Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-12 / 24. szám

berény 80; Rákoscsaba 250, Törtei 200, Megyer 70 korona; Dunántúl-. Kadarkút 500, Homokbödöge 250, Derecske 300, Apácza-Szakállas 120, Kaposvár 1200, Győr 1200, Dunaradvány 100, Megyeres 150, Nagyod 150, Nemes-Oroszi 100, Beleg 100, Csehi 100 korona; Tiszáninnen: Petőszinye 200, Rimaszécs 200, Hegymeg 300, Szobráncz-Tiba 400, Baja 200, Sajó-Keresztur 200, Gagybátor 200, F.-Kásmárk 150, Göncz-Ruszka 150, Fulókércs 200, Pány 200, Bánócz 300, Hardicsa 150, Radnót 350, Kelemér 350, Kövecses 200, Berzéte 200, Alacska 200, Disznós-Horváti 150, Kápolna 100, Dorogma 100, Mád 100, Kistárkány 300, Hernád-Szkáros 100 korona; Tiszántúl: Hajdudorog 300, Tiszacsege 200, Klopodia 500, Hete 100, Bótrágy 200, Mező-Kászony 200, Zápszony 150, M.:

Telegd 150, Pusztaujlak 200,, Alsó-Felső- Józsa 500, Éradony 300, A.-Ábrány 200, Érolaszi 100, Mihálydi 250, Ramocsaháza 150, Szokoly 250, Tiszainoka 200, Tiszasass 80, Tiszaugh 160, Fancsika 75, Bökény 75, F.-Almás 100, Ugocsa-Tivadar 150, Bábony 100, Nevetlenfalu 50, Yerbőcz 100, Méhtelek 100, Nagyhódos 120, Lázári 150, Erdőszáda 120, Kántorjánosi 130, Géres 200, Bélzerénd 100, Csermő 150, Szintye 100, Jánosfalva 135, Jánk 95, Gyügye 80, Fülpös-Darócz 100, Szamosujlak 40, Istvándi 100, Kisszekeres 140 korona; Erdély: Völcsök 1000, M.-Péterfalva 200, Komolló 100, Pulyon 400, Sófalva 200, Homoród-Szentmárton 100, M.-Goroszló 200, Száltelek 50, Maksa 200, Érmindszent 200, Péterlaka' 100, M.-Köblös 100, Mezőbodon 80, Dobó 100, Hévíz 100, Györgyfalva 200, — összesen 101 gyülekezetnek 23,000 korona. Tudósító. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése. Következtek az igazgató-tanács előterjesztései, melyekre nézve tudósításunk szűk keretében inkább csak a meghozott határozatokra szorítkozhatunk. A zsinati képviselőválasztások elrendelése tárgyában a közgyűlés akként intézkedett, hogy a 18 rendes és 18 póttag megválasztására határidőül július 1—15., a beküldésre pedig augusztus 1-ét tűzte ki. S ha netalán egyik-másikra nézve új választás lenne szükséges, akkor az igazgató-tanács fog új határidőt kijelölni. Az egyetemes énekeskönyvre vonatkozó vélemény tárgyában tett előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, t. i. hogy az egyházkerület óhajtja ugyan az egyetemes énekeskönyvet, de mind költészeti, mind zenei szempontból újra átdolgozandónak tartja a próba-énekeskönyvet, s hogy a templomi és halotti énekek egy könyvben összeolvasztva legyenek. Az egységes liturgia kérdésében tett, előterjesztést, mely a theol. fakultás elöljárósága által készített alapjavaslatot foglalja magában, a közgyűlés szintén elfogadta s mint felhasználható anyagot fölterjeszti a konventhez — mellőzvén Bartók püspök ellenfelszólalására az idevonatkozólag tett három indítványt, melyek közül az egyik (Vásárhelyi Boldizsár) a sátoros ünnepek 3-ik napját kívánta volna a kormány által az iskolák érdekében respektáltatni; a másik indítvány (Jancsó Lajos) október 31-ikét kívánta országos ünneppé tenni; míg a harmadik (Csia Kálmán) a napirendről való levétel mellett volt, mondván, hogy a reformáczió alá veendő hittan s annak veleje és értelme előbb a lelkeket hassa át. A szeretetházba a kántortanítók és leviták leányainak fölvétele tárgyában tett előterjesztése az igazgató-tanácsnak hosszabb vitát idézett elő a közgyűlésen fölszínre került ama kérdés körül, hogy általában a többi (községi és állami) tanítók is a javaslathoz kapcsoltassanak-e, mely szerint, ha a kántor, kántortanító