szó volt, nem is gondolt senki másra, mint kálvinistaemberre, kinek jellemző vonása volt a logikus gondolkodás, meggyőződéséhez való megvesztegetheti en ragaszkodás, a mi magában foglalta a vallásához való ragaszkodást is. Ilyen nemzedéket produkált a hajdani kálvinista iskola. Hogy az iskola az egyház veteményes kertje, ma is szálló ige. De ma, azt hiszem, maguk a ref. iskolák is kénytelenek bevallani, hogy ez csak pium desiderium. Csak annak kellene lenni. A mi iskoláinkban az ismeretek közlését, a tudományos színvonalt illeti, el kell ismernünk, hogy messze túlhaladtuk a régi iskolákat. Gimnáziumaink kiállják a versenyt az állam legjobb intézeteivel. Kiváló tanárainkból számtalanszor válogat az állam is tanerőket magának.. Országos érdekű iskolai kérdésekben súlyt helyez a mi tan-' férfiaink véleményére is. És mégis iskoláink, tanférfiaink ezen kiválósága daczára is az iskola ma nem az egyház veteményes kertje. Előkészít, jó alapot vet az egyetemi továbbképzéshez, de není nevel az egyház számára erőteljes kálvinista nemzedéket, ma már nem nyomja rá növendékei lelkére a kálvinista iskola letörülhetetlen bélyegét. Iskoláink kitűnő iskolák, de nem kálvinista iskolák. Sőt, ha összehasonlítjuk őket az állami tanintézetekkel, megdöbbenéssel kell bevallanunk magunknak azt a szomorú tapasztalatot, hogy az állami iskolák jobban magukon hordják a magát helytelenül róm. katholikusnak tartó állam felekezeti jellegét, mint a mennyire a kálvinista iskolák az őket fenntartó egyházét. Hát még hogyha a hasonlófokú róm. kath. intézetekkel hasonlítjuk össze a mieinket: akkor látjuk csak igazán, mennyire nem felelnek meg a mi iskoláink azon hivatásnak, melyért verejtékünk kincseivel elhalmozzuk őket. Amott eleven, mozgékony, sokszor fanatizmussá fajuló felekezeti szellem; nálunk pedig közönyösség, sokszor rettegő félelem, nehogy elfogultnak tartsa felekezeti szempontból a kálvinista iskolákat a világ. Liberális hírnevünket féltjük szörnyű módon. Ezért inkább elhanyagoljuk felekezeti érdekeinket. Pedig, miként a hazának egyik főfő fenntartó eleinentuma a hazafiasság: úgy, vagy még inkább az egyház fennmaradásának, virágzásának is éltető levegője csak az egy háziasság lehet. Ápolja is ezt minden egyház, különösen a róm. kath. egyház. Iskoláiban, tanítói és tanárai körében csak úgy pezseg a felekezeti szellem. Meg is van a haszna. Az iskoláiból kikerülő nemzedék sohasem volt oly hithű, mint korunkban, midőn a kálvinizmus' köré'beú a liberalizmus, a