Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-18 / 25. szám

r. kath. népegylet, a mely az eddig elszórtan működött r. kath. egyesületekből állott elő, 30 ezer taggal, 6000 munkástaggal és más 4000 r. kath. egyleti taggal. Czélja és feladata a r. kath. egyházi hitélet védelme és ápolása, az egyház jogainak és szabadságának biztosítása, egészséges r. kath. közélet fejlesztése, a munkás nép szocziális erejének és hatásának emelése, a közoktatásügy, a sajtó és az irodalmi viszonyok felkarolása s általában a népélet gazdasági, tudományos és művészeti emelése és fejlesztése. Központi szervezete 6 szakosztályra oszlik, a melyek közé tartozik a belmisszió, a szocziális kérdés, a karitász, a nevelés és oktatás, s a tudomány, művészet és az oktatás szakosztálya. A szocziális kérdés tekintetében az ú. n. keresztyén, helyesebben pápás klerikális szoczializmus elveit követi. Fősúlyt fektet a vegyes vallású kantonokra, mivel „azokban rejlik jövője". Maga a világforgalom is kedvez a r. kath. propagandának, úgy, hogy 10 kantonnak nincs oly egyházközsége, a melyben kizárólag csak r. katholikusok vagy protestánsok volnának találhatók. A legűjabbi népszámlálás szerint egész Svájcznak van 1.916,126 prot., 1.379,700 kath., 12,623 izraelita s 7359 más vallásfelekezetű vagy felekezetnélküli lakosa. Igen élénk vallásfelekezet egyházi és tudományos irodalmi tekintetben az ó-kath. egyház és annak nagyhírű theol. fakultása a berni tudományegyetemen. A lakosság számarányát tekintve az 1888-diki népszámlálás óta az izraelita lakosság 46, a r. kath. 15 s a protestáns 12 százalékkal emelkedett. * * * Sleswig-Holsteinban a nagyhírű Harms Claus prédikátor emlékezetére, ki 1855 febr. 1. húnyt el s 1817-ben, a reformáczió háromszázados évfordulóján új 95 Luther - tételt tett közzé a hitvallásos protestantizmus s a lutheri igazhitűség megerősítésére és fejlesztésére, legújabban számos képes közlemény jelent meg az időszaki német prot. sajtóban. Sleswig-Holstein tartományegyházának legnagyobb theologusa volt ő a XIX. században, ki nagyhírű gyakorlati theol. rendszerét a 3 P. szerint osztotta fel ekképen: Prédikátor, Pap, Pásztor. Életrajzát utódja, Behrmann esperes, kezdte meg, de be nem fejezhette. Pedig nagy szükség volna reá az újabb raczionalista eszmeáramlatok ellensúlyozására. Örvendetes az is, hogy a sleswig-holsteini ev. tartományegyház körében a 11 különböző czímű és jellegű egyházi kollekta 65,961 márkát eredményezett, a mi bizonyára tekintélyes összeg, s fényes bizonyítéka a hívek bel- és külmissziói érzékének és hitbuzgóságának. * * * Az 1905. évre a r.-kath. papság számára kiadott zsebnaptár adatai szerint a német birodalomnak van 20.189,266 római kath. lakosa. Ebből Poroszországra esik 12.147,999, Bajorországra 4.449,663, Elzász-Lotharingiára 1.279,630, Bádenre 1.123,057, Württembergre 650,311, Hessenre 341,604 és Szászországra, a reformáczió klasszikus földjére 197,000 róm.-kath. lakos. A német birodalom többi részeiben, p. o. Thüringiában, Hannoverában, a szász-weimári nagyherczegségben s a szász tartományban (Halle-Magdeburg) elenyésző csekély a r.-kath. lakosság száma. A német főpapság 37 tagból áll, és pedig 5 érsekből, 20 püspökből, 10 fölszentelt püspökből, egy szolgálaton kivül álló czímzetes püspökből s a porosz hadsereg püspökéből. A papok száma 21,458, és pedig 20,095 világi és 1363 szerzetes pap. A pápás hierarchia a prot. Németországban tehát eléggé tekintélyes, Összehasonlítás kedvéért még megemlítjük, hogy 1871-ben és 1900-ban a német birodalom területén a protestáns lakosok száma volt 25.581,685, illetve 35.331,104, a római katholikusoké 14.869,292, illetve 20.327,913; más keresztyéneké 82,158, illetve 203,793, s az izraelitáké 512,153, illetve 586,833. Közelebbről Poroszországban 16.040,750, illetve 21.817,577 prot., 8.268,206, illetve 12.113,670 r.-kath., s magában Berlinben 735,783, illetve 1.590,115 prot. és 51,729, illetve 168,440 r.-kath. lakos. Nagyobb arányú emelkedés a német protestánsoknál még Bajorországban, Wíirttembergben és Elzász-Lotharingiában észlelhető. * * * A Nagybritanniában élő német ev. lelkészek mult évi október hava végén tartották Liverpoolban 25. évi értekezletüket. Just lelkész létesítette ez értekezletet, mely máris nagy elismerésnek örvend Angliában, Németországban és a külföldön. A jubiláris értekezleten Harms sundernlandi és Wollschláger londoni ev. lelkész „Mit tartott Jézus bűnnek?" czímű tudományos kérdésről értekezett. Majd Veit manchesteri lelkész „A prédikáló tevékenység Nagybritannia német egyházközségeiben" cz. alatt tartott nagyérdekű előadást, a melyben főleg azt a gondolatot fejtegette, hogy „a hallgatóság pszichológiája" az alapja a lelkész sikeres és építő egyházi szónoklatának. A hallgató a szónok előtt 3-féle megvilágításban tűnik fel, ú. m. 1. mint önálló egyéniség, 2. mint egy vagy több típusnak a képviselője s 3. mint valamely önálló jellegű egyházközségnek a tagja. Az egyes pontokat behatóan megvitatták. A jövő évi értekezlet helye Hull leend. Tudományos thémának „Mi a megváltás?" s „A lelkész és az egyházközség viszonya a külföldön" cz. kérdés van kitűzve. * * * Csehországban az evangéliumi egyházak egyesültek. 1905. febr. 2-ikán szervezkedett Prágában az ú. n. konstanczi unió első értekezlete, mely azért nevezi magát annak, mivel Huss János konstanczi vértanúi halálában Csehország evangéliumi egyházának reformáczió előtti csirája foglaltatik. Hussra való emlékezéssel a konstanczi unió „ápolni és védeni akarja a cseh ev. nép vallásos és kulturális érdekeit s a reformáczió alapelveit, és pedig a kor. munka szervezésével, gyűlésekkel és előadásokkal, irodalmi közleményekkel és röpiratokkal, a bel- és külföldi hasonczélú egyletekkel való szövetkezéssel és díjtalan jogvédelemmel hitfelekezeti vitás kérdésekben". Az evangéliumi egyházaknak ez a szorosabb szervezeti tömörülése nagy jelentőségű-