Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

> hiányairól s a berendezéseknél követendő eljárás irányításáról. Végül hosszasabban tárgyalta, hogy mennyiben kívánatos a tanulóknak a fizikai gyakorlatokban való részvétele, s ismertette, hogy mit tett ő és mit tettek nálunk mások e tekintetben. A számos szakszerű hozzászólás után dr.' Manő eliiök összegezvén a kérdés anyagát, leglényegesebbnek látja annak konstatálását, hogy sok a hiba a szertárak fölszerelésében és kezelésében ; hogy tehát az az óriási nemzeti vagyon, a mely a szertárakban felhalmozva van, nem hajt kellő kulturális hasznot. Ezeket tekintetbe véve, a kör a következőket mondta ki határozatilag: 1. A fizikai szertárak tartalma revízió alá vétessék, abból a szempontból, hogy tartalmazzák-e mindazt, amit a középiskolai tanítás szükséglete megkíván és nem csak egyoldalúan egészíttetnek-e ki a tanár egyéni hajlama vagy kutatásainak specziális iránya szerint, 2. Ezen revízióval szoros kapcsolatban áll egy részletes fölszerelési jegyzék szerkesztése, illetve a meglevőnek a tanítás és a tudományos haladás igényeinek megfelelő átdolgozása, mely a szaktanárokat szertáruk kiegészítésében irányíthatja3. Óhajtja a kör, hogy a tanárok képzésénél a középiskolák szempontjából fontos gyakorlati ügyességre;

a fizikai kísérletezésben való jártasságra több időt és nagyobb gondot fordítsanak. b) Szintén a budapesti körben (1904. máj.) Balog Mór főreálisk. tanár számolt be Németországban tett tapasztalatairól, a hová őt a közokt. miniszter küldte ki, hogy a középisk. fizikai oktatást, az intézetek fizikai berendezésétkülönösen pedig a tanulók fizikai gyakorlatait és ezeknek szervezetét tanulmányozza. A mi viszonyainkkal ós a fizika terén való állapotainkkal összehasonlító, részletes előadásból összefoglalva, csak a leglényegesebb adatokat emeljük ki ezekben. Régi, sötétes, szűk épületek, a kényelmes, új iskolák mellett ott is vannak. De tanításra alkalmatlan rossz eszközt sehol sem talált, Egyegy szertár dotácziója 4—600 márka. Külön berendezésekre esetről-esetre kapnak pénzt. Normál fölszerelési jegyzékek is vannak forgalomban, de ezek csak irányításra valók. Míg ott a tanításban 5 éven át folytonos lassú fokozatban haladnak előre és a tanulók a tanult anyagot kellőleg meg is emészthetik, addig nekünk 2 év alatt gyors menetben be kell fejeznünk a fizikai tanítást. A német tanárok ennek daczára nincsenek megelégedve az elért eredményekkel, a mit főképen annak tulajdonítanak, hogy a tananyag túlságosan nagy, melynek redukálását tekintik egyik legfontosabb feladatuknak, a mi nálunk is elodázhatatlan feladat. A tanulók fizikai gyakorlatainál követett eljárások közül különösen két kidomborodást tapasztalt. Az egyik eljárásnak hívei az előadást követőleg tartják a gyakorlatokat, melyek kizárólag quantitativ jellegűek: egyszerű mérések egyszerű eszközökkel. A tanulók önként jelentkeznek, 6—12 tagú csoportokban dolgoznak, 2—2 tanuló ugyanazon feladaton. A másik eljárás az előadásba iparkodik beolvasztani a gyakorlatokat, úgy hogy annak szerves részét képezzék. A gyakorlatok főképen, de nem kizárólag, quantitativ jellegűek és közel állanak az amerikaiakhoz. Valamennyi tanuló egyszerre dolgozik. Feltétlenül jobbnak tartja a második eljárást; de ezt csak ott lehet alkalmazni, a hol a tanulók létszáma kicsi. Mindkét eljárásban a legfőbb czél a természettudományi kutatás módszereinek megismertetése. A tetszéssel fogadott előadást követő több hozzászólás után a kör kimondotta, hogy: 1. A maga részéről is szükségesnek tartja a gyakorlatok meghonosítását, még pedig kezdetben csak egyes erre vállalkozó iskoláknál, oly módon, hogy az ilyen iskoláknak bocsássa rendelkezésükre a felsőbb hatóság a szükséges eszközöket. 