Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-27 / 35. szám
népiskolai kötelezett tantárgyból, egy magyar nyelvbeli téléiről a vizsgáló-bizottság előtt gyakorlati tanítást tartani. A képesítő-oklevél mindenkor párhuzamos szöveggel, tehát az állam nyelvén és a képzőintézet tanítási nyelvén állítandó ki. A mennyiben valamely egyházi főhatóság, anyagi eszközök elégtelensége miatt, nincs abban a helyzetben, hogy az általa föntartott képzőintézetnél a magyar nyelv tanítására megfelelő képesítéssel bíró tanárt alkalmazzon: az illetékes egyházi főhatóság kívánságra intézkedik az iránt, hogy az állam költségén ideiglenes minőségben, az illető felekezethez tartozó magyarnyelvtanár és gyakorlóiskolai tanító osztassék be a képzőintézethez, a ki beosztásának ideje alatt mint a tanári testület rendes tagja működik. A két rendelet kétségtelenül iidvös intézkedéseket foglal magában. Kérdés azonban, hogy ha a tételes törvények évtizedek alatt sem voltak képesek, főként a hiányos ellenőrzés következtében, eredményt érni el, — képesek lesznek-e majd erre a miniszteri rendeletek? Azért, mihelyt lehet, törvényt kell alkotni a rendeletek intézkedéseiből! BELFÖLD. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. A külső-somogyi ref. egyházmegyei közgyűlés lelkészi és világi tagjai folyó hó 14-én Gyönkön gyűltek össze, hogy másnap 15-én megtartsák közgyűlésüket. De a gyülekezés napja majdnem fontosabb és érdekesebb volt a közgyűlés napjánál, mivel a"Z ekkor megtartott lelkészi értekezleten oly kérdések pertraktáltattak, melyek most az egész magyarhoni ref. egyházat foglalkoztatják. Kájel József kiliti lelkész buzgó imája kezdette és Kálmán Gyula esperes kenetteljes, megható melegséggel elmondott imája zárta be az értekezletet. Ertekezletünk tagjait világi, elnökünk, V.écsey Tamás egyházmegyei gondnok úr rendkívül érdekes felolvasásával lepte meg, melyben megemlékezett a nagy franezia zsoltárköltőről, kinek ihletett költészete nyomán énekeljük mi magvarok is Dávid örökszép zsoltárait. Béza Tódorról szólt a szép és jellemző felolvasás. „Régi kedves kiadású zsoltáraink némelyike felett két betűt látunk. Ez a két betű T. B, Jelzi, hogy azokat Theodorus Béza fordította zsidóból s szedte franezia versekbe. Ezt a megzenésítést ültette át a magyarba Szenczi Molnár Albert." Aztán ismerteti Bézának életét, a franezia reformáczióra való hatását, Kálvinnal való viszonyát, azokat az „aranyszálakat, melyek Bézát a magyar anyaszentegyházhoz fűzik"; tehát azt az indokot is, a mi méltóvá teszi Bézát arra, hogy megdicsőülésének 300 éves fordul újakor róla hálával és. kegyelettel megemlékezzünk. „ Utolsó öröme volt — így zárja be felolvasását fogonduokunk — a nagy reformátornak az a kedvező tudósítás, melyet a vallás- és hazaszeretet hősének, Boeskaynak diadalairól kapott. Legyen az Övé egyházi értekezletünkön ma az első felszólalás. Béza emiéke legyen áldott és lelkesítő, most ós mindörökké 1" Az értekézlet tagjait mólyen megkapta a meleghangú megemlékezés és egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy a felolvasást mások számára, is hozzáférhetővé teszik az által, hogy a közgyűlés jegyzőkönyr vében függelékként ki fog nyomatni. Az értekezletnek tulajdonképeni tárgyait Módra Imre kőröshegyi lelkész és Fejes György lápafői lelkész felolvasásai képezték Az első a lelkészi nyugdíjintézetről tartott felolvasást. Mivel a konvent alapszabálytervezetét visszavonta s így egy új tervezet készítése előtt áll hazai református egyházunk : szükséges, hogy minden egyházmegye tájékozás végett állapítsa meg jó előre már azokat az elveket, melyeket megvalósítva óhajt látni a megalkotandó lelkészi nyugdíjintézet, új tervezetében. A mi értekezletünk is beható vita után megjelölte és a másnapi közgyűlés el is fogadta a következő irányelveket: I. A tagok, tekintet nélkül munkaképességükre, 40 évi szolgálat után nyugalomba mehessenek. II. Gondoskodjék a nyugdíjintézet azon szerencsétlenekről'is, a kik ez idő eltelte előtt szellemi és testi erőiket annyira , el' vesztették, hogy szolgálatban maradásuk az egyházra nézve kárral vagy veszéllyel jár. A szeretet elve is ezt parancsolja; de meg szégyen is volna a ref. egyházra nézve, ha idő előtt szerencsétlenné lett szolgáit egy' évi végkielégítéssel bocsátaná el hivatalából. IIL Végkielégítésnek helye sohasem lehet, még fegyelmi esetékben sem. A birói úton fegyelmi okból elmozdított lelkészek korlátolt nyugdíj összegét azonban a fegyelmi vétséghez mérten mindig az egyházi bíróság állapítja meg. IV. A nyugdíj összege minden tagra egyenlő legyen, és pedig az intézet megerősödéseig 1600 korona. Természetes ez azért, mivel az intézet megalkotásánál a főösszeget- nem a tagok hozzájárulása, hanem más. források képezik. Méltányos, hogy e segélyekben minden tag egyenlően részesüljön. V. Tagja legyen mindenki^ a ki lelkészi képesítést szerzett és ily minőségével az egyház szolgálatában áll. De felveendők a ref. kántorok is, ha nem tagjai a tanítói nyugdíjintézetnek. VI. A tagok 40 évi szolgálat után is csak saját kérelmükre nyugdíjazhatok, kivéve ha bírósági úton képteleneknek találtatnak hivataluk folytatására. VII. A nyugdíjintézet lehetőleg azonnal kezdje meg működését. VIII. Belépési díj a gyámintézet számára fizetendő járulékkal együtt a. lelkészi fizetés 20%-íi legyen. • . • K :>;> A második felolvasó volt Fejes György, kinek fejtegetései tekintetbe vételével a konvent „Istentiszteleti rendtartás" czímű javaslatát a következő módosításokkal fogadta el az értekezlet: 1. A vasárnapi istentisztelet alkalmával az előima ós predikáczió közé beleilleszteni szándékolt éneklést feleslegesnek tartja. 2. A kereszte-