Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) XII. C) Társadalmi és vegyes kérdések. 4. Hamis jelszavak és téves irányzatok középiskolai oktatásunk terén czím alatt Sarudy György főgimn. tanár értekezett a pápai körben (1903. április.). Értekezése elején három jelszót vesz bírálat alá: a) a nemzeti nevelést;

b) a zsúfoltságot és c) a közműveltség terjesztésének újabb eszközeit, a Szabad Liczeumokat és az University Extensiont. A nemzeti nevelést a revideált tanterv sem emeli ki érdeme szerint, mert benne idegen nyelvek tanítása foglaltatik, a rokon turáni nyelvek helyett, holott a nyugateurópai kultura a turániból nőtt ki Az iskolák zsúfoltságát az 1883: I. t.-czikk, a minősítési törvény mozdítja elő. így lett a gimnázium az a bűvös konyha, a mely minden pályára előkészít; ezért utánozza a latin nyelv bevezetésével a reál- és polgári iskola is a gimnáziumokat. Ha a gimnáziumot visszaadják eredeti rendeltetésének, hogy t. i. a tudományos pályára készítsen elő, akkor fog megfelelni a hozzá fűzött várakozásnak s nem lesznek zsúfoltak az osztályai. A Szabad Liczeum és az University Extension (Népszerű főiskolai tanfolyam, vagy Szabad egyetem) nem fognak mindaddig gyakorlati czélt szolgálni, míg valamely életpályára nem képesítenek. Itt aztán nagyobb bizonyosság okáért egy berlini Ingenieur Schidet-1 ismertetett, mely öt félévi kurzus után, napi 8 órai tanítással mérnöki oklevelet ad, s csak írni-olvasni tudást és azt kívánja a tanfolyam hallgatóitól, hogy előzőleg egy évet töltsenek valamely műhelyben vagy gyárban. Végül a tanárbőségről szólva * határozati javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a kör kimondta, hogy a mostani tanárbőségben nagyon szükséges, hogy úgy a jelenlegi, mint az ezutáni tanárság szempontjából felvilágosíttassék a pályaválasztó ifjúság, mi várhat reá a tanári pályán; más pályákon (ipari, kereskedelmi, orvosi, művészi) előnyösebb helyzetbe juthat, 5. Ifjúsági színielöadásokat több tanári kör szokott rendezni. E térről megemlítjük, hogy Czigler István a kassai körben (1904. jan.) felhívta a figyelmet, hogy az ifjúsági színielőadások alkalmat nyújtanak arra, hogy a színház topográfiáját, a kijárok elhelyezését az ifjúsággal megismertessük, általában arra tanítsuk, hogy ha valaha valahol sokadalomba jut, a helyi körülményekkel igyekezzék megismerkedni, hogy veszély esetén könynyebben megőrizhesse higgadtságát. A részletekre nézve Baczoni Albert ellenvetette, hogy az emberi természetet gyakorlással, próbakiürítéssel stb. nem lehet megváltoztatni. Általánosságban azonban a kör hozzájárult Czigler ajánlatához. 6. A középiskolai ügyosztály. A debreczeni körben (1901. okt.) Dóczi Imre elnök részletes megokolás után azt indítványozta (elhagyván indítványának azóta tárgytalanná vált részét), hogy kérje föl a kör a tanáregyesület központi igazgatóságát odahatni, hogy a tanáregye* Ertekezőnek idevonatkozó fejtegetése külön czikkben is megjelent a Tanáregyesületi Közlöny 1903 évf. 30. számában. sülét 1897. évi közgyűlésén kifejezett kívánsága szerint a középiskolai ügyosztályban a tanügyi szakképzettség lehetőleg erősbíttessék. Ehhez az indítványhoz több kör csatlakozott, sőt a máramarosi (1902. jan.) azon kívánsággal toldotta meg, hogy a középiskolai ügyosztály vezető emberei mindenkor gyakorlatilag is képzett tanférfiak legyenek. 