Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-03 / 49. szám

lehet megfelelő, és hogy a'konvent által tervezett parókhiális körök nem felelnek meg a presbiteri elveknek. Hegedűs Sándor vele szemben védte az eredeti szöveget. Képtelenség lenne egy olyan határozat, a milyet Baksa akar hozatni. Az anyagi erő hiánya miatt lehetetlen volna végrehajtani. Ugyanilyen véleményben volt gr. Tisza István is, a ki osztotta Baksa nézetét a megokolásra, de nem az indítványra nézve. Pozitív és negatív okok szólanak szerinte is a mellett, hogy több lelkész kellene a nagygyülekezetekben. Ilyen pl. a nazarénizmus. Csak a személyes érintkezés által válhatik a lelkész valóban lelkipásztorává a híveknek. De abszolúte nincs anyagi erő ilyen határozat végrehajtására. A parókhiális. körök is megfelelnek átmeneti intézkedésnek. Szólottak még: Kiss Albert, gr. Dégenfeld József, Marjay Péter, Búza János. A zsinat az eredeti javaslatot változtatás nélkül fogadta el. Elfogadták csaknem változatlanul az egyházközségek beosztására, egymáshoz való jogviszonyára, hatáskörére vonatkozó pontokat is, egészen addig, a hol a szavazati jog megállapításáról van szó. Itt Koncz Imre indítványt adott be arra nézve, hogy a felvett három kategória: lelkészek száma, lélekszám és iskolák közül a két utóbbit töröljék és csak a lelkészek száma szerint adjanak szavazati jogot az egyházaknak. Utalt indítványának indokolásában a gyülekezetek által viselt terhekre, a melyek a kisebb gyülekezetekben rendszerint vannak olyan súlyosak, ha nem súlyosabbak, mint a nagyobb gyülekezetekben; továbbá arra, hogy az iskolák fenntartása nem az egyházaknak, hanem jórészt az alapítványoknak és az államnak az érdeme. Koncz indítványa felett még a 25-ikén tartott ülésen is vitatkoztak. Ellene szólottak: gr. Dégenfeld József, Antal Gábor, gr. Tisza István, Soltész János. Felhozták, hogy minden egyházi testület megalkotásánál tekintetbe jő a lélekszám; hogy az iskolák fentartására nézve nem lehet minden érdemet elvitatni az egyházközségektől; az első budapesti zsinat végzésének megváltoztatására ok nincsen ; az adózási terhekre nézve nem lehet azt mondani, hogy a kisebb gyülekezetek nagyobb terhet viselnek, mert sok helyütt a kisebb, de másutt meg a nagyobb gyülekezet tagjai vannak jobban megterhelve. Koncz indítványa ellen szólott Kiss József is, a ki nem fogadta el a maximális 6 szavazatot arra az esetre, ha több lelkész van, és úgy kivánt határozni, hogy annyi szavazata feltétlenül legyen a gyülekezetnek, a hány lelkésze van. Hozzá csatlakozott dr. Bartók György, a ki a nagyobb gyülekezetek műveltségére és az egyházi ügyek intézése iránt való fogékonyságára tekintettel sem tartotta volna kívánatosnak a szavazati jog szűkebb körre szorítását. Koncz indítványát pártolták Meczner Béla, Dányi Gábor, dr. Tüdős István. 0 maga is a zárszó jogával élve kijelentette, hogy midőn pl. a dunamelléki egyházkerület négy egyháza: Halas, Nagykőrös, Czegléd, Kecskemét, a mely öt lelkészt tart fenn, leszavaz 32 szavazattal egy egész4

egyházmegyét, a mely pedig 32 lelkészt és iskolát tart fenn; akkor nem látja a mondottak után sem, jogi alapját a több szavazatnak. A zsinat a szavazásnál a konventi javaslatot minden módosítás nélkül elfogadta, s így elesett Koncz és Kiss indítványa. Még elfogadták a szombati ülésen a 15. §-t is változatlanul. Ez megjelöli azokat az egyházközségi határozatokat, a melyek csak felsőbb jóváhagyás után érvényesek. Csak egy pontjára nézve tesz új javaslatot a bizottság, arra, a mely a kölcsönök felvételére nézve intézkedik. E felett erős vita folyt, különösen a tekintetben, hogy milyen kölcsönök felvételére kell a jóváhagyás ? A kérdés felett nem is tudtak ez alkalommal dönteni, hanem visszaadták a javaslat e részét az egyházalkotmányi bizottságnak újabb szövegezés végett. A szombati ülés végén Czike Lajos indítványt terjesztett be arra nézve, hogy a javaslat 16—48. §-ait, melyek az egyházközségekről szólva több újítást tartalmaznak, tegyék vissza az egyliázalkotmányi bizottsághoz, hogy azt a régi törvény 14—33. §-ai alapján dolgozza át. Kifogásolta különösen a választói lista évenként elkészítésére és a kétféle egyházközségi, köz- és választógyűlésre vonatkozó pontokat. Ezt azt indítványt a 27-én, hétfőn tartott ülésben vitatták meg, Kérészy Barna ebben az alakban nem fogadta el Czike javaslatát, de elismerte, hogy a konventi törvényjavaslat sok felesleges intézkedést tartalmaz; ok nélkül nagy terhet ró a papokra és az esperesekre. A jogokat is meg akarja szorítani. Ettől pedig, mint mindenütt, úgy egyházi téren is óvakodni kell. Ha csak egy kisebb rész juthat be az egyházközségi gyűlésbe, akkor még tágabb tért nyitnak az izgatásra. így ma, ha ott vannak is a lázongó elemek a közgyűlésen, ott van a jobb rész is, a melyik meggyőzi őket. De mi lesz, ha ezek csak a saját kolomposaikat választják be ? Ez aggályok nyomása alatt kéri, hogy csak a 16— 27. §-okat utasítsák a bizottsághoz, t. i. azokat, a melyek a kétféle egyházközségi gyűléséről intézkednek. Gr. Dégenfeld József a javaslatnak mind a két megtámadt intézkedését pártolta. A választói névsor évi elkészítésének czélszerűségéről a polgári élet meggyőzhetett mindenkit. Nem lehet így a névjegyzék soha a korteskedés eszköze. Az egyházközségi gyűlesnek szerinte már a jelen törvényben is kétféle hatásköre van megjelölve. Nem újítás az sem, hogy képviseleti alapon szervezzék az egyházközségi közgyűlést. Tiszántúl így volt ez eddig is. Elfogadta azt a nézetet, hogy kisebb gyülekezetekben nincs szükség az egyházközségi közgyűlésre, mert csak kerékkötő. De nagy gyülekezetben nem lehet e nélkül kormányozni. Az eredeti javaslatot pártolta. Dányi Gábor Czikéhez csatlakozott. A választói névsort nem kell minden évben elkészíteni. Nincs értelme, hogy mindenben az államot utánozzuk. Lehetetlen intézkedés volna az is, hogy a ki okt. 31-éig nem fizette be adóját, az a következő évben nem lehet választó. Sok gyülekezetben nem lenne egyetlen választó sem. Például Baranyában, a hol sódarfize-