Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-18 / 25. szám

kottabb jel, a mi már alig okoz nehézséget. — Megvallom, hogy ennek az osztálynak az anyagát legnehezebb elrendezni, még pedig a gyakorlásul felvett egyházi énekek miatt, a melyek semmiféle könnyítést nem engednek, s a melyek ugyanolyan követeléssel lépnek fel az I., mint a VIII. osztályossal szemben. Hiszem azonban, hogy jó módszerrel e nehézségeket mind le lehet győzni, mert lehetetlenség nincs e kissé soknak látszó anyag közt. II. osztály. Az ismétlésen, továbbá a hangjegyíráson és hangjegy szerinti éneklésen kivül, külön anyaga ennek az osztálynak a hangnemek ismerete 4 £-ig és 4 ÍMg. Erre már előkészítés volt az I. osztályban a módosító jelek ismerete. Megismerik még itt a 3

/s és ö

/8 ütemeket, továbbá a 7i6

~°d es 732" e

d értékű hangjegyeket. III. osztály. Az ismétlésen, továbbá a hangjegyírás és hangjegy olvasás folytonos gyakorlásán kivül, folytatja ez az osztály a hangnemek ismeretét gyakorlati alapon 6 t-ig és 6 ^-ig; elméletileg le lehet iratni velük az összes hangnemeket, de csupán azért, hogy a hangnemekről teljes ismeretet szerezzenek. Új és fő tárgya ez osztálynak a hangkörök és fordításaik. Ezek vezetnek át az összhangzattanhoz. IV. osztály. Az ismétlésen s a hangjegyírási és hangjegy olvasási gyakorlatokon kivül egyedüli tárgy itt az összhangzattan. Ebből is azonban csupán a hármas hangzatok, az uralgó és szűkített hetes, fordításaikkal együtt, a kis és nagy kilenczes hangzat, de csak alapállásában. Minden egyebet az összhangzattanból szakiskolába valónak ítélek, mellyel méltatlanság gyötörni a középiskolai tanulót. íme ilyen képe van a 4 alsó osztálynak. Teljesen befejeződik a zeneművészetnek az a része, mely a nyelvek tanításában a nyelvtannak felel meg. Még abban is megvan a hasonlóság, hogy a hangjegy írásnak és olvasásnak gyakorlása minden osztályban vörös fonálként áthúzódik, mint az alaktannak és mondattannak folytonos gyakorlása. Meg vagyok győződve arról, hogy heti két órában ezt az anyagot el lehet végezni s kellő vezetés mellett a tanulók hangjegy-találási képessége oda jut, hogy a jobbak a legegyszerűbb dallamokat kevés segítséggel és kevés hibával leénekelgetik. Következnek most a felső osztályok. (Folytatása következik). Seprődi János, kolozsvári koll. tanár. BELFÖLD Az egyetemes konvent ülései. A ref. egyetemes konvent f. hó 14-én ült össze tanácskozásra Budapesten. Egyéb folyó ügyeken kivül különösen két nagyfontosságú tárgy került a tanácskozás zöld asztalára: a lelkészi nyugdíjintézet és az új, egységes istentiszteleti rendtartás tervezete. Ez utóbbi csak néhány nappal ezelőtt jelenvén meg, még nélkülözte az egyházi közvélemény ítéletét; az utóbbi felől azonban, a dunamelléki kivételével, mely a tervezetet az egyházmegyékhez tette le, már véleményt mondtak a kerületek, s ezek alapján hozott felette határozatot a konvent. Az ülést, délelőtt .10 órakor, a református főgimnázium nagytermében Kun Bertalan püspök nyitotta meg, 'Isten segedelmét kérő buzgó imádsággal, a mely után báró Bánffy Dezső világi elnök a királyi házat és a magyar nemzetet József királyi herczeg elhunytával ért gyászról emlékezett meg kegyeletes szavakkal, s indítványa alapján a konvent jegyzőkönyvében adott kifejezést a magyar ref. egyház őszinte részvétének. Sass Béla jegyző előterjesztése mellett számbavétetvén és igazoltatván a megjelentek, s a konventi bíróság ülése 15-én délutánra tűzetvén ki, Kenessey Béla közalapi előadó terjesztette elő a közalapi bizottság 1904- évi jelentését és a segélykérvényekre vonatkozó véleményes javaslatát. A jelentés bizony most is csak azt állapította meg, hogy a kivetett évi járulékoknak igen tekintélyes százaléka nem folyt be. A hátralékos kerületek között legelső helyen áll (27'5%'kal) a nagy és gazdag tiszántúli kerület; sorban legutoljára, érdemben pedig legelői a tiszáninneni (0'5%-kal). A jelentés alapján utasították a kerületeket a kivetések pontos behajtására. A közalapi ügyek elintézése után a lelkészi nyugdíjintézet tervezete került tárgyalás alá, szintén Kenessey Béla előadásában. Előadó összegezte a kerületek véleményeit, a mikből az derült ki, hogy négy kerület közül három — miután a dunamelléki kerület most is elkésett véleménye nyilvánításával — nem találta helyesnek a tervezet azon alapelvét, hogy a felállítandó intézet csak rokkantság esetén adjon nyugdíjat, hanem lehetővé kívánta tenni azt is, hogy bizonyos szolgálati év és bizonyos életkor mellett a megfáradt pásztorok nyugalomba vonulhassanak. A kerületek többségének ezen óhajtásának megfelelőleg az előadó azt indítványozta, hogy 40 évi szolgála^ illetve 70 éves életkor alapul vétele mellett új számítások eszközöltessenek, s ezeknek megfelelőleg átdolgozva terjesztessék fel a tervezet a zsinatra. A konvent, megismerve a kerületek véleményeit, nem is ragaszkodott a tervezethez, hanem hozzájárult az előadó azon indítványához, hogy az intézet a kívánalmaknak megfelelő új alapokon szerveztessék. A felett azonban, hogy az átdolgozandó tervezet egyenesen a zsinat elé terjesztessék, már hosszabb vita indult meg. Antal Gábor püspök azt óhajtotta, hogy az új tervezet ismét tétessék le a kerületekhez, hogy véleményt mondhassanak felőle. Széli Kálmán esperes szintén szükségesnek látta, hogy azt még felülbirálat alá vegyék; de elégnek ítélte, hogy a felülbíráló közeg csak a közalapi végrehajtó-bizottság legyen. Dr. Nagy Dezső pedig abban a véleményben volt, hogy a tervezet még egyszer a konvent elé kerüljön és annak jóváhagyásával terjesz-