és levita kötelezi magát, hogy élte végéig, jövedelméhez képest, évente 8—10 koronát fog fizetni s ezt az összeget az egyházközség is magára vállalja: akkor az illető gyermeke egyenlő kedvezményben részesiil-e a papok és a tanárokéval? A sok pro et contra hozzászólás után a javaslatot ismét dr. Bartók György püspök védelmezte meg, mondván többek közt, hogy a javaslat az előírt feltételekkel a kántortanítókra nézve olyan kedvezmény, melyet senkire sem lehet ráerőszakolni; a lelkészek a szeretetház érdekében igen nagy terhet viselnek, melyre az állam fegyelmi hatósága alatt álló tanítókat nem lehet kötelezni. Á közgyűlés a javaslatot változatlanul elfogadta. A délutáni folytatólagos gyűlésen az igazgató-tanács javaslatai rendjén első tárgy volt az új-tordai egyházközség ama kérelme, hogy ő is ugyanazon jogokkal legyen felruházva, mint a társegyház (az ó-tordai t. i.), vagyis kerüljön a régi püspöki vizsgálat alatt állott egyház -községekkel egy kategóriába. A kérés az igazgató-tanács javaslatára teljesíttetett. Elfogadta a közgyűlés a dunántúli egyházkerület indítványára benyújtott azt a javaslatot is, mely szerint minden egyházközségnek elrendeltetik, hogy parókhiális könyvtárakat rendezzen be; illetőleg, mivel a mi kerületünkben parókhiális könyvtárak már vannak, melyekre minden egyházközség 10 koronát köteles fordítani: az igazgatótanács most azt javasolta, hogy az egyházkerület járuljon a dunántúli tervhez, de az egyházközségek az eddigi 10- korona átalányon túl ne terheltessenek. Ekként elesett azon indítvány (a Sámuel Aladáré), hogy az egyházak túlterheltsége miatt a javaslat vétessék le a napirendről. Szintén az igazgató-tanács javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy a papi kegyeleti idő egységes szabályozása tárgyában olyképen ír fel a konventhez, hogy a kegyeleti idő egy félévnyi hagyatéki időn túl egy további félévben állapíttassók meg, azután pedig kezdődjék az országos gyámintézet segélyezése. Nem ily könnyen ment a dolog a lelkészi, tanári és tanítói mellékfoglalkozások szabályozása ügyében tett igazgató-tanácsi javaslattal, mely szerint szövetkezetek, takarékpénztárak elnökei, ügyvezetői, igazgatói nem lehetnek a lelkészek, tanítók és tanárok; valamint olyan mellékfoglalkozást sem folytathatnak, mely heti hat óra alatt végezhető munkánál nagyobb terhet ró az illetőre, — felsorolván mintegy taxatíve a nyolcz pontból álló határozati javaslat a különböző természetű és megengedhető vagy meg nem engedhető mellékfoglalkozásokat. A javaslat ellen számos szónok kelt síkra, köztük gondnoki minőségben orsz. képviselők (Bedőházy F., Sebess D., Ugrón János), Somogyi István alispán, továbbá papok, tanárok, a kik ugyan az egyház közérdekét tolták előtérbe, de mégis jobbadán utilitárius szempontra helyezkedve ostromolták a javaslat káros oldalait — szemben az igazgató-tanácsnak elvi alapon és magasabb érdekből elfoglalt eszményi álláspontjával, a mint ennek Visky Pál esperesen kivül főleg Váró Ferencz és Bartók György püspök adtak kifejezést, a nélkül azonban, hogy a felmerült visszaélésekből szerzett sajnos tapasztalatok felsorolásaival akartak volna argumentálni. De épen ezt az utolsó körülményt tudta jól felhasználni Pokoly József, a ki széles mederben megokolt beszédében határozati javaslatot nyújtott be, melynélfogva az Egyházi Törvények 141., 439- és 469. §-aiban egyházunk érdeke kellőleg biztosítva s a 301. §-ban megvédelmezve van, a közgyűlés elegendőnek tartja, hogy az igazgató-tanács — a mennyiben a lelkészek, tanárok, tanítók ezen §-okkal