Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

f EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos; SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félérre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Báró Bánffy D. zsinatmegnyitó beszéde — Táreza: A rendi és áldozópapság fejlődése a három első században. B. Pap István. — Belföld: A református zsinat ülései. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázatok. — Hirdetések. Báró Pánffy D. zsinatmegnyitó beszéde. Főtiszteletű, méltóságos zsinat! A megejtett szavazás rendjén nyilvánult bizalom folytán engem ért a szerencse, hogy az evangélium szerint reformált magyar egyetemes egyház összehívott zsinatán a tanácskozásokat mint világi elnök, megválasztott lelkészi elnöktársammal, Kun Bertalan püspök úrral együtt vezethessem. A megtisztelő bizalom első sorban arra kötelez, hogy a kitüntetésért a magam és elnöktársam, valamint alelnöktársaink és a megválasztott egész tisztikar nevében őszinte, hálás köszönetemet fejezzem ki. Fogadja a főt. mélt.zsinat őszinte és határozott kijelentésünket arra nézve, hogy a ránk bízottakban híven, kötelességszerűen, igazságosan és minden részrehajlás nélkül fogunk eljárni, mindenekfelett itt az elnöki székben azt tartva első sorban kötelességünknek, hogy a tanácskozásoknak tárgyilagos vezetésével biztosítsuk annak lehetőségét, hogy a főt. és mélt. zsinat nagy és fontos hivatásának, melyért összejött, meg' is fog felelni. Meg fogja találni dját annak, hogy mint az evangélium szerint formált magyar anyaszentegyház törvényhoz* testülete, a megoldást váró nagy kérdések elin ésénél más által vezetve ne legyen, mint az anyaszentegyház érdekei által. Általában itt minket egyházi törvényhozásunk ezen összejövetele alkalmával egyéb nem vezethet, * mint az arra való törekvés, hogy anyaszentegyházunkat a maga hitbeli és nemzeti hivatásában tovább fejlesszük, mindig szilárdan megállva azon alapokon, melyeken egyházunk már századokkal ezelőtt felépült s ma is fennáll; de természetes, hogy a haladó kornak megvannak a maga igényei, melyeket nekünk is kielégítenünk kell és ezért természetes, hogy ujabb egyházi törvényhozásunk, mely 188 l-ben a debreczeni zsinaton vette kezdetét és 1891-ben a budapesti zsinaton nyerte folytatását, folytatólagosan kell, hogy gondoskodjék kielégítéséről azon igényeknek, melyek a dolog természetéből folyólag az állam és a társadalom által felállított igények tekintetében anyagi és szellemi életünk körében felmerülnek. Ezen most, 1904. évre összehívott zsinatunk is arra kell, hogy törekedjék, hogy újabb törvényeink megalkotásánál a régebbi törvények esetleges átalakításánál azon elveket szolgálja, melyeket az evangélium szerint reformált egyetemes egyházunk a múltban is szolgált, híven ragaszkodva hitelveihez, küzdjön a szabadelvüség eszméjéért és minden erejével szolgálja a magyar nemzeti állam érdekeit, egyfelől szívós kitartással védve egyházunk állami és egyházi törvényekkel is biztosított szabadságát és jogait, másfelől azonban kerülve minden olyan összeütközéseket, melyek akár az állammal, akár más felekezetekkel ellentétbe hoznák. A jogok biztosítása és védelme, a békés fejlődés útjain vezethetnek el minket oda, hova az egyetlen igaz evangélium tanításán alapuló hitelveink alapján törekednünk lehet és kötelességünk is. A czélok biztosítása és az eszközöknek keresése mostan összegyűlt egyetemes zsinatunknak is főfeladata és ennek akkor felelünk meg, ha az ügyért, az egyházért, a hazáért egyaránt való kitartó buzgalmunkban és odaadásunkban nyugodt tárgyilagossággal mérlegeljük az előttünk fekvő kérdéseket és azoknak eldöntésénél más nem vezet, mint a nyugodt mérséklet, mely abban keresi az érvényesülést, a mi egyetemes egyházunk érdekeinek legjobban megfelel. Nagy és fontos kérdések eldöntése áll előttünk.