Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-09 / 15. szám

ezen vállalkozásáról. Mert nem könnyű munkára vállalkozott ez alkalommal sem Csizmadia. Ker János a skót egyesült presbiteri egyháznak volt lelkésze. Korán, életének delén elhunyt s nagyon megsiratott theol. tanára volt az edinburghi kollégiumnak. Egyike volt ő a skót theologia legrokonszenvesebb alakjainak. Isten igéjének embere volt ő a szó teljes és legnemesebb értelmében. Szája szívének teljességéből szólott. Beszédeiben látjuk az ő Isten igéjétől áthatott egyéniségét, a keresztyén tanítót, evangélistát és prófétát, a ki az Igét alkalmazza a körülötte lefolyó emberi élet minden jelenségére. Beszédeiből látjuk, hogy ő ismeri Krisztust és ismeri az embert, és látjuk, hogy minden beszéde egy czél felé tör: közelebb vinni az embert a Krisztushoz, az örök Igazhoz, Széphez ós Jóhoz. Mindegyik beszéde a keresztyéni élet egy-egy problémáját fejtegeti ós világosítja meg. Mélyen szántó, mélyen járó beszédek Kernek beszédei. Thémái nem tartoznak a felszínesek, az ú. n. könnyű thémák közé. De ép ezért szilárd alapokon építi fel előttünk, szemünk láttára, az egészséges keresztyén tant s az ebből folyó ker. erkölcsi életet. Mert Ker minden beszéde egy-egy népszerű biblikus dogmatikai és ethikai monografia, jó példát mutatva nekünk beszédei által, hogy a mi prédikálásunknak gerinczét a pozitív hiten nyugvó tanítás kell hogy képezze, ha nem akarjuk azt, hogy „trombitánk" untalan más meg más, sokszor bizonytalan, magunkat és másokat is megtévesztő zengedezéseket végezzen. Itt ezen a helyen nem bocsátkozom részletekbe menő ismertetésbe. A fordító azt mondja előszavában, hogy az Ő lelki életének alakulására, fejlődésére nagy hatással voltak Kernek ezen beszédei. A ki ezen beszédeket megszerzi és figyelemmel tanulmányozza, meg fogja azt érteni a fennebb elmondottak után is. Hiszen a keresztyén hit- és erkölcsi életnek gazdag kincsesbányája ez a beszédkötet; egy-egy szép gyűrű mindegyik beszéd, a melyben ott fénylik „a drágakő". Én hiszem, hogy sokan el fogják olvasni ós figyelmes tanulmányozás után sokan fogják a fordító vallomását megismételni. „Használható" beszédek ezek a szó valódi értelmében, mert építőek arra nézve első sorban, a ki kezébe veszi őket, s nézetem szerint csak azon egyházi beszéd éri meg a nyomdafestéket, a mely a mi hitünket és életünket teszi első sorban tartalmasabbá, szilárdabbá. Hiszem, hogy nagyon sokan megveszik ezt a könyvet és méltányolják a kitűnő fordító gondos munkáját, sőt hogy dicsérettel és hálával is adóznak lelkiismeretes fáradozásának. * * * Evangéliomi keresztyén tanításaiból immár a harmadik kötetet bocsátja közre termékeny egyházi írónk, Szalay József, ismert nagybecskereki lelkipásztor. A kötetben foglaltak nem rendszeres egyházi beszédek. Az angol az ilyeneket „adresszeknek" nevezi. Vannak ezen kötetben közönséges, ünnepi beszédek s néhány alkalmi beszéd. Ezen beszédekből is kiérzik a szónok egyénisége, hite, lelki világa. Hite evangéliomi, de hogy úgy fejezzem ki magamat, csak a felszínen, vagy csak a perifériákon mozgó. Megnyilvánulásában sok helyen inkább gyermekes, mint gyermekies; néhol túlságos materiális. Szereti a szertelent, s bibliamagyarázata sokszor inkorrekt, bántó a fülre és szívre egyaránt. Az „evangéliomi tanítás" nála nem valami rokonszenves, sőt sokszor visszatetszést okozó alakban jelenik meg, és így, nézetem szerint, nem is lehet építő. A biblia szerinte az Úr Jézus háza, ennek levelei a Jézus szőlője, 0 a nagybecsű személy, 0 a nagy gyertya, a tíz szüzek Krisztus menyasszonyai, kik közül fele résznél visszament a parthie; a Jókai halála alkalmával mondott egész beszéd s sok más illusztrácziója pedig a szerzőnek azt mutatja, hogy ő a keresztyénséget túlságos egyszerű, könnyed alakban óhajtja odaállítani a gyülekezet elé. Nézetem szerint az ilyen pongyola tanítással a hívek erkölcsi világában is csak pongyola keresztyénséget hozunk létre ; a mi olyan könynyedén jön, az csakhamar szétfoszlik, mint a gyengén összetákolt ruhadarab. Az evangéliomot hirdeti a szerző, Krisztust prédikálja; ez szép; de az aranyat, mit hallgatóinknak adunk, szép ezüst tálon kell odanyújtanunk. Ha mint a szerző is gyakran teszi, Krisztust mint mennyei vőlegényt állítjuk oda hallgatóink elé, legalább is mindig ízléses ruhába öltöztessük őt, sőt teljes dicsőségében és királyi ékességében mutassuk fel. Lehet, hogy csak egyéni ízlés, de nekem az ilyen evangéliomi tanítások nem tetszenek. Lehet, hogy Szalay lelkész úr hallgatóságát hozzászoktatta az ilyenekhez s azokra nézve építő az ő tanítása; de nem ajánlanám lelkésztársaimnak, hogy az ő tanításának hangulatát, modorát, megjelenését válasszák szent hivatásukban példányképül. B. Pap István. BELFÖLD. A ref. zsinat tárgyalásai. Márczius 29-ón a napirend előtt Dombi Lajos indítványt adott be, hogy a lelkészválasztási törvényjavaslatot a jövő ülésszakban tárgyalják. Báró Bánffy Dezső és Meezner Béla ellenző felszólalása után azonban, a kik szerint a lelkészválasztási javaslat tárgyalásának az őszre halasztásával oly sok elvégzendő dolog torlódnék össze, hogy a zsinat nem volna képes végezni vele, — Dombi Lajos visszavonta indítványát. Ez ülésben a napirendre elsőben a törvénykezési bizottságnak a hozzá utalt szakaszokra vonatkozó módosításai kerültek. Ezeket legnagyobb részben hozzászólás nélkül el is fogadták. Csak a 328. szakasznál támadt hosszabb vita Bartók György püspök amaz indítványa következtében, hogy a középiskolai tanárok általában és kivétel nélkül az egyházmegyei bíróságok elé utasíttassanak fegyelmi ügyeiknek első fokon való elinté-