Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-12 / 11. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérezikkek: A kontirmáczióról. Dr. Szabó Aladár. — A lelkészi nyugdíjintézet kérdéséhez. Módra Imre. — Iskolaügy: A ref. orgonista-kántorok és énekvezérek nyugdíjügye érdekében. Ifj. Györe Dániel. — Tárcza: Sigray Mihály. Benkö Imre. — Belföld: Protestáns belmisszió. Kerekes János. — Külföld: Az amerikai magyar református egyházak. Hamar István. — Irodalom — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. A konfirmáezióról. I. Hogy a konfirmáczió mivoltát kellő világításban láthassuk s jelentőségét kellőképen mérlegelhessük : egy pillantást kell vetnünk egyfelől arra, hogy milyen előkészítés után vették fel az őskeresztyén egyházba a jelentkezőket, másfelől, hogy mi vezette az evangéliomi egyházakat a konfirmáczió vagy más hasonló elj aras meghonosításához ? Az őskeresztyén egyházra nem a tekintélyhit alapján hivatkozunk. Hivatkozásunk teljesen elfogulatlan. Tény az, hogy az első keresztyén egyház minden kiilső eszköz nélkül óriási eredményeket ért el. Szemben találta magával a leghatalmasabb államot, a ragyogó pogány életet s a zsidó túlzók iszonyú elfogultságát és — mégis hódított, mégis diadalmaskodott. Tudjuk, hogy a mikor az első keresztyénség e diadaláról s arról van szó, hogy jó volna ismét hasonló diadalt aratni, sokan a fejőket rázzák s a következő kifogásokat teszik. Először is azt, hogy az első keresztyénség időileg nagyon távol van tőlünk s ma már a viszonyok, a körülmények, a felfogások olyanok, hogy az első keresztyénség eszközei nem elegendők. Másodszor azt, hogy nem is jó volna, ha olyan diadalokat aratnánk, mert hiszen akkor összes művelődésünket fel kellene áldoznunk s azoknak a formáknak, a melyeket az első keresztyénség teremtett, az újkori életre való ráerőszakolása káros következményekkel járna. Mind a két kifogásra könnyen megadhatjuk a feleletet. Az első kifogásra ez a feleletünk. Akármilyen távol áll is tőlünk az idő szempontjából az első keresztyénség, az a két tényező, a mely akkor oly felségesen találkozott, t. i. az Isten és az emberi lélek, ma is ugyanaz. A másik kifogásra pedig azt feleljük, hogy teljes félreismerése úgy az őskeresztyénségnek, mint a mostani evangéliomi mozgalmaknak, mintha ezek a miveltség megsemmisítésére vagy formák erőszakolására vállalkoztak volna. A régi pogány élet rossz hajó volt, a melynek saját bajai miatt kellett elmerülnie, s ha van bizonyos igazság, úgy az az, hogy a keresztyénség nemcsak nem akar régi formákat állandósítani, hanem új meg új formákat teremt a benne rejlő örök isteni lényeg kifejezésére s ez isteni lényeg a műveltséget megnemesíti, de meg nem semmisíti. Bátran kérdezősködhetünk tehát a régi keresztyénekről, hogy ugyan mi módon gyűjtötték és gyakorolták be azt a diadalmas sereget, a mely előtt meghódolt a zsinagóga is, az akadémia is s a vexillum is ?! Első sorban azt a feleletet adja kérdezősködéseinkre a történelem, hogy az első keresztyének biztos és alapos tudást követeltek azoktól, a kik a keresztyén egyház kapuján zörgettek. Valóban meglepő az a —- látszólagos — ellentét, a mely az első keresztyén egyház missziói, égő heve közt, mellyel az egész világot mintegy rohammal akarta meghódítani s ama hideg nyugalom közt van, a ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASAGI GEP- ES ESZKÖZGYAR FUCHS és SCHL1CHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. Tejszövetkezeti berendezések mindennemű tejgazdasagi gépeket és eszközöket t»jszállításhoz, vaj- és sajtgyártáshoz stb. Árjegyzík és költségvetés ingyen és bérmentve. Teavajat, túrói határtalan mennyiség-Den veszünk át.