Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos; SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félém: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A református zsinat megnyitása. Pessimista. — Iskolaügy: Kántorok egyesületéről. — Ifj. GyÖre D. Tárcza: A rendi és áldozópapság fejlődése a három első században. B. Pap István. —Belföld: Naplójegyzetek. Lévay Lajos. — Még egy szó a „dallamozó" bizottsághoz. — Külföld: A nemzetközi vallástörténeti kongresszusról. — Könyv­ismertetés : Imádságos könyv templomi használatra. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. ~ Adakozás. — Pályázatok. — Hirdetések. A református zsinat megnyitása. Megnyílt a református zsinat. November 10-én ment vég-be az ünnepélyes megnyitása. A komor, esős őszi nap sokat rontott a megnyitás külső ünnepélyességéből. Pedig maga az ünnepély szép volt. Mikor a zsinati képviselők, a püspökök és fő­gondnokok vezetése alatt, a lelkészek palástosan, a világiak díszmagyarban, a Kálvin-téri templomba bevonultak, maga a kép festői látványt nyújtott. A zsúfolásig telt templom, a hatalmasan felhangzó közének, a kitűnő karének.. Kun Bertalan püspök magas szárnyalású imádsága, Antal Gábor püspök tartalmas beszéde: mind-mind jó indítás, jó han­gulatkeltés volt. Ám a lelkeken mégis némi bizony­talanság, sőt bizonyos nyomasztó érzés kinyomata ült. Nincs ennek a zsinatnak kellő temperamen­tuma, nem mutatkozik semmi magasabbra vivő szenvedelme. Valami szürke színtelenség, kedvet­lenség, csüggetegség köde borong a lelkeken. Némelyek a kedvezőtlen politikai és egyházi helyzetben látják ennek a lelki bágyadtságnak az okát. Azt mondják, aggódva jósolgatják, hogy az egyházon kívül tapasztalható politikai és társa­dalmi széthúzás az Egyházi törvényhozásba is az egyet nem értés, a visszavonás tiszkét fogja bele dobni. Azt hangoztatják, hogy nincs elég erős kálvinista közszellem, mely a hit és szeretet maga­sabb erejével az egyházban össze tudja forrasztani az egyházon kívül versengő lelkeket. Felhozzák azt is, hogy egyházunk lelkészi, s különösen püs­pöki karában kevés az erőteljes, kevés a vezetésre termett lélek és szellem. Attól tartanak, hogy egy­házunk törvényhozó munkájában erősebb lesz a szekuláris, mint az ekleziasztikus szellem. Őszintén megvallom, ebben az aggályoskodás­ban van némi igazság. Sem a külviszonyok, sem a belső erőviszonyok nem nagyon kedvezők nagyobb egyházi, törvényhozói alkotásokra. Nagyon sok az egyházi baj, rendkívül sok az egyházi meg­oldandó kérdés és feladat, s a magában véve is nehéz helyzetet súlyosbítj a az a körülmény, hogy a legfontosabb belső egyházpolitikai kérdések a meglehetősen bizonytalan külső politikai helyzet­tel állnak a legszorosabb kapcsolatban. Mert a dolog úgy áll, hogy a zsinati megoldásra váró legaktuálisabb kérdések, mint a tervezett egyházi adóreform, mint a lelkészi és tanári fizetésrcndezés ügye, mint a felállítani szándékolt lelkészi nyug­díjintézet stb. stb. dűlőre csak akkor hozhatók, ha az ország kormányának megígért és kétség­telenül tapasztalt jó indulatát időközben nem bénítják meg a zavaros politikai viszonyok. A mostani zsinat intézkedéseinek legnagyobb része azon for­dul meg, meg fog-e szilárdulni a jelenlegi kor­mányzat, beválthatja az 1848: XX. t.-cz. végre­hajtására tett Ígéreteit? Ha ebben a tekintetben a külső viszonyok nem segítik elő az összeült zsinat intenczióit, tárgyalhat bármennyit, ülésez­hetik bármeddig az egyházi tözvényhozás, csupán a maga erejéből a mostani előzmények után teljes­séggel nem fogja megoldani a rá váró nagy fela­datokat. Nekem úgy tetszik, hogy ennek a nem egészen egészséges helyzetnek, hogy ezeknek a visszás körülményeknek nyomasztó érzése üli meg a zsinati atyák lelkét. Sőt én úgy látom, hogy az említett egyházpolitikai feladatok megoldásában való bizonytalanság és kedvetlenség lelke a zsi­nati törvényhozás ama részére is ránehezedik, a melyik mint tisztán egyházi belügy, mint tisztán autonom egyházi ügykör amaz érintett egyház­politikai kérdésektől egészen függetlenül volna meg-Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvény­társaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.

Next

/
Thumbnails
Contents