Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-24 / 39. szám

Most már gondoljuk el, liogy az ilyen bibliai órákról mennyi áldást, mennyi világosságot vihetnek magukkal a tagok az ő szereteteik, rokonaik, barátaik és smeroseik körébe! ? A keresztyén szövetségek imádkozni is megtanítják tagjaikat az ú. n. imaórák tartása által. Az emberek, a keresztyén nevet viselők közül is mennyien nem tudnak imádkozni. Sokan azt tartják imádkozásnak, ha leolvassák imakönyvük egyes szakaszait, vagy megelégesznek a már gyermekkorban] betanult reggeli és esteli imák gépies lemorzsolásával. Milyen sok, úgynevezett keresztyén nem ismeri azt az örömet, mely a mennyei Atyával és a megváltó Jézussal való társalgásban áll! Milyen sokan nem tudják, hogy az Úr elé kell vinni imáinkban minden dolgaikat. Az elé az Űr elé, a ki a meghallgattatás hitével hozzá bocsátott könyörgést meghallgatja! Oh mily sok ember szabadulhatna meg az álmot űző, kínzó gondok rettenetes terhétől, ha eszébe jutna, hogy az Úr megkönnyíti terheinket, ha 0 elébe visszük buzgó imában. Nos, a keresztyén szövetségek tagjaikat az imádkozásban is gyakorolják. Az imaórákon részt vesz lehetőleg minden tag a maga imájával. Vájjon a saját lelkét, gyarló életét s körülményeit vizsgáló ember ne találna-e kérni valót ily imaórán, melyet egy rövid, buzgó imában az Úr elé vigyen ? A tapasztalat tanít meg itt is mindenkit az imaórák áldásainak ismeretére. A bibliaolvasó összejövetelek és imaórak nyújtják a lelki táplálékot a tagoknak. De valamint a testi élet sem táplálkozásból áll csupán, úgy a lelki eledel megemésztésére- is a lelki munkálkodás nyújt alkalmat. A keresztyén szövetségek munkát is végeznek: templomba, vallásos összejövetelekre hívogatnak, evangéliomi lapokat, könyveket, iratokat terjesztenek, szeretetvendégségeket, vallásos estélyeket tartanak, énekkart szerveznek, betegeket látogatnak, szegényeket segítenek, ruháznak, vasárnapi iskolákat szerveznek stb. Es ezeket a munkákat nem úgy esetlegesen végzik a tagok, hanem határozott Ígérettel alapján. A szövetség tagjai kétfélék: kezdő és munkás tagok. A kezdő tagok arra tesznek Ígéretet, hogy a bibliát naponként olvassák, naponként imádkoznak s a szövetség összejöveteleit rendesen látogatják. A munkás tagok, ugyanezen ígéret mellett, valamely előbb felsorolt keresztyéni munka végzésére is határozott Ígéretet tesznek. Összejövetelek alkalmával elbeszélik egymásnak, hogy mit tettek, mit tapasztaltak s egymást gyengeségükben szeretettel támogatják. íme az élő keresztyén szövetségek czélja előttünk áll: munkás, élő keresztyéneket nevelni a névleges keresztyénekből. Reámutatni arra, hogy a keresztyénség nem sopánkodásból, üres sóhajtozásból, vagy lelketszomorító vezeklésből áll, hanem örömökből, örömteljes életből. Az élő keresztyén szövetségek a kitűzött munka czélja s a tagok kora szerint lehetnek: gyermekek-, ifjak-, leányok-, felnőttek szövetsége. Legjobb, ha hasonló korúak lépnek egy szövetségbe, élükön egy tapasztalt vezetővel. Ha így megértjük az élő keresztyén szövetségek czélját, akkor látjuk, hogy e szövetségek nem ellenségei, hanem segítői, sőt egyenesen életre keltő organumai az egyházaknak. A keresztyén szövetségek megtanítják az egyháztagokat arra, hogy az isteni evangéliomot miként lehet és kell kivinni az életbe? Nos, hát gondoljuk el, látva a belmissziói munkásság nem épen kielégítő eredményeit, micsoda eredményeket érnénk el akkor, ha belmisszionáriusokká (első sorban ennek kell lenni minden keresztyénnek) ilyen élő keresztyén szövetségekben képeznénk az embereket, kik belátnák, hogy a ki tenni akar valamit az Úrért, annak előbb vennie és alázatosan tanulnia kell. S azt is megértenék, hogy a vak nem vezetheti a vakot, mert mindketten a verembe esnek; hanem a ki az Isten országáért munkálkodni akar, annak előbb megtérés által ez ország polgárává kell lennie ; miután pedig minden keresztyén munkára hivatott, tehát minden keresztyénnek meg kell térni. Nagyon sokat értekezhetnék még e bőséges tliéma felett. Mielőtt azonban befejezném felolvasásomat, kérem szeretett hallgatóimat, foglalkozzanak az élő keresztyén szövetségek eszméjével és lépjenek be ilyen szövetségbe. A hol pedig még nincsenek ilyen szövetségek, ott alakítsanak ilyeneket. Én hiszem, hogy a keresztyén szövetségek Magyarországon is épen úgy, mint a keresztyén külföldön, el fognak terjedni s a magyar evangéliomi egyházak, melyek most teméntelen sok külső és belső bajokkal küzdenek, kigyógyulnak nagy betegségeikből. Utóvégre az egyház nem szakaszokból és rendszabályokból áll, hanem a Szentlélek által vezetett élő tagokból. Próbáljunk meg csak minden lehetőt az egyháztagok meggyógyítására: az egyház bizonyosan élővé leend. Az élő keresztyén szövetségek kipróbált eszközei a hitélet fellendítésének, és én szeretném, ha a mélyen tisztelt értekezlet kimondaná s tagjai tettekkel is bizonyítanák, hogy az élő keresztyén szövetségeket, mint a magyar evangéliomi egyházak életrekeltő orgairümait, valóban fontos intézménynek tartja s a szövetségi eszmének és munkának e hazában leendő elterjesztését szükségesnek ismeri. Nyári Pál, pécsi ref. lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A diakonisszaügy hazája Németország. _/ Föllendülése, sőt felvirágzása ma is ott észlelhető. így van az Szászországban is, a hol annak dresdai és lipcsei főházáról az elmúlt évi jelentésből örvendetes adatok ju-78