Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-24 / 39. szám

rendszeresebben fogják a jegyzőkönyvekben elszámolni és hogy a konventet felkérik az összes külföldi magyar reformátusokról való gondoskodásra. A jelentés egész terjedelmében meg fog jelenni a jegyzőkönyvben. Elrendelték ezután a Papp Károly halálával meg­ürült lelkészi tanácsbirói és a Kálmán Gyula lemondá­sával megürült lelkészi aljegyzői tisztségekre a szava­zást, január végéig kiterjedő határidővel. A miniszteri leiratokat, a melyek egészségügyi és tanügyi intézkedéseket javaiknak, tudomásul vették. Elhatározták, hogy a bányai ágost. ev. püspököt, Bachot Dánielt, beiktatása ünnepén küldöttségileg üd­vözlik. Tudomásul vették Stand Lajos vagyonkezelő jelen­tését, valamint a theol. választmányét is, a melyet Hamar István igazgató terjesztett be. Ez utóbbinak legfontosabb pontjai, hogy a theol. hírneves tanára, dr. Szabó Aladár pesti lelkésszé választatván, helyét az idén tanártársai, jövőre pedig a pályázat útján választandó tanár tölti be; a theol. kollégiumokat szigorítják; a theologusokat na­ponta istentisztelettartásra kötelezik. A csütörtöki ülésen is Baksay Sándor püspök és Darányi Ignácz főgondnok elnököltek. A gyűlés első tárgya dr. Nagy Dezső egyházkerületi ügyész jelentése volt, a ki előbb több, kisebb peres ügyről referált, az­után áttért a régóta húzódó halasi ügyekre. Halas leg­első kötelessége most az eladott ingatlanok vételárának helyreállítása ós az alapítványok refundácziója. Az e tárgyban követendő eljárásokra vonatkozólag Nagy Dezső indítványozta, hogy a következő határozatot hozzák: „Terjesszen be Halas 1906 jan. 31-re egységes kibon­takozási tervet, mely az alapítványokat és a folyó ki­adásokra való vagyont, az összes szükségleteket, bevé­teleket ós forrásokat kitűntesse. Irányadóul használják az eddigi kerületi határozatokat". Az előadói javaslat után hosszú vita folyt le Halas ügyei fölött, melyben részt vettek Szilády Áron, dr. Babó Mihály, Adám András, Mészáros János. A közgyűlés az előadó indítványát elfogadta. Halas 3000 korona segélyt kért leányiskolája fenn­tartására. E segélyt akkor adják ki neki, ha szükség­leteit részletezve igazolja. Puky Gyula mutatta be ezután a számszéki szer­vezet tervét, a megyék beérkezett véleményével együtt. A tervezetnek azt a pontját, hogy ennek, mint szabály­nak életbeléptekor a jelenlegi számvevő mandátuma le­jártnak tekintessék, egyhangúlag törölni határozták. De sokáig vitáztak a felett: kimondják-e elvileg, hogy a következő számvevők Budapesten vagy annak környékén tartoznak lakni? Dányi Gábor, Kálmán Gyula, Baksay Sándor, Varjas Gábor, Lévay Lajos, Morvay Ferencz felszólalásai után a tervezet ide vágó pontját elfogad­ták. A számszék hatáskörére, ügyrendjére vonatkozó javaslatokat csekély változtatással elfogadták. Még az ülés végén a nagykőrösi tanítóképző ma­gyar-német szakú tanári székére választottak tanárt. És pedig megválasztották az igazgatóság által ajánlott két okleveles tanár: Ozsváth András és Dékány Sámuel közül az elsőt. Lapunk zárásakor a gyűlés még folyik. Tudósító. MISSZIÓÜGY. Az élő keresztyén szövetségek, mint az evangéliomi egyházak életre keltő organumai. (Folytatás és vége.) A ker. szövetségek eme bámulatos mérvű elterje­dése mutatja, hogy az isteni kegyelem támogatja a szövetségi munkákat egyfelől, másfelől, hogy igen alkal­masok ezek a nagy czélnak nemcsak kitűzésére, de el­érésére is. De hát mik ezek a szövetségek? Társaságok, melyek arra igyekeznek, hogy a Krisztus evangéliomát megismertessék és megkedveltessék az emberekkel. Az emberek ma, fájdalom, nem ismerik és így nem is szeretik az evangéliomot. A biblia a legtöbb háznál olvasatlanul hever, több keresztyén háznál hiányzik is, s az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a magukat buzgóbbaknak tartó keresztyének is inkább forgatják az imakönyveket, mint a bibliát. Már pedig én azt tartom,, hogy egy igazán hívő keresztyénnek imakönyvre nincs szüksége és azt is állítom, hogyha valaki a bibliát tel­jesen mellőzve, az imakönyveket használja csupán lelki táplálékul, annak egészséges lelki élete nem lehet, mert az imakönyvben rejlő emberi értelem okoskodásai, elmél­kedései nem mindig egyeznek meg a bibliai igazsággal és sok lelket egyenesen vissza tartanak a megtéréstől. De a biblia olvasásának sokan azt vetik ellene, hogy nem értik. Nos itt nyilik felséges alkalma a keresz­tyén szövetségnek, hogy egyik feladatát betöltse. A keresztyén szövetségek bibliaolvasó összejöveteleket tar­tanak. Először a könnyebben érthető, újtestamentomi történeteket és példázatokat választják ki. A szövetség vezetője, a lelkész, vagy más tapasztaltabb keresztyén megmagyarázza a felolvasott részt. Magyarázatában min­dig azt igyekezik feltüntetni, hogy a felolvasott bibliai rész miért fontos mi reánk nézve ma is ? A vezető magyarázata után hozzá szólnak a tagok is. Kiki elmondja, hogy a felolvasott bibliai résznek melyik verse ragadta meg figyelmét? Gondoljuk csak el, mily maradandó lelki kincseket ád az ilyen bibliai óra, melyen 10—12 ember igyekezik a maga hozzászólá­sával megvilágítani a felolvasott szöveget. Ilyen alkal­makkor tapasztalják a tagok a Szentlélek megvilágosító erejét. Nehezen érthető bibliai részek egy pillanat alatt bámulatos világításban állanak a jelenlevők előtt. A bibliai órákat szép énekek éneklésével teszik még vonzóbbá. A mely szövetségben igazi buzgóság van, ott élénken és sokat énekelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents