Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

Ha kellő mérséklettel, egymás iránti bizalommal keressük a megoldást, úgy biztosan megtalálandjuk azt. Sikerülni fog alkotmányszervezetünket a kor igényeinek megfelelően oly módon alakítani át, hogy annak rendjén, míg egyfelől egyházközségeink antonom jogait erősbítjíik és biztosítjuk, addig másfelől a fokozatos felsőbb egyházi hatóságok intézkedési jogkörét sem csorbítjuk és gyengítjük, főként tekintettel arra, hogy egyházmegyei és kerületi gyűléseink vannak hivatva arra, hogy nehéz időkben is vállvetetten biztosítsák egyetemes egyházunk érdekeit, sőt megpróbáltatások idején, mint ezt a multak példái igazolják, a támadásokat vissza is verjék. Mert, míg az egyes egyházközségek a maguk egyediiliségében gyengék, addig az egyházmegyék és egyházkerületek a maguk összetételében erősek, és habár különböző történelmi alapon fejlődött, de ha az egy czélt szolgáló különböző kerületeink egyeteme a maga egységében, mint egyetemes egyház egysége erős, akkor nyugodtan nézhetünk bármely nehéz idők elébe. így sikerülend a hithűség és jogvédelem szent szavainak kellő időben és kellő helyen való felemelésével anyaszentegyházunk érdekeit mindenkorra biztosítani. Alkalmunk lesz a zsinat tárgyalásai rendjén a rend érdekeit is szolgálni, midőn fegyelmi törvényeink új átdolgozása kerül napirendre. Ezen zsinat egyik legfontosabb teendője épen ez leend, mert bárha az egyházi élet keretébe a keresztyén szeretet és atyafiságos érzés kell, hogy a döntő legyen, mégis különösen az újabb igényekre tekintettel és azon számos vonatkozásra, melyben az egyházi kormányzat az állammal áll, szükséges gondoskodni arról, hogy a fegyelem meg ne lazuljon és szigorúan és gyorsan megtorolható legyen mindazon visszaélés vagy mulasztás, mely az egyházi élet rendjét megzavarni törekszik. Az egyházi élet kiegészítő részét képező tanügy, a lelkészi állások betöltését szabályozó intézkedések és sok más alkotás, melyek a szocziálpolitikai élet követelményeiként, mint emberbaráti hivatások is, az egyház keretén belül oldandók meg, rendezést, némely vonatkozásokban újításokat igényelnek. A zsinat bölcseségétől fog függni, hogy megtalálja azon határokat, melyekig elmennie kell, a melyeken azonban túllépnie nem szabad. Az újabb idők tüneteiként jelentkező anyagi szempontok, azon viszonyok, melyek a megélhetést napról-napra nehezebbé teszik, kényszerítőleg parancsolják, hogy a zsinat azon kérdésekkel is foglalkozzék, melyek az egyház hívei által viselt és már-már elviselhetetlenné válni kezdő terhek könynyítésére vezethetnek; de másfelől arról is kell gondoskodnia, hogy az egyház alkalmazottjai az újabb kor igényeinek megfelelő és őket jogosan megillető javadalmazásban részesüljenek. Nehéz kérdés ez, mert míg egyfelől az alkalmazottak javadalmazásának emeléséről kell gondoskodni, addig másfelől a hívek elviselhetetlen terheinek könnyítése el nem maradhat. A kérdést megoldani a magunk erejéből képesek nem lehetünk. Az állam van itt, hivatva kötelességet teljesíteni, oly kötelességet, melyet már az 1848-ik évi törvényhozás a XX. t.-cz. megalkotásával elvállalt, akkor, midőn egyfelől rendelkezve arról, hogy az összes bevett vallásfelekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság biztosíttassék, addig kimondotta az is, hogy egyes vallásfelekezetek egyházi és iskolai terhét hordozni fogja. De ez természetes is, mert az államszervezet mai kialakulásában a felekezetektől sok olyan teendők elvégzését követeli meg, melyek szorosan véve állami teendők volnának, és ha ezeknek átruházásával az egyes felekezetektől közreműködést vesz igénybe, természetes, hogy azokért kárpótlást is nyújtani kötelessége. Első sorban talán épen ezen kérdés rendezése érdekéből az egyházkerületek és a konvent által előkészített törvénytervezetnek az adózásra vonatkozó része kell, hogy a zsinat foglalkoztatásának tárgyát képezze és ezzel sürgősen lehetővé tegye, hogy az egyetemes egyházunk és a kormány között az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása, illetőleg az annak szem előtt tartásával egyházunk segéleyezése érdekéből megindult tárgyalások mielőbb megoldásra vezessenek. Az állam kötelezettséget teljesít, midőn az 1848 ik évi XX. t.-cz.-ben foglalt ígéret beváltásával egyházi alkalmazottainknak az őket megillető javadalmazás lehetőségét biztosítja, intézményeink és intézeteinknek a kor színvonalán való tartását elősegíti és az elviselhetetlen terhek súlyát híveink válláról leveszi. Nagy és hosszú út vár a zsinatra. Bátor elhatározással, erős kötelességtudással, kitartó munkássággal. egymásba vetett bizalommal kell a munkához fogni. Erre hívom fel a zsinat minden egyes tagját, mindnyájunk komoly elhatározását, kik egyetemes egyházunk érdekeit hordozzák szívükön és mint a magyar ^államnak jó és hazafias fiai, ezen kérdések megoldásánál is, midőn evangélium szerint reformált egyetemes magyar egyházunk érdekeit művelik, egyszersmind az egységes magyar nemzeti állam érdekeit is szolgálni kívánják. Akii mqdTííir tí>Ítífl7r1íJQíítíÍ dón PG Pe7líA7tívÁr Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és göz- TnoTjoinf határtalan mennyi-LilöU Uiagjai ICJga/iUaöagl gG|r Gö OMIVUZigJÍÜJ hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és 1 Ca¥ajai s

égben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak, ö^&'á iST Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.