Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-18 / 25. szám

tessék a zsinat elé. Baksay Sándor püspök, Hegedűs Sándor és Darányi ígnácz főgondnokok és Fejes István hozzászólásai után a konvent dr. Nagy Dezső indítványát fogadta el és kimondta, hogy az új alapelvek szerint átdolgozandó tervezet a konvent elé terjesztessék be. Az ülés végén Petri Elek a lelkészi özvegy-árvagyámintézet végrahajtó bizottságának, Dókus Ernő pedig a kongruaügyi szakbizottságnak a jelentését terjesztette elő, a melyeket az ülés tudomásul vett és helybenhagyott. A második napon báró Bánffy Dezső helyett gróf Degenfeld József foglalta el a világi elnöki széket. A jegyzőkönyv hitelesítése után Radácsi György terjesztette elő a parókhiális könyvtár-bizottság jelentését ós javaslatait. Javasolta, hogy a konventnek már kimondott határozata alapján a parókhiális könyvtárak felállítása minden gyülekezetre nézve kötelezőleg mondassék ki, s ennek inegfelelőleg 1. a kerületek hivassanak fel a könyvtári szabályzat megalkotására (ehhez a bizottság egy minta-szabályzatot is készített); 2. a kerületi könyvtári bizottságok szervezésére ; 3. a gyülekezetek 1906. április l-ig fizessék be a 10 korona évi járulókot és még a folyó évben gondoskodjanak a megfelelő könyvszekrényekről; 4. az első évi könyvjutalék legyen Varga Lajos: Egyháztörténete; 5. a dunamelléki egyházkerület hivassék fel ama határozata feloldására, hogy a gyülekezetek évi hozzájárulása mértéket és a beszerzendő könyveket maga állapíthassa meg. Sárkány Lajos, dr. Bartók György, Fejes István és Hegedűs Sándor hozzászólásai után a konvent elfogadta a bizottság javaslatait. így hát elvégre szerveztetnek parókhiális könyvtáraink. Ezek mellett, ha hűséges ós kellően ellenőrzött lesz azok kezelése, idővel minden parókhia szép könyvtárral fog rendelkezni, s el fogjuk érni, hogy nemcsak prédikáczió, — hanem tudományos theologiai irodalmunk is fellendül. A mikor a konvent határozatát a legmelegebben üdvözöljük, csak azt mondjuk reá: debuisset pridem. Ezután Sass Béla jegyző Petri Elek budapesti lelkésznek, a lelkészi özvegy-árva-gyámintézet pénztárnokának lemondó-levelét olvasta fel. A konvent azonban, nem akarva nélkülözni Petri Elek hűséges és nagyértékű szolgálatait, felkérte a gyámintézeti bizottság elnökét, hogy ha csak lehetséges, bírja reá Petri Eleket tiszte továbbvitelére. Ha azonban ez nem volna lehetséges, tegyen javaslatot a megválasztandó előadó-pénztárnok személyét illetőleg. Szintén Sass Béla referálta ezután az egyet, tanügyi bizottság jegyzőkönyvében foglalt ügyeket. Ennek alapján tudomásul vették a népiskolákról s a tanító- ós tanítónoképző-intézetekről szóló szakelőadói jelentéseket, valamint a kultuszminiszternek ama leiratát, a melyben kijelentette, hogy a szegény felekezeti iskolákat segíteni fogja a szükséges taneszközök megszerzésében; utasították a fő- és középiskolákat, hogy az orsz. statisztikai hivatalhoz beterjesztett évi kimutatásaikat terjesszék fel az egyet, tanügyi bizottsághoz is ; a tlieol. és jogakadémiák felterjesztett normál költségvetései által kimutatott szükségletek ügyét áttették a két prot. egyház közös bizottságához, hogy a fedezetet igyekezzék az 1848. XX. végrehajtásával kapcsolatban az államtól kieszközölni; a debreczeni tanárképző költségvetését azonban nem találták elfogadhatónak s az iskolai bizottságot hívták fel, hogy a jövő ülésre új, a fakultás felállítását és fentartását lehetővé tevő költségvetést készítsen. Dr. Nagy Dezső előterjesztéisében a közjogi szakbizottsághoz utasított ügyek kerültek ezután tárgyalás alá. Ennek során a tyúkodi elmozdított tanító felebbezését, miután annak elintézése nem tartozott a konvent hatáskörébe, elutasították ugyan, de annak kijelentése mellett, hogy a tiszántúli kerület bírósága nem igen mérlegelte ítélethozásában a perben felhozott pro et contra szóló bizonyítékokat. A dunamelléki kerület által felterjesztett esetből kifolyólag arra utasította a konvent a kerületeket, hogy tegyenek jelentést, hogy a földesúri viszony alapján hol vannak iskoláink s gyülekezeteink más felekezetekkel szemben patrónusi kötelezettségekkel terhelve, hogy az 1848. XX. végrehajtása keretében ezek az anomáliák is megszüntethetők legyenek. A kolozsvári állami gyermekmenhelyen és az állami dohánygyárban előfordult vallássérelmeket felterjesztették a kultuszminiszterhez. Az egyházi hivatalos iratok és nyomtatványok portómentessége ügyében folytatandó tárgyalásokra az elnökséget felhatalmazták. A vásároknak a vasárnapokról és ünnepnapokról áthelyezése kérdését, hozzászólás végett letették a kerületekhez. Megkeresni határozták a horvát bánt az iránt, hogy jelölje meg az egyházi törvény ama pontjait, a melyeket illetőleg Horvátország egyházi és iskolai autonómiájából kifolyólag módosítani kell. S a zsinat határozata alapján elhatározták, hogy feliratot intéznek a kultuszminiszterhez az iránt, hogy okt. 31-én necsak a református tanulóknak adjon az állami intézetekben iskolai szünetet, hanem a protestáns vallású tanároknak és tanítóknak is. Az ülés végén Dávidházy János a missziói, Széli Kálmán pedig a tőkesegély osztó bizottság jelentéseit terjesztette elő. Az utóbbi jelentését és javaslatait elfogadták ; az előbbi alapján kimondták, hogy a segélyek úgy adandók, mint a mult évben, s felhívták a dunántúli kerületet, hogy a bécsi magyar reformátusok lelki gondozását is vegye fel missziói feladatai közé. Lapunk zártakor még folyt az ülés; annak további lefolyásáról és határozatairól csak jövő számunkban adhatunk tudósítást. Referens. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. (Folyt, és vége.) Svájczban is a türelmetlen propaganda útján van a római kath. egyház és lázas munkásságot fejt ki minden téren. így megalakult Luczern városában a svájczi