Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

annál kevésbbé ha anyagi, ki nem elégít; ekkor érezzük az erkölcsi vallási táplálék szükségét. Es a mely egyház ezt a legalkalmasabb formában, a leghozzáférhetőbben, a legmodernebb igényeknek megfelelő intézményekkel és tanítással, szóval és cselekedetekben legjobban kielégíteni képes, az erősödik meg, azé a jövő; a mely egyházak ezek­nek meg nem felelnek, el fognak pusztulni, vagy összezsugorodni. Szervezzük az államot és felszereljük azt most már nemcsak a katonai, rendőri és igazságügyi, de közgazdasági és tudományos szellemi, sőt jóté­konysági intézkedésekkel is; de az állam keze nem hatolhat be sikeresen a kedély, a lélek, a család életébe, nem oldhatja meg azon társadalmi feladatokat, melyeket a túlterhelt lélek megszaba­dítása, az elcsigázott ember kétségbeesése, az igaz­ságtalan elnyomatást szenvedő nő és férj elkese­redése tár elénk. Pedig ha ezeket meg nem oldjuk, vagy legalább nem enyhítjük, akkor az elégedet­lenek keserve a társadalom és egyház ellen fordul és romboló munkája ezeken kikerülhetetlen lesz. Ezekre a feladatokra legalkalmasabbak az egyházak és pedig főleg azok, a melyek ezeket a szükségeket felkeresni, kielégíteni tudják, azzal a modern felfogással, hogy segítik, magokhoz édesgetik azokat, a kik kísértésnek vannak kitéve. Különösen alkalmasak erre a protestáns egyházak, mert ezek a modern szabad vizsgálódást és szub­jektív érzést és ítéletet, mint ma is szépen kife jezve lőn, nemcsak respektálják, de teljes mértékben biztosítják; mert mi nem parancsszóval és kény­szergetéssel dolgozunk, de kapaczitáczióval, szere­tettel és humanizmussal. Ezeket kell élőszóval és cselekedettel a legutolsó embernek is biztosítani, inert csak akkor vonzuk magunkhoz, csak akkor hódítjuk meg; nem erőszakkal, nem fegyelemmel, de szeretettel és jó cselekedettel. Minthogy pedig mi a vallás nyelvén egyúttal a nemzeti nyelvet hirdetjük és a nemzet nyelvén a valláserkölcsisé­get terjesztjük: a nemzetiségi szórványokat is asszi­milálhatjuk azzal a bensőséggel, a melyre az állam nem képes, azzal a lelki ujulással és evangéliumi erővel, mely a beteg lelket, egyedül képes meg gyógyítani és a meghasonlott szivet egyedül tudja megváltani, mely egyedül képes erkölcsi ellen­állásra segíteni az embert; már pedig az erkölcsi ellenállási képesség fokozza a munkaképességet, az öntudatot és nemzeti érzést is. Ez is bizonyítja, hogy mekkora szolgálatot tehetünk a társadalom­nak és nemzetnek egyaránt ugyanakkor, mikor egyházi feladatainkat végezzük; s viszont azért kell, hogy az állam minket, mint természetes erkölcsi támaszát, erkölcsi kulturális törekvéseink­ben hathatósan támogasson. Nagy erőfeszítéssel küzdünk a tudatlanság ellen, apasztjuk az analfabéták számát, de nem szabad megfeledkeznünk a lelki és erkölcsi analfa­béták nagy számáról sem, a kik az élettől elnyomva, elkeserítve, elbutítva, érzéketlenek minden nemes, minden jó iránt; mert ezek soraiból kerül ki a kétségbeesés romboló tábora. Ezeknek a prédikáczió, a biblia idézései nem elegendők, sőt ezekre nem is hatnak. Ezek érezni, tapintani, élvezni akarják az evangéliumot. Addig el nem ismerik. Működés­ben kell nekik megmutatni, cselekedetekkel, tet­tekkel bebizonyítani az evangélium áldásait; mert ezek a szegény erkölcsi fejlettlenek más tekintet­ben is az erkölcsi és szellemi rugók iránt érzé­ketlenek, mert meg vannak bénítva és erkölcsileg el vannak nyomorodva. Épen ugy, mint az orvosi tudomány a béna tagokat érzékenyekké teszi és evvel az életnek, sőt a fejlődésnek is vissza akarja adni: nekünk is a társadalom bénáit a vallási, erkölcsi, társadalmi igazságok iránt érzéketleneket ily módon kell elvonni a kétségbeeséstől és a ve­szedelmes felbontó romboló áramlatoktól, s ily módon kell az erkölcsi gyógyulás és nemesedés útjára édesgetni. Az ily módon érvényesített vallás­erkölcsi tanítás a legerősebb társadalmi kapocs, mely nemcsak az egyházat erősíti, de a nemzetet és társadalmat is. És ezekhez kapcsolja a szere­tet karjával az idegen ajkúakat és a liitetlenségük miatt kétségbeesetteket is, és míg az erőszak, jöj­jön az bár világi vagy egyházi részről, a szivek­ben gyűlöletté keményedik meg, addig a társadalmi s egyházi szeretet felolvasztja a sziveket és beleol­vasztja azokat az egyházba. Ez azért is szükséges, hogy e hazát, e nemzetet, egyházunkat', társadal­munkat necsak a térkép, a történet, a törvény es a külső erő, de a belső kapocs, a felvilágoso­dás, az evangéliumi szeretet és cselekedet, a mun­kás erkölcsi erő és kedv kapcáolja össze. Ennek az ügynek vagyunk mi szerény, de buzgó munkásai, ebben való közreműködésre szó­lítom fel önöket s ebben az iránybn való munkál­kodásunkra kérem és remélem a kegyelem Istené­nek áldását. LT gy legyen! filen matíuar tí>idíl7rtíiefldi din PC nytívár Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és gőz- Tpavaíat hat á rtalan mennyi-DlúU magjai lojgaziuaoagl gcp- Gö GöLlVU/jgjai hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és IGaiajai ségben veszünk. © FüCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents