Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-09 / 15. szám

zésénél. Tekintettel azonban arra, hogy a zsinatnak volt mátus tanítókat. Révész Kálmán és Sütő Kálmán Uray már határozata e tekintetben, a melyet már nem vál- Imre vádjával szemben erélyesen hangoztatták, hogy a toztathattak meg, Bartók György javaslatát elvetették. lelkészek nem barátai az államosításnak és hogy a Rövid szünet után a köznevelési és közoktatási vallástanítást jól végezik. Révész K. módosítást is nyujszervezetről szóló törvényrész került tárgyalásra. Radácsi tott be az iránt, hogy az egyházak a polgári községgel György előadó ismertette a javaslatot. A jelenlegi tör- szemben is úgy járjanak el, mint az állammal. Több vény átdolgozása ez. Az idők szüksége szerint igyekez- rövidebb felszólalás elhangzása után a zsinat a 455. §-t tek megtenni a jelenleg érvényes törvényen a változta- Bartha Lajos, dr. Sárkány Lajos, Antal Gábor, Radácsi tásokat. Törekedtek minden jogos igényt kielégíteni. György, Kérészy Barna és Révész Kálmán módosításai-Gondoskodtak arról is, hogy a tanárok és tanítók régi val fogadta el. szoros kapcsa az egyházhoz meg ne lazuljon, sőt erő- A 456—458-ig terjedő §-oknak változatlanul elsödjék. A fizetésnél az a főelv, hogy ne legyen az ki- fogadása után az elemi és polgári iskolákról szóló fejesebb, mint az államiaké. Ajánlja a javaslatot általános- zet tárgyalása következett. Az egyes szakaszokat apróbb ságban elfogadásra. stiláris javításokkal elfogadták. Csak a tankötelesek Simon Károly és H. Kiss Kálmán szerint jobb volna összeírását a lelkész kötelességévé tevő 463. §-nál indult a javaslatot az állami reform életbeléptetése után tár- meg hosszabb vita. Végre is a többség Kiss Albert gyalni. Miklós Ödön ellenezte ezt. Ne kapcsoljuk össze javaslatához járult hozzá, a mely szerint az összeírást dolgainkat semmivel, hanem teljesen, függetlenül tár- a presbitériumnak kell eszközölni. gyaljunk. A javaslatot mind ő, mind az előtte szólók Márczius 31-én az elemi és polgári iskolai tanítókelfogadják. Elfogadja dr. Balthazár Dezső is, de annak ról szóló szakaszoknál itt-ott élénkebb viták támadtak, a törvénybe beillesztésére nézve tesz megjegyzést. Az A nagyobb rész itt is változatlanul maradt vagy csak egyházalkotmányi részben szeretné látni. Hangsúlyozza stílusában változott. De a 470. §-nál elfogadták H. Kiss azt is, hogy jogi tekintetben zárjanak ki a tanügynél Kálmán indítványát, mely szerint a tanító, ha nem minden önkényt. református, hanem más protestáns vallású nőt Vesz is A zsinat a törvényjavaslatot általánosságban elfő- feleségül, köteles gyermekeit a református vallásban gadta s mindjárt megkezdte annak részletes tárgyalását nevelni. A 474. §-nál Simon Károly indítványára kimondis. A 447. §-nál, mely az iskolákat osztályozza, a közép- hogy az elhalt tanító hozzátartozói legkevesebb l

/2 iskolák közé Váró Ferencz indítványára fölvették a évig a teljes fizetést kapják. Leghosszabb ideig a 481. reáliskolákat is. A 448. §-t, mely szerint a tanítás nyelve §"sa

l

foglalkoztak. Ez a tanítói fizetést szabályozza. Főelv, minden ref. intézetnél magyar, dr. Sárkány Lajos stiláris hogy a

tanítók fizetése sehol se legyen kevesebb, mint az módosításával fogadták el. államiaké. Addig is azonban, míg ez kivihető, a szakasz A népnevelési és népoktatási intézetek felállításáról minimumokat állapít meg. És pedig a rendes tanító alapszóló 450—454. §-okat néhány stiláris módosítással elfő- fizetésminimuma elemi iskolában 1000, felső népiskolában gadták ; a fejezet első §-át azonban, mint feleslegest, 1400, polgári iskolában 1800 korona ; a segédtanítóé 600, Benkó Imre javaslatára, kihagyták. illetve 800, illetve 1000 korona. H. Kiss Kálmán az egész A 455. §-nál, mely az iskolafentartásra nézve az szakaszra új szövegezést ajánlt, a mely szerint a miniállammal vagy községgel, vagy más felekezetekkel való mum is nagyobb lenne. Kiss Albert, Kiss József és közösködésről intézkedik, hosszabb vita indult meg az Simon Károly csatlakoztak hozzá; Fejes István, Antal iskolák államosítása ellen. Padrah Sándor azt kívánta, Gábor, dr. Nagy Dezső azonban figyelmeztették a zsinahogy az iskolát a beruházási költségek megtérítése mel- tot, hogy olyan törvényt alkosson, a mely végrehajtlett bármikor visszavehessék az államtól. Továbbá, hogy ható, pedig a javaslat rendelkezéseit is nehéz lesz sok köteles legyen az egyház az iskolafentartó személyében egyes helyen végrehajtani. Gr. Dégenfeld arra nézve történt változást mindig bejelenteni a felsőbbségnek, tett kérdést, hogy vájjon az állam ad-e majd segélyt Domaliidy Elemér is ellene van az államosításnak; de ott, a hol eddig 800 koronára egészítette ki a tanítói különösen Uray Imre, ki a papokat e téren közönyös- fizetést, ha fölemelik azt 1000 koronára? Dr. Segesdi séggel vádolja. Ferencz e veszély elhárítása végett módosítást adott be, Márczius 30-án folytatta a zsinat a tanügyi törvény- a mely szerint a 800 koronán felüli összeget rendkívüli javaslat tárgyalását. A 455, §. felett 29-én félbe- személyi pótlékképen adják. A zsinat a 481. §-t Segesdy szakadt vita során még felszólaltak: Bartha Lajos, módosításával fogadta el. a ki biztosítékot kivánt arra, hogy minden oly esetben, A népiskolai felsőbb hatóságokról intézkedő 492— ha az egyházközség segélyével létesítik az állami vagy 503. §-ok minden nagyobb változás nélkül váltak községi iskolát, annak gondnokságában, felügyeletében törvénnyé. a mindenkori lelkész és tanító helyet foglaljon; dr. Sár- Április 1-én a tanító-, tanítónő-, kisdedóvóképzőkány Lajos, a ki annak kikötését kívánta, hogy az állam, intézetekről szóló 504—513. § ok következtek sorra. Itt vagy község az átvett iskolában a tanítói állásokra a Mészáros János indítványára kimondták, hogy ezekben református lakosok számarányában nevezzen ki refor- az intézetekben az igazgatóság állandó legyen. Az