Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-31 / 5. szám

BELFÖLD. A M. Pr. Irodalmi Társaság köréből. Irodalmi társulatunk f. hó 26-án Budapesten fontos választmányi ülést tartott. Hegedűs Sándor ügyvivő elnök vezetése alatt jelen voltak: Antal Gábor és Zsilinszky Mihály alelnökök, dr. Ballagi Géza, dr. Bartók György, Fejes István, dr Kiss Áron, dr. Masznyik Endre, Papp Károly, Perlakv Elek, Petri Elek, Radácsi György, Stromp László, Széli Kálmán, Szilassy Aladár, Zelenka Pál, Zsigmond Sándor és Veres József választmányi tagok; Szőts Farkas titkár és Bendl Henrik pénztárnok; végül Ihász Lajos, Nagy Károly, Mokos Gyula társulati tagok, mint érdeklődők. Napirend előtt Hegedűs Sándor elnök a tagok élénk helyeslése mellett melegen üdvözli Zsilinszky Mihály társulati alelnököt, a kit a király ő felsége minap a Lipótrend keresztjével tüntetett ki. Azután Zelenka Pál és Ballagi Géza választmányi tagokat felkéri a jegyzőkönyv hitelesítésére. A kiadványok megállapítása során 1. a Protestáns Szemlére vonatkozólag kimondatott, hogy továbbra is az eddigi modorban és terjedelemben adassék ki; de azt a fölmerült óhajtást, hogy a Szemle vallásos költeményeket is közöljön, a szerkesztő titkárnak figyelmébe ajánlotta a választmány. — 2. Az Egyháztörténeti Adattár ügyében Balogh Ferenez választmányi tagnak a nagyváradi gyűlésen beadott indítványához képest Fejes István, Ballagi Géza, Stromp László és az elnök hozzászólására elhatározta a választmány, hogy a latin nyelvű közérdekű okmányokat magyar fordításban is közölje a szerkesztő, a kevésbbé fontosakat csak latin nyelven, az emlékiratszerű közleményeket pedig csak magyar nyelven. Az Adattár terjedelme két ívvel szaporítható; a kiadvány szerkesztője Stromp László. — 3. A Tudományos müvek sorozatába 1904. évi tagilletményül Zwingli-rvek Commentarius de vera et falsa religione czímű művének magyar fordítása vétetett föl dr. Tüdős István sárospataki tanár fordításában; revizorul Zsoldos Benő sárospataki tanár kérendő föl. 1905-dik évi tagilletményül Török Pál élete dr. Kiss Árontól, a ki e művét már az 1904. év végén köteles sajtó alá bocsátani, hogy a munka Török Pál egyik legnagyobb alkotásának, a budapesti theologiai akadémiának 50 éves jubileumára készen legyen. Átnézésére Thaly Kálmán fog fölkéretni. Ezzel kapcsolatban elnök indítványára kimondatott, hogy ezek titán majd valamely ág. h. szerzőnek a munkája kerüljön kiadásra — 4. A Házi kincstár 1904 évi 4-dik kötete Kenessey Béla „Keresztyén női alakok" czímű munkája lesz. 5. A Koszorú 101—110. füzeteit, miután dr. Kecskeméthy István a szerkesztésről lemondott, ideiglenesen a titkár fogja szerkeszteni. A kiadványok főbizományosa által a Koszorú füzetek nyomására és terjesztésére vonatkozó javaslatok elintézésére a társulat elnöksége kéretett föl, A társaság pénzügyeiről, a pénzügyi bizottság útján, Ballagi Géza, Perlaky Elek és Petri Elek felkért számvizsgálók tettek jelentést, a kik a pénztári naplót és a pénztárnok számadását előzőleg gondosan megvizsgálták, és mindent teljesen rendben találtak. A Társaság 1903. évi összes jövedelme 20,103 kor. 95 fill., összes költsége 17.234 kor. 06 fill. és mutatkozó fölöslege 2869 kor. 89 fill. volt, a miből azonban az alapszabályszerű 20% fejében az általános tőkéhez csatoltatott 573 kor. 97 fill., a Károli-alaphoz 20% fejében szintén 573 kor. 97 fill. s így az 1903. évi fölösleg 1721 kor. 95 fill.— A Károlialap külön bevétele 10,213 kor. 42 fill., külön kiadása 4839 kor. 38 fill., tőkemaradványa 5374 kor. 04 fill. — A választmány a pénzügyi bizottság javaslatára Bendl Henrik pénztárnoknak az 1903-dik évről a felmentés megadását indítványozza. Egyben indítványozza a közgyűlésnek az 1905-dik évre következő költségvetés elfogadását: Szükséglet 15,665 kor. 61 fill., fedezet 16,681 kor. 50 fill., mutatkozó fölösleg 1015 kor. 89 fill., a miből azonban alapszabályszerűen tőkésítendő 20% a

