Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-24 / 4. szám

KÜLFÖLD. Angol egyházi szemle. Az elmúlt év legnagyobb irodalmi eseménye az angol könyvpiaczon „Gladstone életéinek megjelenése volt, Morley tollából. Három évig dolgozott e 3 vaskos kötetben megjelent nagy munkán a kiváló politikus és író. De Gladstone élete ís hosszú, változatos, diadallal és csalódásokkal teljes volt. Minő fejlődésen mentek át az ő nézetei; fényes tehetségei daczára mennyi küzdelmébe került, míg már mint 50 éves ember az őt megillető helyre küzdötte fel magát! Királynője sohasem szerette, a nemzet is sokszor elfordult tőle; de azért ő mégis mint az angol nemzet „grand old man"-je kerül a történelem lapjaira. Morley tudvalevőleg raczionálista, a kiben fényes tehetségei elismerése mellett Carlyle is azon hibát találta, hogy „az Isten nevét kis i-vel írja" és a kinek még Rousseau deismusa is „sok" volt. így hát nem csoda, ha sokan féltek attól, hogy Gladstone mély vallásossága, a mely jellemének magvát képezte, nem talál benne kellő méltánylóra. De Morley elfogulatlan volt e tekintetben és Gladstonet mint buzgó keresztyén államférfiúi tünteti fel. A béke, szabadság, igazságosság apostola volt azon magas poziczióban, a melyet nemzete bizalmából elfoglalt. Rómában való időzése, a Newmann bibornok hirdette eszményi katholiczizmus nagy hatással voltak mély vallásos mystikus kedélyére; helyeselte, sőt gyakorolta a fiilbegyónást; nem szerette a presbiteriánusok puritán istentiszteletét; de nagy szabadságszeretete visszariasztotta őt attól, hogy a római katholiczizmus karjaiba vesse magát. Elete végéig „a magas egyház" híve volt, ós különösen nagy barátja az ó-katholiczizmusnak és ezen irány legkiválóbb képviselőjének, Döllingernek. Elfogultsága, hibái mellett is, mint varázserejű szónok és nagy államférfiú az angol történelem legkimagaslóbb alakjai közé tartozik Gladstone. Morley nagy munkát végzett ; de jutalma sem kicsinyelhető, a mennyiben e mű megírásáért kétszázezer korona tiszteletdíjat kapott. Ehhez járulnak még az Amerikában jövő évben szerzendő felolvasási dijak'; ő lett u. i. felszólítva, hogy a Carnegie által alapított technikai iskolát Pittsburgban megnyissa és ott több felolvasást tartson. A nyugalomba vonult Maclaren utolsó beszédei jelentek meg a mult hóban, „Last sheaves" — utolsó kévék — czím alatt. Az evangéliumnak kevés oly ékesen szóló hirdetője volt, mint a manchesteri Maclaren, és most, hogy szava elnémult, bizonyos fájó érzéssel olvassuk ezen hírt, illetve vesszük kezünkbe ezen utolsó kévéket, a melyek „nehezek", teljesek a jó maggal. Arról a tarlóról, mezőről valók ezek is, a melyen e kiváló lelkész egy hosszú életen át böngészett, a melyen élet kenyere terem. Ujsóvé. B. Pap István. IRODALOM. ** A Történelmi könyvtár legutolsó (92.) füzetében Király Pál irja le „Dáczia történeté"-t. A számos képpel díszített füzet a legérdekesebb olvasmányok egyike. Ott kezdi a mai Erdély viszontagságait, a midőn a császársággá alakult római köztársaság, nem annyira hódításvágyból, mint inkább a birodalmi határok biztonsága érdekében, Dácziára is rátette a kezét s leverte a harczias dákokat. A Deczebal király tragédiája új korszak kezdete volt Dáczia történetében; a római kultura meghonosodott a mai Erdély zordon bérczei közt, és Király Pál érdekes adatokkal bizonyítgatja, mennyire el is terjedt és meggyökerezett ez a nyugati műveltség Dácziában. A sok római lelet, a nagy városok romjai, a rómaiaktól müveit aranybányák, a katonai telepek és utak maradványai stb. mind azt bizonyítják, hogy valamikor ezelőtt, élénk társadalmi életet, virágzó kereskedelmet és ipart teremtettek a rómaiak Dácziában. Nagyon tanulságos, szórakoztató, kellemes olvasmány. A Franklin-Társulat kiadása és az ára 80 fillér. ** Emlékbeszéd Deák Ferenczröl. írta és az eperjesi Széchenyi-körnek 1903 november 11-én tartott irodalmi estélyén felolvasta dr. Eöttevényi Nagy Olivér jogakadémiai tanár. A 30 lapra terjedő füzet találóan jellemzi Deák nagy alakját, élete külső folyását, jelleme belső alakulását, erős hazafias érzését, puritán egyszerűségét, államférfiúi bölcseségét, hatalmas jogi egyéniségét, kiváló szónoki erejét. A találó jellemzést érdekes apró mozzanatok élénkítik Deák Ferencz életéből. A színes, magyar zamatú nyelv is vonzó eleme a sikerült emlékbeszédnek. EGYHÁZ. A dunamelléki püspökválasztás eredményét f. hó 17-én állapította meg az e czélra kiküldött szavazatbontó bizottság, melyben dr. Darányi Ignácz elnöklete alatt résztvettek Ádám András, Kálosi József, Koncz Imre, Mády Lajos, Szilassy Aladár, Szőts Farkas és Vécsey Tamás bizottsági tagok. Kovács Albert súlyos betegsége miatt nem vehetett részt a 11 órától 2 óráig tartott ülésben. A jegyzőkönyvet Vécsey Tamás egyházkerületi vil. főjegyző vezette. A presbitériummal nem bíró Besencze kivételével szavazott mind a 267 gyülekezet egyháztanácsa. Az érvényes szavazatok száma 309, melyek közül 182 Baksay Sándor solti esperesre, 119 Petri Elek budapesti theologiai tanárra, 4 Kálmán Gyula ságvári lelkészre, 3 Koncz Imre vértesaljai esperesre és 1 Dányi Gábor f.-baranyai esperesre esett. Az abszolút többséghez 155 szavazat lévén szükséges, Baksay Sándor 27 szavazattöbbséggel törvényesen megválasztott püspöknek tekintendő. A bizottság szabálytalan pecsételés (az egyház pecsétje helyett a lelkészi hivatalét alkalmazták) miatt érvénytelennek nyilvánította Sepse, Ujverbász, Tolna-Némedi, A.-Nyáregyháza, Báta, Bölcske és Pákozd szavazatát, tehát összesen hét szavazatot, a melyek részben Baksayra, részben Petrire estek. Egyházkerületi tisztviselők választása. A dunamelléki egyházkerületben ürességben levő világi tanács-8