Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-08 / 2. szám

náért kapható Hegedűs ós társa könyvkereskedésében, Debreczenben. A „Mustármag" II. évfolyamának 1. száma gazdag és építő tartalommal megjelent. A magyar keresztyén nők ez egyik derék lapja, Vargha Gyuláné szerkesztésé­ben továbbra is az evangelium világosságát akarja ter­jeszteni a magyar nők, különösen a művelt középosztály női között, komoly keresztyén hitre s a hitben munkás szeretetre serkentve őket. A lap hoz buzdító czikkeket, bibliamagyarázatokat, költeményeket, élet- és jellemraj­zokat, elbeszéléseket s azonkívül tudósításokat az evan­géliumi mozgalmakról, egyesületekről, s újévtől kezdve a rendes 16 oldalnyi terjedelmen kivül még minden számhoz egy négyoldalas melléklet lesz csatolva, mely a „Bibliai Útmutatódban kijelölt textusokat magyarázza. A lap előfizetési ára a melléklettel együtt csak 2 korona évenként. Előfizetések Vargha Gyuláné czímére küldendők, Budapest, II., Mész u. 6. sz. A „Magyar Könyvtár" újabban megjelent 401—404 füzetei újból derék munkákkal gazdagították irodalmun­kat. A 401—402. füzetek Mikszáth Kálmán „A gaval­lérok" cz. elbeszélését hozzák, a melyben a gazdag humorú író vidáman szatirizálja a felvidéki gentry nagyzo­lását. A 403. füzet a hires angol regényírónak: Wilkie Collinsnak „A jóslat" czímii regényét adja, Mikes Lajos fordításában. A 404. füzetben pedig Balogh Pál, a kitűnő publiczista szól nagy alapossággal „A legnagyobb magyar­ról", Széchenyi Istvánról. A Magyar Könyvtár egyes füzetei 30 fillérért kaphatók a kiadó Lampel Róbert czégnél, valamint minden könyvkereskedésben. A rajzoltató földrajztanítás gyakorlati kéziköny­vének második kötetét is kiadta Vaday József és ezzel be is fejezte gyakorlati földrajzmódszertani művét, mely Magyarország, Európa országai, a világrészek és a földgömb teljes földrajzi tananyagának feldolgozását tartalmazza, részint mintaleczkékben, részint vázlatokban. A minimális leczkét a feldolgozott tanítások után is oda­csatolja, tehát bármiféle iskolánál működő tanítók gyakor­lati vezérfonalat nyernek e műben. Melegen ajánljuk a gyakorló tanítóság figyelmébe. Kapható a szerzőnél Nagy­váradon, a két kötet 7 koronáért, a Il-ik külön 3 kor. 60 fillérért. Az első kötet most már magában nem kapható. EGYHÁZ. Yallásos estély. A puszta földvári ág. hitv. ev. egy­ház körében az egyház lelkésze deczember hó 21-én rendezte az első „vallásos estélyt", nagyszámú közönség érdeklődése mellett. Az estélyen legelső sorban is az állami iskolák IV—Vl-ik osztályába járó jobb énekesek­ből összeállított ev. iskolás gyermekek csoportja énekelte el Luther híres énekét, a melynek elhangzása után Rédei Károly lelkész üdvözölte az egybegyűlt nagyszámú közönséget, s a vallásos estélyek czélját mutatta fel. Meskó István áll. isk. tanító Szabolcska Mihály „Imádság idején" czímű gyönyörű költeményét szavalta el; utána pedig Rédei Károly lelkész felolvasta a „Három gyűrű meséjét", alkalmazva annak tanulságait korunk s köze­lebbről a három hitfelekezetű lakosokból álló község­vallási viszonyaira. Keller Irénke úrhölgy szavalata után Versényi Elemér oki. jegyző felolvasta a Rákócziákról szóló szép tanulmányát; Dohozy János áll. isk. tanító elszavalta Gyulay Pál „Három árva" czímű költeményét. A közönség nagy tetszésével találkozó estélyt az iskolás gyermekek „Az éj ím érkezik" kezdetű szép éneke zárta be. A mutatkozó nagy és meleg érdeklődés foly­tán az egyház lelkésze az egész téli időszakban minden második hétnek keddi estéjén