Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-24 / 4. szám

birói és lelkészi aljegyzői állásra beadott szavazatokat dr. Darányi Ignácz főgondnok elnöklete alatt és dr. Vécsey Tamás jegyzősége mellett f. hó 20-án bontotta fel a kiküldött bizottság. A tanáesbiróságra beérkezett 316 szavazat. Pecsételési szabálytalanság miatt érvénytelen volt 9 (ú. m. Báta, Czecze, Gárdony, A.-Nyáregyháza, T.-Némedi, N.-Gyönk, Pákozd, Sepse és Ujverbász). A 307 érvényes szavazatból kapott Hegedűs Sándor v. b. t. tanácsos orsz. képviselő 225-öt, Benkő Gyula b.-szentlőrinczi ügyvéd 50-et, a többi megoszlott. Hegedűs Sándor tehát a dunamelléki egyházkerület megválasztott tanácsbirája, a mit nagy örömmel veszünk. Hegedűs Sándor megválasztcitclSíl az ő kiváló egyéni tulajdonaiért is, de a budapesti egyház szempontjából is nagy nyereség az egyházkerületre nézve. — A lelkészi aljegyzőségre az érvényes 310 szavazat közül Takács József czeglédi lelkészre esett 124, Benkő István rákospalotai lelkészre 111 szavazat, Morvay Ferenczre 21, Hamar Istvánra 14. Az abszolút többséghez szükséges 156 szavazatot senki sem érvén el, Takács József és Benkő István között szűkebb körű szavazást rendelt el a bizottság. Egyházmegyei választások. A felső-baranyai ref. egyházmegye szűkebbkörű szavazással lelkészi tanácsbiróvá Zeke Lajos siklósi lelkészt, világi tanácsbiróvá Varga Nagy István pécsi kir. táblabírót, lelkészi aljegyzővé Aracs Gyula cseliii lelkészt, pénztárossá Iványos Soma nagyharsányi lelkészt választotta meg — A békésbánáti ref. egyházmegyében a világi főjegyzői széket dr. Boksa Lajos hódmező-vásárhelyi ügyvéddel, a világi tanácsbirói széket dr. Csathó Zsigmond alispánnal, a lelkészi aljegyzői széket Bay Józseffel töltötték be. Lelkészválasztások. A zápszonyi ref. gyülekezet Czövek János bezői segédlelkészt, — a girálti ev. egyház Czinkóczy János orosházai segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. — A lemondás folytán megüresedett nagyszalóki ev. lelkészi állás Faix Mihály holló-lomniczi lelkészszel töltetett be. Lelkészbeiktatás. Porkoláb Gyula, kit a zala-egerszegi evang. gyülekezet választott meg lelkipásztorává, f. hó 24-én foglalja el hivatalát gyülekezetében. A hivatalos beiktatást Varga Gyula esperes végzi. Egyházmegyei gyűlés. A kolozsvári ref. egyházmegye f. hó 25-én tartja meg közgyűlését Kolozsvárt, a következő tárgysorozattal: Az egyházmegyei szervezet kiegészítése végett az egyházmegyei tanács, a fegyelmi bíróság, az özvegy-árva gyámintézeti bizottság ós az egyházkerületi képviselők megválasztása. A régi három egyházmegye pénztárából a kolozsvári egyházmegye pénztárába átutalandó összegek ügye. Indítványok. Egyházmegyei tisztújítás. A görgényi egyházmegyei képviselők mandátuma a múlt óv végével lejárván, az új 1904—1906. évi cziklusra Csekme Ferencz esperes elrendelte a képviselőválasztást. A szavazásnak folyó hó 31-ig meg kell történni; a választási jegyzőkönyvek pedig február 10-ig lesznek az esperesi hivatalhoz beterjesztendők. Tanácsbiró-választás. Az alsó-borsodi ref. egyházmegye, a Nagy Ignácznak esperessé megválasztatása folytán üresedésbe került tanácsbirói állásra Halászy József dörogmai lelkészt választotta meg. Kongrua-utalványozás. A kultuszminiszter a dunántúli ref. egyházkerületnek, a 168 kongruás papi jövedelemnek 1500 koronára kiegészítése végett, a folyó év első felére 44,087 kor. 75 fillért utalványozott ki. ISKOLA. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület választmánya f. hó 10-én ülést tartott, a melyen szó volt a többi közt a tanárok fizetésének rendezéséről s a gyakorlati tanárképzésről is. A gyakorlati tanárképzés ügyében dr. Waldapfel János terjesztett elő nyolcz pontba foglalt indítványt. Indítványa így szól: 1. Kérje az Orsz. Középiskolai Tanár-Egyesület a vallás- és közoktatásügyi minisztert arra, hogy a gyakorlati tanárképzést, melyről az 1883 : XXX. 61. §-ának 3. pontja szól, a legközelebbi időben országosan szervezze, még pedig oly módon, hogy a budapesti tanárképző intézeti gyakorló-főgimnázium mellett megbízza még az országban található alkalmas középiskolákat is a jelölteknek bevezetésével az oktatás és általában az iskolai élet gyakorlatába. 2. A tanárképzés czéljaira alkalmas középiskolának tekinthető mindenekelőtt oly intézet, melynek igazgatója és legalább két szakembere képes a tanárképzés feladatának sikeres teljesítésére. A kezdet nehézségéi között addig, míg folytonos kiegészítés által ily intézetek kellő számban létre nem jönnek, egyes tanárok és megbízható jelöltek vezessék a tanárképzést. 3. A tanárképzéssel megbízott igazgatónak és vezető tanároknak munkájukért megfelelő tiszteletdíj jusson. 4. A tanárképzés teendőinek rendes ellenőrzése az állami iskolákban a tankerületi főigazgatók dolga, a felekezetiekben az illető felekezeti főhatóságé. Az útóbbiakban a tanárképzés felett a főfelügyelet! jogot az 1883. törvényczikk 46. §-ában említett megbízottjai által gyakorolhatja. 5. A pedagogai vizsgára csak oly jelöltek bocsáthatók, kik a tanárképzéssel megbízott oly gimnáziumban töltöttek egy egész évet, a hol valósággal tanítottak is. 6. Csak oly jelöltek vehessenek részt a gyakorlati tanárképzésben, kik szakvizsgát tettek. 7. A jelöltek beosztását az illető tanárképző-intézet végzi. A beosztás főelve legyen az arányosság s a mennyire lehetséges, részesíthessenek a gyakorló jelöltek ösztöndíjakban is 8. A gyakorlati tanárképzés menetét állapítsa meg egy miniszteri utasítás. — A gyűlés tetszéssel fogadta az előadó indítványát, melyet az egyesület tárgyalás alá fog venni és a miniszternek elfogadásra ajánlani. A választmány végül magáévá tette Erdődi Ármin amaz indítványát, hogy a nem állami tanárok vasúti kedvezményben részesüljenek. Ez iránt az egyesület felterjesztést intéz a miniszterhez.