7. Az iskolai felügyeletről az ung-beregvármegyi körben (1901. szept.) Schürger Ferencz elnök tartott előadást. Minden tanár érzi állásának hátrányát más hasonló állásokkal szemben. Mindenütt előre halad a tisztviselő, ha képességre és ügybuzgóságra kiválik, csak a tanárok részesülnek egyforma ellátásban, akár hanyagul, akár testi-lelki erejük teljes megfeszítésével szolgálják az iskolát. Mert a mai felügyeleti rendszer mellett a magas kormánynak (tegyük hozzá: általában a főhatóságoknak) nem lehet egészen tiszta és határozott képe a tanárok munkálkodásáról és ennek eredményéről. Ez nem annyira az informálásra hivatott tényezők képességén és ügybuzgóságán múlik, mint inkább a rendszer hibája. Az igazgatókat más feladatok betöltése, különösen a sok adminisztráczió vonja el eme tiszttől; a főigazgatói (és kormánybiztosi) évi látogatás pedig sokkal rövidebb tartalmú, semhogy még a legélesebb látás mellett is az intézetnek és tanároknak alapos megismerését eredményezhetné. Ezen a bajon a felügyeleti rendszer megváltoztatásával lehetne segíteni úgy, ha az igaz gatók minden idejüket csak az intézet szellemi vezetésének szentelik (s ha az igazgatók többi tanártársaikat felülmúló kvalitásokkal bírnak!), és ha a főigazgatóságokat czentralizálják. Ha a főigazgatókat a minisztériumba osztanák be és a tankerületeket évenként felváltva látogatnák : sokat nyerne a tanügy, mert a főigazgató nem a maga kerületéről tenne jelentést. Bizonyos helyi és személyi érdekek, melyek talán megfigyeléseinek befolyásolására alkalmasak, elveszítenék jelentőségeiket. A mi az egyik figyelmét elkerülné, azt észrevennék a másik. Minden tanár előadásait időnként szaktudós figyelné meg, kinek tanácsai csak hasznára válnának a tanárnak. Míg most a főigazgatók elszigetelve dolgoznak, addig a minisztériumban állandóan érintkezve, eszmét cserélve folytathatnák működésüket. Az ily módon helyesebben informált miniszter (és más főhatóság) bátran mellőzhetné a magasabb állások betöltésénél néha fellépő és a tanügyi kormányzaton kiviil álló tényezők informáczióját, mert az a tanár, kiről esetleg 12 főigazgató mond kedvező véleményt, bizonyára teljesen méltó a magasabb fokú bizalomra. Végre a hivatalos buzgóság fokozására és a tanári érdem jutalmazására szolgálhatna a lielyi előléptetés, úgy mint az a bíróságnál megvan. Ez az előadás, mint elnöki megnyitó, általános tetszéssel és helyesléssel találkozott a körben. 8. Folyóirat a közoktatás reformja érdekében. A kolozsvári körben (1903. jún.) dr. Körösy György, hivatkozva a kör régebbi határozatára is, évkönyv kiadását, illetőleg egy olyan meg nem határozott időnként megjelenő folyóirat kiadását indítványozta, mely a kilátásba helyezett reformokra való tekintettel, az iskola szempontjából az eddigi tantervek és revíziók alatt fölmerült kérdések tanulmányozását, a társadalom szempontjából az iskola és társadalom közti viszony tisztázását, a kettő kapcsolatbahozását és a közösen megoldandó kérdések iránti érzék felébresztését tűzze ki czélul. Ezt az indítványt a kivitel végett a kör egy 3 tagú bizottságra (Kovács Dezső, Kőrösy Gy. és Imre Sándor) bízta. 9. A tanár özvegyének nyugdíjáról nagy érdeklődéssel hallgatott és élénk tetszésben részesített érteke-