Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-03 / 49. szám

lehet megfelelő, és hogy a'konvent által tervezett parókhiá­lis körök nem felelnek meg a presbiteri elveknek. Hegedűs Sándor vele szemben védte az eredeti szöveget. Kép­telenség lenne egy olyan határozat, a milyet Baksa akar hozatni. Az anyagi erő hiánya miatt lehetetlen volna végrehajtani. Ugyanilyen véleményben volt gr. Tisza István is, a ki osztotta Baksa nézetét a megokolásra, de nem az indítványra nézve. Pozitív és negatív okok szólanak szerinte is a mellett, hogy több lelkész kellene a nagy­gyülekezetekben. Ilyen pl. a nazarénizmus. Csak a sze­mélyes érintkezés által válhatik a lelkész valóban lelki­pásztorává a híveknek. De abszolúte nincs anyagi erő ilyen határozat végrehajtására. A parókhiális. körök is megfelelnek átmeneti intézkedésnek. Szólottak még: Kiss Albert, gr. Dégenfeld József, Marjay Péter, Búza János. A zsinat az eredeti javaslatot változtatás nélkül fogadta el. Elfogadták csaknem változatlanul az egyházköz­ségek beosztására, egymáshoz való jogviszonyára, hatás­körére vonatkozó pontokat is, egészen addig, a hol a szavazati jog megállapításáról van szó. Itt Koncz Imre indítványt adott be arra nézve, hogy a felvett három kategória: lelkészek száma, lélekszám és iskolák közül a két utóbbit töröljék és csak a lelkészek száma szerint adjanak szavazati jogot az egyházaknak. Utalt indítványá­nak indokolásában a gyülekezetek által viselt terhekre, a melyek a kisebb gyülekezetekben rendszerint vannak olyan súlyosak, ha nem súlyosabbak, mint a nagyobb gyülekezetekben; továbbá arra, hogy az iskolák fenn­tartása nem az egyházaknak, hanem jórészt az alapít­ványoknak és az államnak az érdeme. Koncz indítványa felett még a 25-ikén tartott ülésen is vitatkoztak. Ellene szólottak: gr. Dégenfeld József, Antal Gábor, gr. Tisza István, Soltész János. Felhozták, hogy minden egyházi testület megalkotásánál tekintetbe jő a lélekszám; hogy az iskolák fentartására nézve nem lehet minden érdemet elvitatni az egyházközségek­től; az első budapesti zsinat végzésének megváltoztatá­sára ok nincsen ; az adózási terhekre nézve nem lehet azt mondani, hogy a kisebb gyülekezetek nagyobb terhet viselnek, mert sok helyütt a kisebb, de másutt meg a nagyobb gyülekezet tagjai vannak jobban megterhelve. Koncz indítványa ellen szólott Kiss József is, a ki nem fogadta el a maximális 6 szavazatot arra az esetre, ha több lelkész van, és úgy kivánt határozni, hogy annyi szavazata feltétlenül legyen a gyülekezetnek, a hány lelkésze van. Hozzá csatlakozott dr. Bartók György, a ki a nagyobb gyülekezetek műveltségére és az egyházi ügyek intézése iránt való fogékonyságára tekintettel sem tartotta volna kívánatosnak a szavazati jog szűkebb körre szorítását. Koncz indítványát pártolták Meczner Béla, Dányi Gábor, dr. Tüdős István. 0 maga is a zár­szó jogával élve kijelentette, hogy midőn pl. a duna­melléki egyházkerület négy egyháza: Halas, Nagykőrös, Czegléd, Kecskemét, a mely öt lelkészt tart fenn, le­szavaz 32 szavazattal egy egész4 egyházmegyét, a mely pedig 32 lelkészt és iskolát tart fenn; akkor nem látja a mondottak után sem, jogi alapját a több szava­zatnak. A zsinat a szavazásnál a konventi javaslatot min­den módosítás nélkül elfogadta, s így elesett Koncz és Kiss indítványa. Még elfogadták a szombati ülésen a 15. §-t is változatlanul. Ez megjelöli azokat az egyházközségi hatá­rozatokat, a melyek csak felsőbb jóváhagyás után érvé­nyesek. Csak egy pontjára nézve tesz új javaslatot a bizottság, arra, a mely a kölcsönök felvételére nézve intézkedik. E felett erős vita folyt, különösen a tekin­tetben, hogy milyen kölcsönök felvételére kell a jóvá­hagyás ? A kérdés felett nem is tudtak ez alkalommal dönteni, hanem visszaadták a javaslat e részét az egy­házalkotmányi bizottságnak újabb szövegezés végett. A szombati ülés végén Czike Lajos indítványt ter­jesztett be arra nézve, hogy a javaslat 16—48. §-ait, melyek az egyházközségekről szólva több újítást tartal­maznak, tegyék vissza az egyliázalkotmányi bizottsághoz, hogy azt a régi törvény 14—33. §-ai alapján dolgozza át. Kifogásolta különösen a választói lista évenként elké­szítésére és a kétféle egyházközségi, köz- és választó­gyűlésre vonatkozó pontokat. Ezt azt indítványt a 27-én, hétfőn tartott ülésben vitatták meg, Kérészy Barna ebben az alakban nem fogadta el Czike javaslatát, de elismerte, hogy a kon­venti törvényjavaslat sok felesleges intézkedést tartalmaz; ok nélkül nagy terhet ró a papokra és az esperesekre. A jogokat is meg akarja szorítani. Ettől pedig, mint min­denütt, úgy egyházi téren is óvakodni kell. Ha csak egy kisebb rész juthat be az egyházközségi gyűlésbe, akkor még tágabb tért nyitnak az izgatásra. így ma, ha ott vannak is a lázongó elemek a közgyűlésen, ott van a jobb rész is, a melyik meggyőzi őket. De mi lesz, ha ezek csak a saját kolomposaikat választják be ? Ez aggályok nyomása alatt kéri, hogy csak a 16— 27. §-okat utasítsák a bizottsághoz, t. i. azokat, a melyek a két­féle egyházközségi gyűléséről intézkednek. Gr. Dégenfeld József a javaslatnak mind a két megtámadt intézkedését pártolta. A választói névsor évi elkészítésének czélszerű­ségéről a polgári élet meggyőzhetett mindenkit. Nem lehet így a névjegyzék soha a korteskedés eszköze. Az egyházközségi gyűlesnek szerinte már a jelen törvény­ben is kétféle hatásköre van megjelölve. Nem újítás az sem, hogy képviseleti alapon szervezzék az egyházköz­ségi közgyűlést. Tiszántúl így volt ez eddig is. Elfogadta azt a nézetet, hogy kisebb gyülekezetekben nincs szük­ség az egyházközségi közgyűlésre, mert csak kerékkötő. De nagy gyülekezetben nem lehet e nélkül kormányozni. Az eredeti javaslatot pártolta. Dányi Gábor Czikéhez csatlakozott. A választói névsort nem kell minden évben elkészíteni. Nincs értelme, hogy mindenben az államot utánozzuk. Lehetetlen intézkedés volna az is, hogy a ki okt. 31-éig nem fizette be adóját, az a következő évben nem lehet választó. Sok gyülekezetben nem lenne egyet­len választó sem. Például Baranyában, a hol sódarfize-

Next

/
Thumbnails
Contents