Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

zengedezésében s a míg ezt cselekeszik, „addig nem veszhet el, él a magyar!" (Kozma A.) * * Most még a dicséretekről szóljunk. A berendezés alakján kevés a változtatás. Nem a felállókkal kezdi, hanem egyenesen az új esztendővel s végig énekelteti az ünnepeket a közé helyezett felállókkal. Az ünnepek után jön — mint a régiben is — a minden hétnek ünnepnapja. Itt nagy ugrással, — az egy csoport katekhizmusi ének kihagyásával, a vasárnap kísérőit vezeti be a hétköznapi reggeli és estvéli énekeket. Majd a bűnbánat hangjai készítik a lelkeket a főnaphoz : az Úrvacsora-osztásnak áldásos óráihoz. Végül jönnek az alkalmiak, a záró ó-esztendői 4 énekkel. Szóval a berendezés alakja alig új. Mindezt megszokni könnyű volna, nt. értekezlet. Semmi kifogásolni valóm rajta. A szőrszálhasogatást hagyom, sőt elismerem azt is, hogy a régi dicséreteknek felette áll, gazdagabb, ám azért lehetne még gazdagabb is 1 pl. a Himnusz szomszédságában mily illő helye volna testvérének, a Szózatnak! Magyar, igaz és szép is! Katholikus iró-lélek, akarata ellen is, egészen nekünk, magyar reformátusoknak írta. „A nagy világon e kivül, nincsen számodra hely!" Mert más nyelv, más nemzetiség tud is, talál is testvérnépet és nyer is szives fogadtatást ; de minekünk, kálvinistáknak itt élnünk, halnunk kell! Hogy azonban mi okból hagyatott ki ? sokunk előtt titok Ezen kivül lehetnek még más vágyak, kívánságok is a gazdagabbá tétel szempontjából. Hallottam és láttam is, hogy katech. énekeink kihagyattak ; azonban utána vizsgálódtam és úgy láttam, hogy bár egész terjedelmében a régi sorrend hiányzik, a „Katechizmusi énekek" cz. alatt nincsen'52 darabos gyűjteményünk, de 2

/ü részben meghagyattak azok, miket a gyülekezetek kedvelnek, a szivökbe fogadtak és könyv nélkül tudnak is. Azok az új énekesben is ott láthatók, s nem jut eszembe panaszkodni, hogy a nehezebben érthető dogmatikus darabok elhallgattattak. A Káté szószéki magyarázatai mellé vannak énekeink, alkalmas verseink ; csak keressétek és megtaláljátok. Megfogadhatják azonban H Kiss Kálmán és társainak tanácsát is : egynehány elhagyott éneknek még kegyelem, és az 52 káté-ének ha megfeleztetik, 26 drbbal nem félthetjük se Kálvin Instituczióját, seVan Ostersee remekeit, hogy templomainkban meg nem kaphatná akár egyik, akár másik az őket igazán megillető visszhangokat. Egyszóval az Uj Énekesnek ez oldalánál nem érzek veszedelmet; egyetlen gyülekezetünket sem félteném a dicséreteknek jobbra változtatása miatt. Ellenben zsoltárjaink új ruháját nem kivánom, így a templomba vitelét megérni nem. óhajtom. Megvallom, félnék attól az időtől magam is, de még jobban félteném gyülekezeteinket. Dixi et salvavi animam meam. Kiliti. Kájel József', ref. lelkész ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) VII. Bj Tanítás (módszer) ós szervezet körébe esö kérdések. 12. Természetrajz, a) Dr. Richter Aladár egyetemi tanár a kolozsvári körben (1902. febr.) a berlini Humboldtpark közművelődési és közokt. jelentőségéről tartott nagyon érdemes felolvasást. Abból a szempontból indult ki, hogy a természettudományi intézmények istápolásában nemcsak a német állam, hanem maga a társadalom és Berlin városa is például szolgálhatnak számunkra. Ezt a parkot, mint botanikus kertet, Berlin közönsége Humboldt születésének százados évfordulójakor (1869-ben), ennek emlékére létesítette. Két részből áll. A nagyobbik a berlini klima alatt meghonosítható idegenföldi fák gyűjteménye, növény földrajzi szempontból csoportosítva. A kisebb, zárt részben Berlin összes elemi és középiskolái részére nagyban tenyésztik azokat a növényeket, a melyekre oktatás közben szükség van. Az állami és a magánintézetek 30 - 60 márkával járulnak hozzá csupán a kert fentartásához. Körülbelől 250 iskola évenként 2 millió tő növényt fogyaszt a Humboldt-parkból. A kertben rendelkezésre álló és virágzó növényekről a tanítók külön, ú. n. „Kommunalblatt" útján értesülnek. Kiegészíti a nagy mennyiségben termett növények sorát egy rendszertani botanikus kert, hol kis helyen sok növényfajt tenyésztenek. Nálunk a kolozsvári botanikus kert stipája (árvalányhaj) vagy rumex acetosája (sóska) Bécsből származó magvakból növekedtek, mert nem volt mód arra, hogy hazai földről gyűjtsék össze. Rendszeres arborétumunk, mely erdészeti szempontból is annyira fontos, nincs. Az egyetemi botanikus kertekre nemcsak az a feladat hárul, hogy a tanuló ifjúságnak ós az okulást kereső nagy közönségnek a termelésre kiszemelt növényeket tanulságosan mutassa be, hanem az is, hogy, mint a Humboldtpark, az egyetemek székhelyén levő iskolákat tanítási anyaggal lássák el. b) A kassai körben (1902. máj.) Halmos József Viktor prem. főgimn. tanár tartott előadást a természetrajz gyakorlati oktatásáról. A növény- és állatgyűjtést mai alakjában nem találja helyesnek és czélravezetőnek. Ily gyűjtés csak becses példányokra történjék néha a tanár vezetése alatt A közönségesebb növényekből a tanórán minden tanuló kapjon egyet az intézettől s azon az óra alatt ugyanazon megfigyeléseket és bonczolásokat végezze olló és kés segítségével, a melyeket a tanár az imitált, nagyobbított, szétszedhető műnövényen. Az önmunkásság és önmegfigyelés czéljából szemináriumokat tartsunk, e czélra berendezett laboratoriumokban. A becses dolgozat a kör méltánylásával találkozott. 13- Természettan, a) A budapesti körben (1903. febr.) dr. Bozóky Endre értekezett a fizika tanításának sikerét előmozdító tényezőkről. Előadó rendkívüli körültekintéssel minden olyan dologra kiterjesztette figyelmét, a minek a fizika tanításában eredményesebb szerepe lehet. Nagy tárgyismerettel említette föl azt, hogy miként kell eljárni a tanulók érdeklődésének fölkeltése és fokozása czéljából. Beszélt a fizikai faliképekről; sürgette az eredeti fizikai kézikönyv kiadását; a fizikai ismereteket terjesztő, érdekesen megírt olvasókönyvek megjelenését. Szólt a fizikai szertárak és laboratoriumok mai berendezéseinek