Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

zengedezésében s a míg ezt cselekeszik, „addig nem veszhet el, él a magyar!" (Kozma A.) * * Most még a dicséretekről szóljunk. A berendezés alakján kevés a változtatás. Nem a felállókkal kezdi, hanem egyenesen az új esztendővel s végig énekelteti az ünnepeket a közé helyezett fel­állókkal. Az ünnepek után jön — mint a régiben is — a minden hétnek ünnepnapja. Itt nagy ugrással, — az egy csoport katekhizmusi ének kihagyásával, a vasárnap kísé­rőit vezeti be a hétköznapi reggeli és estvéli éneke­ket. Majd a bűnbánat hangjai készítik a lelkeket a fő­naphoz : az Úrvacsora-osztásnak áldásos óráihoz. Végül jönnek az alkalmiak, a záró ó-esztendői 4 énekkel. Szó­val a berendezés alakja alig új. Mindezt megszokni könnyű volna, nt. értekezlet. Semmi kifogásolni valóm rajta. A szőrszálhasogatást ha­gyom, sőt elismerem azt is, hogy a régi dicséreteknek felette áll, gazdagabb, ám azért lehetne még gazdagabb is 1 pl. a Himnusz szomszédságában mily illő helye volna testvérének, a Szózatnak! Magyar, igaz és szép is! Katholikus iró-lélek, akarata ellen is, egészen nekünk, magyar reformátusoknak írta. „A nagy világon e kivül, nincsen számodra hely!" Mert más nyelv, más nemzeti­ség tud is, talál is testvérnépet és nyer is szives fogad­tatást ; de minekünk, kálvinistáknak itt élnünk, halnunk kell! Hogy azonban mi okból hagyatott ki ? sokunk előtt titok Ezen kivül lehetnek még más vágyak, kíván­ságok is a gazdagabbá tétel szempontjából. Hallottam és láttam is, hogy katech. énekeink kiha­gyattak ; azonban utána vizsgálódtam és úgy láttam, hogy bár egész terjedelmében a régi sorrend hiányzik, a „Kate­chizmusi énekek" cz. alatt nincsen'52 darabos gyűjtemé­nyünk, de 2 /ü részben meghagyattak azok, miket a gyüle­kezetek kedvelnek, a szivökbe fogadtak és könyv nélkül tudnak is. Azok az új énekesben is ott láthatók, s nem jut eszembe panaszkodni, hogy a nehezebben érthető dogmatikus darabok elhallgattattak. A Káté szószéki magyarázatai mellé vannak énekeink, alkalmas verseink ; csak keressétek és megtaláljátok. Megfogadhatják azon­ban H Kiss Kálmán és társainak tanácsát is : egynehány elhagyott éneknek még kegyelem, és az 52 káté-ének ha megfeleztetik, 26 drbbal nem félthetjük se Kálvin Instituczióját, seVan Ostersee remekeit, hogy templomaink­ban meg nem kaphatná akár egyik, akár másik az őket igazán megillető visszhangokat. Egyszóval az Uj Énekes­nek ez oldalánál nem érzek veszedelmet; egyetlen gyüle­kezetünket sem félteném a dicséreteknek jobbra változta­tása miatt. Ellenben zsoltárjaink új ruháját nem kivánom, így a templomba vitelét megérni nem. óhajtom. Megvallom, fél­nék attól az időtől magam is, de még jobban félteném gyülekezeteinket. Dixi et salvavi animam meam. Kiliti. Kájel József', ref. lelkész ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) VII. Bj Tanítás (módszer) ós szervezet körébe esö kérdések. 12. Természetrajz, a) Dr. Richter Aladár egyetemi tanár a kolozsvári körben (1902. febr.) a berlini Humboldt­park közművelődési és közokt. jelentőségéről tartott nagyon érdemes felolvasást. Abból a szempontból indult ki, hogy a természettudományi intézmények istápolásában nemcsak a német állam, hanem maga a társadalom és Berlin városa is például szolgálhatnak számunkra. Ezt a parkot, mint botanikus kertet, Berlin közönsége Humboldt szüle­tésének százados évfordulójakor (1869-ben), ennek emlé­kére létesítette. Két részből áll. A nagyobbik a berlini klima alatt meghonosítható idegenföldi fák gyűjteménye, növény földrajzi szempontból csoportosítva. A kisebb, zárt részben Berlin összes elemi és középiskolái részére nagyban tenyésztik azokat a növényeket, a melyekre oktatás közben szükség van. Az állami és a magán­intézetek 30 - 60 márkával járulnak hozzá csupán a kert fentartásához. Körülbelől 250 iskola évenként 2 millió tő növényt fogyaszt a Humboldt-parkból. A kertben ren­delkezésre álló és virágzó növényekről a tanítók külön, ú. n. „Kommunalblatt" útján értesülnek. Kiegészíti a nagy mennyiségben termett növények sorát egy rendszer­tani botanikus kert, hol kis helyen sok növényfajt tenyész­tenek. Nálunk a kolozsvári botanikus kert stipája (árva­lányhaj) vagy rumex acetosája (sóska) Bécsből származó magvakból növekedtek, mert nem volt mód arra, hogy hazai földről gyűjtsék össze. Rendszeres arborétumunk, mely erdészeti szempontból is annyira fontos, nincs. Az egyetemi botanikus kertekre nemcsak az a feladat hárul, hogy a tanuló ifjúságnak ós az okulást kereső nagy közönségnek a termelésre kiszemelt növényeket tanul­ságosan mutassa be, hanem az is, hogy, mint a Humboldt­park, az egyetemek székhelyén levő iskolákat tanítási anyaggal lássák el. b) A kassai körben (1902. máj.) Halmos József Viktor prem. főgimn. tanár tartott előadást a természetrajz gya­korlati oktatásáról. A növény- és állatgyűjtést mai alak­jában nem találja helyesnek és czélravezetőnek. Ily gyűjtés csak becses példányokra történjék néha a tanár vezetése alatt A közönségesebb növényekből a tanórán minden tanuló kapjon egyet az intézettől s azon az óra alatt ugyanazon megfigyeléseket és bonczolásokat végezze olló és kés segítségével, a melyeket a tanár az imitált, nagyobbított, szétszedhető műnövényen. Az önmunkásság és önmegfigyelés czéljából szemináriumokat tartsunk, e czélra berendezett laboratoriumokban. A becses dolgozat a kör méltánylásával találkozott. 13- Természettan, a) A budapesti körben (1903. febr.) dr. Bozóky Endre értekezett a fizika tanításának sikerét előmozdító tényezőkről. Előadó rendkívüli körültekintéssel minden olyan dologra kiterjesztette figyelmét, a minek a fizika tanításában eredményesebb szerepe lehet. Nagy tárgyismerettel említette föl azt, hogy miként kell eljárni a tanulók érdeklődésének fölkeltése és fokozása czél­jából. Beszélt a fizikai faliképekről; sürgette az eredeti fizikai kézikönyv kiadását; a fizikai ismereteket terjesztő, érdekesen megírt olvasókönyvek megjelenését. Szólt a fizikai szertárak és laboratoriumok mai berendezéseinek

Next

/
Thumbnails
Contents