Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1905 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-19 / 8. szám
kedvezőbb halálozási aránya volt Zalának (20*8), Vasnak (22" 1), Somogynak (22*5), Brassónak (22'5), Baranyának (22*8) ; legkedvezőtlenebb volt pedig a halálozási arány Bereg (311), Szabolcs, (310), Heves (31 0), Hajdú (30'6) vármegyékben, ép a legtisztább magyar vidékeken. — A társországokban Belovár-Kőrös vármegye 18'7-es arányával szemben Lika-Krbava 37'1. A városoknak általában kedvezőbbek a halálozási viszonyaik, mint a vármegyékéi, a mi már abból is következik, hogy a városokban általában kisebb a születési arány s a halálozásnak jobban kitett osztályok kevésbbé vannak képviselve. Még kedvezőbben alakulnak a törvényhatósági jogú városok halálozási arányszámai, ha a kórházakban elhalt idegenek és talált idegen hullák számait nem vesszük az illető város halottai közé. — Sopron 17-3 (161), Budapest 19'0 (17'3), Baja 20'6 (20-2), Újvidék 21-4 (21*2), Győr 21*3 (19"6), Kassa 23'5 (22'1), Zimony 29'2 (24*4;. — Halandóság dolgában Sopron áll a legkedvezőbben s érdekes, hogy a többi 20-nál kisebb halandóságú városok is — a főváros kivételével — a Dunántúl vannak. Legkedvezőtlenebb a halálozási arány állandóan Szabadkán, a mi összefügg a sűrű születéssel. A halálozási viszonyok javulását vagy rosszabbodását nálunk rendesen a gyermekhalálozások elöntik el. 1903-ban is a gyermekhalálozás csökkenésének köszönhető a halálozási arányszám javulása, a menynyiben 13'700-zal kevesebb öt éven aluli halottunk volt, mint az előző évben, az öt éven felüliek száma ellenben még növekedett is némileg: 1600-zal. Az egész Magyarbirodalomban 241,083 volt az öt éven aluli és 274,843 az öt éven felüli halottak száma, száz halott közül tehát 46'7 esett az öt éven aluli gyermek halottakra. Az egyes törvényhatóságok közül, a hét éven aluli halottak arányát tekintve, Szabolcs vármegye áll legrosszabbul, a mennyiben- összes halottjainak 62'l°/o"a volt 7 éven aluli gyermek. A hitfelekezetek közül a görög és róm. kath.-nál legnagyobb a gyermekhalálozás aránya, legkedvezőbb az unitár, és izraelitáknál; a nemzetiségek közül pedig a gyermekhalálozás nagy aránya tekintetében a ruthének, szerbek és tótok állanak első helyen, az utóisón pedig a németek. A gyermekhalálozás tehát a születési szaporasággal szoros összefüggésben van. Az egyes hitfelekezetek és nemzetiségek halálozási aránya egyébként ezer lélekre számítva a következő volt 1903-ban: Magyarországon r. kath. 25*6, — a zárjelben levő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak — (250), g.-kath. 29-1 (26-2), gör. kel. 28"9 (312), ág. h. ev. 23"8 [összes halálozás: 30,524] (29.9) [969], ev. ref. 25-7 [összes: 64,049] (18-8) [összes: 275], unitár. 219 (—), izraelita 16-7 (14-4). Magyar 24'9 (17*0), német 23"4 (210), tót 27-5 (30-0), oláh 28"3 (—'), ruthén 27"8 (28'2), horvát, 25-5 (26-3), szerb 33'0 (31 2), egyéb 24*4 (15*7). Legkedvezőtlenebb halálozásuk van e szerint a gör. kath. és a gör. keletieknek, a társországokban a gör. kel. és az ág. h. evangélikusoknak. Az izraeliták mindenütt kitűnnek alacsony halálozási arányukkal. — A nemzetiségek között az „egyéb" alatt összefoglaltakon kívül a németek és a magyarok halálozási aránya legalacsonyabb. Az 1903. évben az anyaországban 60'6%: a társországokban 210%-ban állapította meg az orvos a halál okát, A halálokok sorában a közegészségügy szempontjából legfontosabbak a fertőző betegségek, a melyek a halálozásoknak jó részét, 26'1%-át idézték elő. Ez az arányszám — habár a fertőző betegségek okozta halálozások abszolút száma csökkent — némi emelkedést mutat az előző évhez képest; az emelkedés azonban túlnyomó részben Horvát-Szlavonországokra esik. A fertőző betegségek okozta halálozásoknak több mint fele a giimőkórra esik, a mely valamennyi betegség között legtöbb áldozatot szed évenként. Az anyaországban 65,724, a társországokban 10,913, összesen tehát 76,637 embert ragadt el e betegség. Az előző évhez képest ismét emelkedett e szám, nemcsak a többi halálokokhoz viszonyítva, hanem 1500-zal abszolút számban is. Az anyaországban az összes halálozásoknak 14 6, a társországokban meg épen 16'4%-át a gümőkór idézte elő. Az anyaországban épen a két legmagyarabb országrész, a Duna-Tiszaköz és a Duna jobbpartja van legjobban fertőzve e kórtól, a hol a halottaknak több mint 16%"a gümőkórban pusztult el. Legkevésbbé éreztette pusztító erejét e betegség a Királyhágón túl, a hol a halálozásoknak csak 13%-át; okozta. A törvényhatóságok közül különösen a városokban igen nagy a gümőkórban elhaltak aránya. Szomorú, hogy e tekintetben Fiume után, melynek majdnem minden negyedik halottja (22'90 /0 ) gümölcórban halt el (és az orvos urak mégis Abbáziába küldik a tüdővészes betegeket), mindjárt az ország fővárosa következik, a hol a halottak több mint 20%-a volt gümőkóros. A 20°/<ro t meghaladta még a gümőkóros halottak aránya Selmecz- és Bélabányán, 19-et Temesvárott és Aradon. — 16,318 halálozást okozott a vörheny, a roncsoló toroklob 10,740, szamárhurut 9500, a hasi hagymáz (tífusz) 5554, a gyermekek hasmenése 5228. Hólyagos himlőben mindössze 249-en haltak el, s e veszedelmes betegség mindjobban veszít pusztító erejéből. A nem fertőző betegségek közül a veleszületett gyengeség 68,058, az aggkori végkimeriilés 58,560 esetét nem számítva, legtöbb halálozást okozott a tüdő- és mellhártyagyulladás, a mely 46,672 embernek oltotta ki életét ; a gutaütés 9231-ét. -'-- Az erőszakos halálesetek száma 12,048 volt. Legtöbb a baleset folytán 6550; öngyilkos 3503, s gyilkosságnak 1316 estek áldozatul. Az erőszakos halálesetek közé tartozik még egy kivégzés is. Mennyi volt az 1903. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve? azt — sajnos — daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokat évenként hivatalosan beszolgáltatják, ezúttal sem tudjuk megmondani. Mi szükség van erre ugyebár?
