Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-07 / 2. szám

hiszitek, tekintsetek be és lássátok meg a helyet, a hol feküdt, hogy nincs itt. Mert feltámadott és elment oda, a honnét küldetett." Akkor az asszonyok megijedve elfutottak. 22. A kovásztalan napok bevégződtek és sokan kivonulva, vissza hazamentek, az ünnepet bevégezve. 23. Mi azonban, az Űr tizenkét tanítványa, siránkoztunk és búslakodtunk és kiki a történtek miatt nagy búsan a lakására tért. 24. Én pedig, Simon, Péter és András testvérem, magunkhoz vettük a hálókat és elmentünk a tengerre. És velünk volt Alfeus fia Lévi is, a kit az Úr... KÖNYVISMERTETÉS. Kezdetben. Egy könyv a könyvek könyvéből. Gyakorlati bibliamagyarázatok. írta dr. Kecskeméthy István kolozsvári theol. tanár. Kolozsvár. Kiadja : Gombos Ferencz könyvnyomdája. 1905. Nagy 8°. 158 lap. Ára 4 korona. Kötetszámra elég gazdag predikáczió-irodalmunkkal szemben gyakorlati bibliamagyarázat-irodalmunk meglehetősen szegényes. Ennek az a következménye, hogy a biblia ismertetése, a gyakorlati magyarázatok keretében vagy egészen hiányzik s helyét vasárnap délutánonként vagy csak egy rövidebb predikáczió, vagy igen sok helyen csak egy imádság pótolja; vagy pedig, ha bibliamagyarázat tartatik is, annak az alapját a régi, elavult Wolfarth-Herepei-féle bibliamagyarázatos kézikönyv képezi, vagy pedig épen semmi sem képezi, hanem csak úgy magyarázgatjuk az írás felvett részeit, a mint ex abrupto szónoki tudásunk megengedi. S a végkövetkezménye pedig mindennek az, hogy a bibliaolvasás a legminimálisabbra, csupán a textus felolvasására szorul istentiszteletünkben; az írás rendszeres olvasásától elszokik lelkipásztor és gyülekezet, vagy ha valamelyik hivő nem képes azt nélkülözni, megy a szektákhoz, a melyek között lelke vágyát, jól-rosszul, kielégítheti. Istentiszteletünknek a bibliaolvasásban való eme szegénységén nem segített a legközelebbi zsinati ülés-22. Az ünnep végét, Nisan 21-ikét jelzi. A tanítványok is csak akkor teljesítették Jézus amaz utasítását, hogy Galileába menjenek. 23. A tanítványok hangulatát festi, a nélkül, hogy a Jézus megjelenése által okozott megnyugvásról és örömről (Mt. 28, 8.) megemlékeznék. Jellemző ez ép úgy, mint a „tizenkettő" megemlítése. 24. A mit Mt. 28, 16. és Jáu. 21, l-ben találunk feljegyezve, Jézusnak Galileában való megjelenését akarta itt a töredék szerzője elbeszélni. De nem Máté, hanem János evangélioma szerint. Bizonysága ez annak, hogy a Péter evangéliomának a szerzője a János toldalékát is ismerte, s így a 4-ik evangéliomot a mai formájában olvasta. Általában János evangéliomát sok érdekes és jellemző pontban követi. Daczára annak, hogy itt szerzőnek egyenesen Péter van feltüntetve, azt a töredéket az ő munkájának semmikép se tekinthetjük, hanem oly mü az, a mely a második században, a mai kanonikus evangéliomok alapján, gnosztikus körökben és tendencziával keletkezett s így a Marcion evangélioma és a Tatianus-fóle Diatessaron párhuzamosának mondható. szak sem, a mikor útmutatóul a konventi liturgiajavaslatot fogadta el. Marad a bibliaolvasás ós magyarázás csak a vasárnapi istentiszteletre. Nem vagyok ugyan ebben semmiképen sem megnyugodva; de ha már így van, legalább azt szeretném, ha az egy lehető alkalommal csakugyan rendszeressé válnék a bibliamagyarázás és pedig nem csak úgy készületlenül, ex abrupto végezve, hanem kellő előkészület mellett, a biblia helyes megértése, megértetése és megkedveltetése nagy fontosságának megfelelőleg. Segíteni kell itt legelső sorban a lelkészképzésnek. Örömmel látom, hogy azok, a kik ennek reformját sürgetik, a képzés gerinczéül a szentírást s annak megértését, megszerettetését kívánják tenni. Magam is ezt kívánom ; de nem feledkezem meg arról, hogy lelkészképzésünk négy évi folyama, sok egyéb, a biblia helyes megértésére segítő ós a biblián felépülő külön studiumai mellett, kevés idő arra, hogy a szentírás minden részét, ne csak elméletileg, de gyakorlatilag is végig magyarázhassa. A theologiai képzés a legjobb esetben is csak annyit tehet, hogy a megértés és magyarázás eszközeit a kezébe adja a leendő lelkészeknek s az eszközök alkalmazását lehető bo példákban felmutatja. De mivel a gyakorlati lelkészi pálya ennél többet kiván, mert kívánja, hogy a protestáns lelkész az írás minden részét magyarázza; s mivel a való élet ezzel szemben nem mindig teszi lehetővé — legalább ezt mondják igen sokan — hogy a lelkész rendszeresen képezze magát tovább az írás magyarázásában : szükség van másodsorban (némelyekre nézve, meglehet, első sorban) kész bibliamagyarázatokra is, a melyek, vagy úgy, a hogy meg vannak írva, elmondhatók, vagy legalább is eszméitető, útmutató példákul szolgálhassanak. Én megvallom, hogy úgy a predikácziókat, mint a bibliamagyarázatokat csak ebből az utóbbi szempontból tartom szükségesnek s csak ebből a szempontból szoktam értékelni. Arra, hogy valamelyiket betanuljam és elmondjam, csak kezdő theologus koromban vállalkoztam. Ma már nem tenném, még abban az esetben sem, ha teljesen kedvemre valóra találnék is közöttük, mert azt mások szellemi kincsei bitorlásának s idegen tollakkal való ékeskedésnek tekintem, a mi egy müveit emberhez s épen az Isten igéjének hirdetőjéhez nem méltó. Abból a szempontból azonban, hogy tanuljak, hogy eszméljek, hogy a felfogás eredetisége, a szép szerkezet, a szép stílus és a lélekrehatás nemes művészetének szemlélése által magam is előrehaladjak: szívesen elolvasgatom a mások műveit is s okulok belőlük, ha lehet. Szívesen olvastam át dr. Kecskeméthy István bibliamagyarázatos kötetét is. Kecskeméthy István, mint az ó-testamentomi írásmagyarázat tanára, mint a vallásos estélyek ismert bibliamagyarázója, mint jó nevű író, sőt költő s mint a Kis Tükör vallásos néplap szerkesztője, mindenesetre olyan ember, a kitől joggal várhatja az ember, hogy általa jobbról-jobbra taníttassék. S a ki ezt várva végig olvassa figyelemmel azt a