rendez vallásos estélyt. Vajha Istennek áldása kisérné a nemes törekvést! Lelkészválasztás. A belső-somogyi ref. egyházme­gye magyar-újfalui gyülekezete Kuthy Zoltán newyorki esperes-lelkészt választotta meg lelkipásztorává. A lelkészek megadóztatása ellen. A mezöföldi ref. egyházmegye lelkészi kara, a mint értesülünk, még ebben a hónapban értekezletre fog összejönni, hogy til­takozzék a lelkészeknek a zsinat által kimondott egyházi megadóztatása ellen. A lelkészek ugyanis abban a véle­ményben vannak, hogy ők a pénzkezeléssel, a gondnoki számadások elkészítésével s egyéb nem szorosan őket illető munka elvégzésével annyi ingyenszolgálatot telje­sítenek, hogy ezen az alapon joggal kívánhatják az egyházi adófizetés alól felmentésüket. Másfelől pedig lehetetlennek ítélik, hogy a közmunkák fenntartása mel­lett a lelkészek is, mint adófizető egyháztagok, olyan egyházi közmunkákat végezzenek, a melyek reájok nézve lealázok. — Az előbbi argumentumhoz is volna szavunk s talán nemsokára ki is mondjuk ; az utóbbi argumen­tumra nézve azonban már most is megmondhatjuk, hogy tárgytalan, miután a zsinat, a mikor törvénybe iktatta a lelkészek egyházi adófizetését, azt annak kijelentésével tette, hogy az egyházi belhivatalnokok egymással szem­ben közmunka szolgáltatásokkal nem tartoznak. Uj templom. A krasznai ref. gyülekezet egyhan­gúlag elhatározta, hogy ódon temploma helyett újat építtet. A gyülekezet már rendelkezik e czélra némi alappal; de hogy az építkezés költségeit fedezhesse, 32,000 korona templomépítési külön adó kivetését mon­dotta ki. Püspöki özvegyek nyugdíja. Az erdélyi ref. egy­házkerület igazgató-tanácsa javaslati tervet dolgozott ki az egyházkerület püspökei után hátramaradó özvegyek nyugdíjazása tárgyában. A javaslat szerint, tekintettel arra a körülményre, hogy az egyházkerület püspökeinek az egyházkerületi tisztviselők és theologiai tanárok nyug­díjintézetébe leendő felvétele, a püspöki állás különleges helyzete folytán nem lehetséges, és tekintve, hogy a püs­pökök aránylag rövidebb szolgálata után csakis az említett nyugdíjintézet jogosított tagjainak sérelmével lehetne a püspöki özvegyek részére megfelelő nyugdíjat biztosítani: a püspökök özvegyei részére maga az egy­házkerület kell, hogy bizonyos összegű nyugdíj járandó­ságot megállapítson, mely az eltöltött szolgálati időre tekintet nélkül, minden püspöki özvegynek élethossziglan kiszolgáltatandó lenne, fenntartván az egyházkerület eset­leges intézkedési joga arra az alig előfordulható esetre nézve, hogy ha az elhalt püspök után kiskorú árvák is maradnának. A püspöki özvegyek állandó nyugdíjának összegét évi 1500 koronában vélik megállapitandónak, mely összeg az egyetemes özvegy-árva-gyámintézettől megnyerendő 500 koronával 2000-re kiegészítve, a püs­pöki özvegyek korlátoltabb igényű megélhetésére némi­leg mégis fedezetet nyújtana. E nyugdíjösszeg fedezésének biztosítására a báró Baldácsy-alapítvány kamatjáruléká­ból volna már 1905. január hó 1-től kezdve évenként 1000 korona félreteendő és a püspöki özvegyek nyug­díjalapja czimén tőkésítendő, mely tőke jövedelme és az évenkénti 1000 koronás járulékok összege előrelátha­tólag állandó fedezetet nyújtana az előállandó szükség­lettel szemben. A püspöki özvegyek nyugdíjának ilyen megállapítása után a jelenlegi 10,000 kor. végkielégítés megszűnnék. A javaslatot, véleményezés végett, az egy­házmegyék tanácsaihoz és a kollégiumok elöljáróságaihoz küldötte le az igazgató-tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents