Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-23 / 30. szám

1. Gyülekezeti ének. 2. Fohász. 8. Alkalmi beszéd. 4. Felszentelő könyörgés. 5. Miatyánk. Áldás. 6. Gyülekezeti ének. 39. §• Az orgonaszentelés rendje a vasárnapi istentisztelet keretében, az imádságok és egyházi beszéd alkalmazottsága formájában történik. (Vége következik.) ISKOLAÜGY. Az új népiskolai tanterv és utasítás. Berzeviczy Albert volt kultuszminiszter, hivatalból való távozása előtt kibocsátotta 2202. sz. körrendeletével az új népiskolai tantervet és a hozzá való utasítást. A Hivatalos Közlöny nyomán mindkettőt a következőkben ismertetjük. A népiskolában tanítandó tárgyakat a törvény, a tárgyak tanításának mértékét a dolog természete szabja meg, úgy hogy e tekintetben nagy módosításokat nem volt szabad ós nem is kellett eszközölni. Felhasználva a szerzett tapasztalatokat, többnyire a régi tantervben megjelölt irányban halad az új tanterv. Ez kitűnik a főbb eltéréseknek itt következő felsorolásából: 1. A régi tanterv nem jelöli meg minden tantárgynál az elérendő czélt; a legtöbb tárgynál arra szorítkozik, hogy a tanítás anyagát általánosságban határozza meg; a tananyagba pedig belesző módszeres utasításokat, melyek a tananyag áttekintését megnehezítik. Az új tanterv elkülöníti a tantervet a módszeres utasítástól; a czélt mindenütt pontosan megjelöli és a tananyag terjedelmét, főbb pontjait bizonyos részletességgel állapítja meg. 2. A tantárgyak számában és óratervében sem történhetett lényeges változás. Új csak a kézimunka tanításának terve. A kézimunka nem fordul elő, mint kötelező tárgy a népiskolai törvényben, a rajz sem; de kívánatos, hogy mindkettőt fokozott mértékben bevigyük a népiskolába, melynek gyakorlati jótékony hatását nagy mértékben növeli. Az óraszámban nagyobb változás nem történt. Fontos, hogy a magyar nyelvre szánt órák száma hárommal növekedett, az énekóráké kettővel, a testgyakorlási óráké héttel. Mindössze azonban csak hattal emelkedett az összes órák száma 139-ről 145-re. 3. Az egyes tárgyakat tekintve, a következők érdemelnek figyelmet : a) Egészen új a kézimunka tanításának terve; külön terv van a fiú-, külön a leányiskolák számára. b) Új elvi alapon nyugszik a rajz- és énektanítás terve. c) A magyar nyelvben a nyelvtani magyarázatok anyaga tetemesen meg van szorítva, a rájuk szánt idő a felére leszállítva, d) A mennyiségtan és földrajzi anyag czélszerűbben osztatott el. A mennyiségtani tanításban súly van helyezve a tárgyi körök meghatározására, a földrajzi tanításban a gazdasági vonatkozások kiemelésére. é) Az ásványtan a hatodik osztályba került, ugyanitt a vegytan megelőzi a fizika tanítását, hogy alapul szolgálhasson az észszerűbb gazdasági, egészségtani és természetrajzi oktatásnak. A természetrajzi tanítás most ember- és egészségtani tanítással kapcsolódik, f) Minden egyes tárgyban a tanítás anyagának főbb pontjai gondosan meg vannak jelölve, úgy hogy az egész tanterv a maga részletességében most sokkal határozottabb jellegű a réginél, A hol szükségesnek mutatkozott, az Utasítás még inkább részletezi az anyagot; ezzel a tanító bizonytalanságát megszünteti és szilárd alapot szolgáltat neki a tanmenet megállapításához. Ebből kifolyólag az új Tanterv életbeléptetése semmiféle nehézséget nem okozhat a tanítónak. El is rendelte a miniszter, hogy az új Tanterv az összes állami és községi elemi népiskolákban (Fiúméban az állami elemi népiskolákban) az 1906—7. iskolai évben életbe lépjen. A tanítónak csak a következőkre kell ügyelnie: a) Az ismétlő-iskolák új tanterve és a hozzávaló utasítás még nem készülvén el, ezekben egyelőre érvényben marad az eddigi tanterv, b) Az ének, rajz és kézimunka új tantervének elveiben, módszereiben a tanítók egy része még nem szerezhette meg azt a jártasságot, mely a tantervek foganatosításához okvetlenül szükséges. Ez a hiány úgy pótolható, hogy egyrészt tanfolyamok rendeztetnek, melyekben a tanítók a szükséges elméleti tudást és gyakorlati készséget megszerezhetik ; másrészt gondoskodás történik alkalmas vezérkönyvek megírásáról. Addig is figyelmükbe ajánlja a rendelet a tanítóknak a tárgyak új tantervét, főleg pedig az Utasítás illető részeit, melyekben sokat fognak találni, a mit mindenki azonnal alkalmazhat; egyébként pedig megengedi, hogy e tárgyakat eddigi gyakorlatuk szerint taníthassák, de ragaszkodik ahhoz, hogy e tárgyak tanításában is az új óratervet kövessék és a hol csak valamikép lehet, a rajz- és kézimunkatanítást megindítsák, e) A természetrajz, természettan, vegytan, gazdaságtan és háztartástan (kertészeti gyakorlatok) eddig is kötelező tárgyai voltak a népiskolának, mégis csekély eredménnyel tanították, részint, mert ezek a tárgyak csak az V. és VI. osztályban fordulnak elő, ezeket az osztályokat pedig nem gondozták kellő módon, részint, mert sok tekintetben nem helyes módon tanították. A jövőben tanfolyamok szerveztetnek, főleg e tárgyak kísérleti és gyakorlati részeinek tanítására; egyszersmind két tan- és vezérkönyv lesz kiadva, melyek egyikében a vegytan és természettan elemei, másikban a természetrajz (egészségtan) és gazdaságtan, illetőleg háztartástan elemei foglaltatnak. De e könyvek megjelenéséig is az Utasítás nagy szolgálatot tehet minden törekvő tanítónak, ki azt gondosan tanulmányozza. Mindenesetre megkívántatik, hogy a tanítók az óratervet e tárgyakból is 1906. szeptember havában életbe léptessék, d) A többi tárgyakra nézve még ezek a nehézségek sem állják útját a tanterv életbeléptetésének. Egyikből sem tanítanak többet az egyes