Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepregliy-ntc&ci 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : Emlékezések kora. Molnár János. — Híres egyházi szónokok. Molnár János. — Tárcza : A bábakeresztelés és Halas Földváry László. — Belföld: Házassági statisztika 1902. évről. Homola István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázatok. — Nyilttér. — Hirdetések. Emlékezések kora. A magyar protestáns egyházak a XX-ik szá­zaddal a nagy emlékezések korába jutottak. Nem­sokára háromszázados, majd egy-két gyorsan lepergő évtized után négyszázados emlékezetét kell meg­ülnünk a magyar reformáczió nagy eseményeinek. A nagy elődök érdemeinek méltatása mellett tar­tozunk ezzel az ügy szentségének, a melynek szolgálatában állunk mi, a kik tudjuk, hogy a jelen a múltnak eredménye s hogy azt a fáklyát, melyet őseinktől örököltünk, ép oly tiszta lángo­lással kell utódainknak átadnunk, a mint átvettük. De másrészt is, a hitbuzgóság és az egyház-építő munkásság fellendülésének eme korában, hitünk erősítésére, munkakedvünk megaczélozására és diadalmi reménységünk fokozására meg kell ragad­nunk minden alkalmat, hogy a nagy idők, nagy emberek, a dicsőséges küzdelmek vagy fájó szen­vedések édes-bús emlékezetét felújítsuk. Mert nagy erő és hatalom rejlik a méltó emlékezésben. Nem tehetek róla, de úgy érzem, hogy a magyar protestantizmus emez ünneplésében velünk kellene emlékezni mindazoknak, a kik a magyar állameszme, a nemzeti lét konszolidálása, a tiszta magyar faj hegemóniája és a lelkiismereti szabad­ság szent eszményéért küzdenek. Mert ezeket külön­külön, összességükben is jelenti a protestantizmus, a melynek története a XVI-ik század óta elválaszt­hatatlan összefüggésben áll a politikai Magyar­ország történetével. Politikai, társadalmi, közművelő­dési és közgazdasági tekintetben egyaránt. A nemzeti gyásztemető romjain vonagló magyar állam-eszmét a protestantizmus keltette új életre. Nemzeti iro­dalmunk, közmívelődésünk, politikai alkotmányos életünk a protestantizmus termékenyítő talajából táplálkozva indult a nemzetmentő munkára. Es mikor a lelkiismereti szabadság, a vallási türelem és a felekezeti egyenjogúság bibliás bajnokát: a magyar protestantizmust letiporta a túlnyomó erő, a krisztusi szeretet álarczába rejtőző fanatikus fekete sereg: akkor a magyar nemzeti művelődés­nek és az állami függetlenségnek, a tiszta magyar faj legszentebb törekvésének sírját is megásta. Legalább így tanít az objektív történetírás. A nemzeti géniusz diadalmas útját mindenütt a protestántízmus egyengette hazánkban. És ha sokan nem akarják is csupa felekezeti szükkeblííségboi ezt elismerni, a magyarországi négy millió evan­geliumi protestáns kereszty énségnek annál nagyobb összetartással és buzgósággal kell nyomatékot adni protestáns egyházunk nemzet-fentartó szerepének akkor, a midőn megújítja a nagy idők emlékezetét. Már két év sincs hátra, a midőn megérjük a bécsi békekötés és vele kapcsolatban az első ;; orthodoxus fejedelem", a magyarság és a magyar protestantizmus megmentője: a nagy Bocskay István emlékezetének háromszázados évfordulóját.* Ne találjon bennünket ez az évforduló készületlenül. Ne érhessen bennünket az a vád, hogy hidegen, közönbösen érinti lelkünket a saját történetünknek egyik legkimagaslóbb mozzanata és vezéregyéni­sége. Hiszen jól tudjuk, hogy a földnek nincsen nagyobb terhe a hálátlan embernél. A múltban teljesített nemzeti missziónkból folyó erkölcsi köte­lesség és „a magyarok Mózese", a magyar pro­testantizmus megmentő fejedelme iránti hála érzete gyújtassa meg velünk az emlékezésnek fáklyáját és annak világító fényénél szemléltessük pórral és gazdaggal, kunyhóban és palotában, tudóssal és * A bécsi béke köttetett 1606 június 23-án; Bocskay meg­halt 1606 decz. ü9-én Kassán. Kristályüveg asztali készleteli beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvény­társaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.

Next

/
Thumbnails
Contents