Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-11 / 37. szám

gyobb csudát is, hogy a magyar egyházi és világi körök is fölmelegednek nemsokára emez egyesületek ügye iránt, belátván, hogy itt valóban a jövendő egyház megépítéséről van szó. Ha mi a ^mostani ifjúságot magunknak, jobban mondva: az Úr ügyének meg nem nyerjük, majd megnyerik őket a pápisták, a szocziálisták és mások, ki tudja, miféle czéloknak. Hisszük, hogy a mi még csekély számú, de már is tevékeny ifjúsági egyleteink buzgó, intenzív keresztyén munkájukkal, tagjaiknak keresztyéni életével el fogják oszlatni azt a bizalmatlanságot, a mely őket eddig valami baptistáskodó, egyházszétrobbantó szektáknak nézte, s a melyet egynémely politikai lapunk is jónak lát tehetsége szerint táplálni. Bizonyosra vesszük, hogy épen lelkészeink lesznek azok, a kik ez egyesületek hasznát kézzelfoghatóig tapasztalják és bennük leghívebb munkatársaikat találják meg. Chlorus. Az új énekeskönyvről. (A külsö-somogyi egyházmegye egyházi értekezletén, Köröshegyen 1904 augusztus 22-én tartott felolvasás). Még egy észrevétel vagy fölfedezés. A javított CXLIV-ik zsoltár eszembe juttatta a régi 208-ik dicséret ismerős hangját. S utána is néztem, hát mit fedeztem fel ? Azt, hogy betű szerint lenyomatták a a régi dicséretnek 3-ik és 5-ik verseit új zsoltár gyanánt. Fura dolog ez, uraim ! Ezt magyarul „plagium"-nak nevezik 1 Előszedtem az öreg bibliát és a régi zsoltárt, és úgy találtam, hogy a használt 1-ső és 2-ik vers után a régi zsoltárnak többi részét nagybátran elsikkasztották. Azért mondom nagy bátorságnak, mivel a beplántált új versek ép ellenkezőt kérnek, mint a régi zsoltár és maga a biblia. Atyák! hiszen nem erre tettek önök fogadást 1890. máj. 31-én. Nyomatott programmjukban szórói-szóra ezt Ígérték: „a kijavításra és átdolgozásra itélt szövegnél fötekintet fordítandó arra, hogy a javítás és átdolgozás a Szenczi-Molnár-féle fordításra és a bibliaszövegre való figyelemmel történjék, a mi azt teszi, hogy a programm az, hogy a zsoltárban levő eszmét nem lehet elejteni vayy kicserélni, hanem a meglevőt és ismerőst lehet csak összébb vonni, rövidíteni ... stb. íme a programm; láttuk, hogy tagadták meg. A CXLIY. zsoltárnak részeiben Dávid Isten szabadítását kéri a veszedelemből, a dühösködő idegenektől; mert nem Dávid szablyája a biztos fegyver, hanem a Jehova szabadítja meg az ő szolgáját, a királyt is 1 (Az új ezt elejti.) Azután kéri, hogy a mi ifjaink legyenek olyanok, mint a növekedő plánták az ő gyermekded korukban (az újban egy betű sincs belőle); azután könyörög hogy tárházaink tele legyenek, csordáink erősen szaporodjanakellenség reánk ne üssön és utczáinkon panasz ne hallassék. Zárja azzal, hogy boldog nép az, kinek így van dolga! Mindez a gondolat teljesen elejtetett, sőt épen az ellenkezőjét hirdeti: „Ez az Istennek örök akaratja — hogy az embernek értésére adja, hogy mulandókban ne bízzanak — olyat főczél gyanánt ne tartsanak, a mit hirtelen változás követhet — lételének egy óra véget vethet (208 : 3, 5. v.); hanem vigyázzanak a főjóra, az örökké megmaradandóra, s gyűjtsünk oly kincset, melyet a tűz koha, hév forrósága meg nem emészt soha!" Nt. Értekezlet! Mind szép és igaz beszéd ez a kicserélt betét, de nem e zsoltárnak a tárgya; itt nem használható, mert a bibliás lelkek ránk czitálják a szentírást, hogy ellenkezünk Isten igéjével Hát nem is megbízható az új énekes! Vagy csak próbára akartak tenni, vájjon észrevétetik-e ez a csempészkedés ? Azonban nem időzünk tovább is a részletezések miatt. Véleményt kértek rövideden; hát mondjuk ki, hogy ebben az átalakításban az új énekeskönyv hiányosnak találtatott s félhetünk, hogy ez az orvoslási mód roszszabbá teszi a betegséget, hogy az egész javítási szándék romlással záródik Sionunk falai között. Zsoltárjavító Atyáink, ne feledjék, hogy míg az előkelőbbek ízlésének készítgetnek új énekest, azalatt elidegeníthetik a törzsnyájat, az igazi gyülekezeteket, egynehány ezer miatt a milliókat! Hiszen jó és szép óhajtás, hogy beédesgessük egyszerű templomainkba az úri világot, hanem ilyen útonmódon nem fog sikerülni a vállalkozás; sőt azt a czélt érjük el, a mire nem törekedett senki, t. i. a kik eddig megvoltak, majd azok se lesznek. Úgy járhatunk, mint az a magyar édes apa tanuló fiával, a ki német szóra adta a gimn. kezdő éveiben, s úgy járt a gyermek, hogy a német tudományban nem igen erősödött, ellenben az anyanyelvben, az ősi örökségben annál alaposabban romlott s idővel mind a kettőből meg is bukott és sántikált egész életén át a nyelvészetével. Hát Nagytiszt, zsoltárjavító Atyáink, a hol a mi sessziós magyarjaink, a szép tipusú földes gazdáink, a mi történeteinknek eme hűséges és áldozó alakjai ama siralmas esztendőnknek vezér nélkül maradt, de mégis megmaradóit nyájai; drága magyar nyelvünknek ezen kipróbált ós meg nem romlott várai, a hol ezek a katonák és fiak jól érzik magukat, a miért ezek lelkesedni is tudnak, csak hagyjuk meg kincsük gyanánt és nyugodtan hívhatjuk oda a vezéreket is Van ott nekik való szózat és himnusz, ige és lélek elég. Őseiktől kérdezzék csak, s ne szégyeneljék azokat az egyszerű helyeket, sereget zsoltárjával; nagyobb fők is meghajlottak már azok előtt! . . . Csak jöjjenek velünk egy táborba, legyünk egyek Szenczi-Molnár nyelvének szeretetében, zsoltáraink flleft maríuar tí>Ídíl7ílílCíÍd! ÖÁn PC PQytnvtívár Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és gőz- TpflVflíflt határtalan mennyiéiül) Wdgjdl ItJJgdZUdbdgl gC(J- Gö tJöilVUAgJfdJ hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és ICaVttJttL s

ég

ben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. HP Árjegyzék ós költségvetés Ingyen és bérmentve. "WB