2. A kör e kérdést napirenden kívánja tartani, mert hiszi, hogy a mint eddigi tárgyalásainak már lett annyi eredménye, hogy az utasítások most már ajánlják a gyakorlatokat, ezentúl kifejtendő agitácziója a gyakorlatok általános elterjedését fogja maga után vonni, nagy hasznára a tanításnak s így a nemzetnek is., 3. Fölkéri a kör az előadót, hogy előadását hozza nyilvánosságra, hogy a tanárkörökben s esetleg a közgyűlésen is szóvá tehessék. 14. A fiziologiai lélektan és az iskola kérdésének a gyakorlatban való alkalmazásáról tartott felolvasást a debreczeni körben (1892. ápr.) Sáfrány Lajos reform, tanítóképző-intézeti tanár. Végigtekintve a lélektan történetén Herbart óta napjainkig, a lélektan művelésének hármas (fiziologiai, pszikhofizikai és pszikhologiai) irányát ismerteti, kapcsolatban azon pszikhofiziologiai kísérletekkel, a melyeket főkép pedagógiai szempontból apparátussal és a nélkül végeztek Aztán behatóan foglalkozik azon kísérletekkel, a melyekkel a tanulók szellemi munkaképességét és fáradságát állapították meg több, e czélra készült eszközökkel. Ilyen a Blazen-féle esztheziométer, mely a bőr fokozatosan tompuló érzékenységét tünteti föl a huzamos szellemi munka következtében; ilyen a Mossa-féle ergograf, mely az izmok lankadását hozza kapcsolatba a szellemi fáradsággal. Az iskolára nézve értékesebbek az apparátus nélküli, pszikhologiai fáradság-mérések. A kísérletek egyik módja minden tanítási óra után egyforma nehézségű számtani feladatok megoldása; másik módja a tanítási órák után számnevekből álló sorokat gyorsan elmondani és vizsgálni, hogy a sorok szavaiból ugyanannyi idő alatt hányat jegyeztek föl a tanulók a különböző tanítási órák után; ismét másik módja a tanulóknak szándékosan értelmetlenné tett, kihagyásos szöveget diktálni s a kiegészítés gyorsaságából és pontosságából következtetni szellemi energiájukra. A fáradságmérés terén szerzett legáltalánosabb tapasztalatok ilyenek: 1. Fontosabb szellemi tevékenységnél alsóbb osztályú tanulók inkább kifáradnak, mint a felsőbb osztályúak. 2. Több órai meg nem szakított, vagy alig megszakított tanítás szellemi kimerültségre vezet. 3. A délutáni tanítás a kifáradási gyorsítja 4. Az egyes tantárgyak fárasztó hatása különböző, miért is az órarend e tapasztalatok számbavételével állítandó össze. 5. A szellemi frisseség nem az első, hanem a második órán a legnagyobb, miért is a legnehezebb tárgy ezen időre teendő. A tárgyhoz való hozzászólásból megemlítjük a Sinka Sándorét, ki azt kívánta, hogy a magyar iskolákban is mentől alaposabban végeznének hasonló kísérleteket, mert a megterhelésre nézve csak a kísérletek adhatnak majd elfogadható útbaigazítást. Végül a kör kimondta, hogy kívánatosnak tartja az alaposan és világos nyelvezettel kidolgozott tanulmánynak valamely szakfolyóiratban való megjelenését. 15. Nemzeti szellem a rajztanításban. Az ung-bereg vármegyei körben (1904. máj) Telkes Sándor — tekintettel arra, hogy az új tanterv a tanítás minden ágában a nemzeti szellemet igyekszik kidomborítani, továbbá hogy a miniszternek idevonatkozó legutóbbi rendelete a szabadkézi rajz tanításának intenzivebbé és általánosabbá tételét czélozza — a következő indítványt terjesztette elő : Óhajtan dónak tartja a kör, hogy a szabadkézi rajz tanításának legmagasabb fokán a rajzolás tárgyát — a mithologiai isteneket és a klasszikus világ nagyjait ábrázoló lap- vagy gipszmintákon kivül — olyan lap- vagy főképen gipszminták képezzék, melyek történelmünk és