z

általános tőke javára és 20% a

Károli-alap javára. A kölségvetéssel kapcsolatban Raffay Sándor kérelmére a választmány a „Theologiai Szaklap" cz. folyóirat 1903. évi segélyét 300 koronáról 400 koronára emelte, s ezenkívül arra az esetre, ha a folyóirat 1905-ben megjelenésében a polgári évre megy át, még 100 kor. rendkívüli segélyt szavazott meg. A Brit és külföldi Biblia-társulat jubileumára tett elnöki intézkedéseket a választmány helyben hagyta s ennek folytán elrendelte a Balogh F.-féle ismertető füzetnek külön füzetben minél szélesebb körben való terjesztését, valamint a Biblia-társnlat századévi alapjára való gyűjtést; ezért a sajtó útján is kéri a M. P. I. Társaság tagjait, hogy erre a czélra szánt önkénytes adományukat Bendl Henrik társulati pénztárnokhoz (IV. ker. Deák-tér 4. sz.) beküldeni szíveskedjenek. A közgyűlés által a választmányhoz áttett indítványok során elhatározta a választmány, hogy 1-ször. Hajdúböszörményi egyházunk meghívására az 1906. évi közgyűlését H.-Böszörményben tartja és erre az aikalomra, mint a bécsi béke 300-dik évfordulójára, Bocskay Istvánról, a bécsi békéről és ennek egyháztörténeti jelentőségéről ismertető és méltató füzetet irat és ad ki; hogy 2-szor. Nagy Károly kolozsvári theol. tanár indítványára a Kálvin Institutiója mult évi kiadásának esetleges tiszta jövedelmét a Szász Domokos-féle alapítványhoz csatolja, hogy abból valamikor az Institutio 1559. évi nagy kiadásának magyarra fordítása elősegíttessék; hogy 3-szor Deák Lajos m.-vásárhelyi tanfelügyelő indítványa értelmében köriratilag kérje föl a társulat elnöksége a prot. középiskolák igazgatóságait arra, hogy a tanulóifjúságot a M. P. I T. pártolására buzdítani, a a társulat kiadványait az ifjúság körében terjeszteni szíveskedjenek. Még néhány csekélyebb fontosságú ügy elintézése után az ülés véget ért. Tudósító. MISSZIÓÜGY. Az evangelium a spanyolok között. — Néh. Fliedner Frigyes madridi lelkész irataiból. — I. Spanyolország büszkén vallotta magát a világ első római katholikus államának. Hitegysége biztosításáért századokon át küzdött összes szellemi és anyagi erejének megfeszítésével. Zsidó, arab vagy mór nem maradhatott meg állandóan e római katholikus országban, s mikor Andalusiából 800,000-nél több, vagyonától megfosztott embert nyomorba taszítva kiutasítottak, a spanyol lélek észre sem vette e túlhajtott kegyetlenséget; sőt egyik híres képviselője, az író Cervantes, a magasztalás hangján szól