Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-12 / 24. szám

berény 80; Rákoscsaba 250, Törtei 200, Megyer 70 ko­rona; Dunántúl-. Kadarkút 500, Homokbödöge 250, Derecske 300, Apácza-Szakállas 120, Kaposvár 1200, Győr 1200, Dunaradvány 100, Megyeres 150, Nagyod 150, Nemes-Oroszi 100, Beleg 100, Csehi 100 korona; Tiszán­innen: Petőszinye 200, Rimaszécs 200, Hegymeg 300, Szobráncz-Tiba 400, Baja 200, Sajó-Keresztur 200, Gagybátor 200, F.-Kásmárk 150, Göncz-Ruszka 150, Fulókércs 200, Pány 200, Bánócz 300, Hardicsa 150, Radnót 350, Kelemér 350, Kövecses 200, Berzéte 200, Alacska 200, Disznós-Horváti 150, Kápolna 100, Do­rogma 100, Mád 100, Kistárkány 300, Hernád-Szkáros 100 korona; Tiszántúl: Hajdudorog 300, Tiszacsege 200, Klopodia 500, Hete 100, Bótrágy 200, Mező-Kászony 200, Zápszony 150, M.: Telegd 150, Pusztaujlak 200,, Alsó-Felső- Józsa 500, Éradony 300, A.-Ábrány 200, Érolaszi 100, Mihálydi 250, Ramocsaháza 150, Szokoly 250, Tiszainoka 200, Tiszasass 80, Tiszaugh 160, Fancsika 75, Bökény 75, F.-Almás 100, Ugocsa-Tivadar 150, Bábony 100, Nevetlenfalu 50, Yerbőcz 100, Méhtelek 100, Nagy­hódos 120, Lázári 150, Erdőszáda 120, Kántorjánosi 130, Géres 200, Bélzerénd 100, Csermő 150, Szintye 100, Jánosfalva 135, Jánk 95, Gyügye 80, Fülpös-Darócz 100, Szamosujlak 40, Istvándi 100, Kisszekeres 140 korona; Erdély: Völcsök 1000, M.-Péterfalva 200, Komolló 100, Pulyon 400, Sófalva 200, Homoród-Szentmárton 100, M.-Goroszló 200, Száltelek 50, Maksa 200, Érmindszent 200, Péterlaka' 100, M.-Köblös 100, Mezőbodon 80, Dobó 100, Hévíz 100, Györgyfalva 200, — összesen 101 gyülekezetnek 23,000 korona. Tudósító. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése. Következtek az igazgató-tanács előterjesztései, me­lyekre nézve tudósításunk szűk keretében inkább csak a meghozott határozatokra szorítkozhatunk. A zsinati képviselőválasztások elrendelése tárgyában a közgyűlés akként intézkedett, hogy a 18 rendes és 18 póttag megválasztására határidőül július 1—15., a beküldésre pedig augusztus 1-ét tűzte ki. S ha netalán egyik-másikra nézve új választás lenne szükséges, akkor az igazgató-tanács fog új határidőt kijelölni. Az egyetemes énekeskönyvre vonatkozó vélemény tárgyában tett előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, t. i. hogy az egyházkerület óhajtja ugyan az egyetemes énekeskönyvet, de mind költészeti, mind zenei szempontból újra átdolgozandónak tartja a próba-énekes­könyvet, s hogy a templomi és halotti énekek egy könyv­ben összeolvasztva legyenek. Az egységes liturgia kérdésében tett, előterjesztést, mely a theol. fakultás elöljárósága által készített alap­javaslatot foglalja magában, a közgyűlés szintén elfogadta s mint felhasználható anyagot fölterjeszti a konventhez — mellőzvén Bartók püspök ellenfelszólalására az ide­vonatkozólag tett három indítványt, melyek közül az egyik (Vásárhelyi Boldizsár) a sátoros ünnepek 3-ik napját kívánta volna a kormány által az iskolák érde­kében respektáltatni; a másik indítvány (Jancsó Lajos) október 31-ikét kívánta országos ünneppé tenni; míg a harmadik (Csia Kálmán) a napirendről való levétel mellett volt, mondván, hogy a reformáczió alá veendő hittan s annak veleje és értelme előbb a lelkeket hassa át. A szeretetházba a kántortanítók és leviták leányainak fölvétele tárgyában tett előterjesztése az igazgató-tanács­nak hosszabb vitát idézett elő a közgyűlésen fölszínre került ama kérdés körül, hogy általában a többi (községi és állami) tanítók is a javaslathoz kapcsoltassanak-e, mely szerint, ha a kántor, kántortanító és levita kötelezi magát, hogy élte végéig, jövedelméhez képest, évente 8—10 koronát fog fizetni s ezt az összeget az egyház­község is magára vállalja: akkor az illető gyermeke egyenlő kedvezményben részesiil-e a papok és a tanároké­val? A sok pro et contra hozzászólás után a javaslatot ismét dr. Bartók György püspök védelmezte meg, mondván többek közt, hogy a javaslat az előírt feltételekkel a kántortanítókra nézve olyan kedvezmény, melyet senkire sem lehet ráerőszakolni; a lelkészek a szeretetház érde­kében igen nagy terhet viselnek, melyre az állam fegyelmi hatósága alatt álló tanítókat nem lehet kötelezni. Á köz­gyűlés a javaslatot változatlanul elfogadta. A délutáni folytatólagos gyűlésen az igazgató-tanács javaslatai rendjén első tárgy volt az új-tordai egyház­község ama kérelme, hogy ő is ugyanazon jogokkal legyen felruházva, mint a társegyház (az ó-tordai t. i.), vagyis kerüljön a régi püspöki vizsgálat alatt állott egyház -községekkel egy kategóriába. A kérés az igazgató-tanács javaslatára teljesíttetett. Elfogadta a közgyűlés a dunántúli egyházkerület indítványára benyújtott azt a javaslatot is, mely szerint minden egyházközségnek elrendeltetik, hogy parókhiális könyvtárakat rendezzen be; illetőleg, mivel a mi kerületünk­ben parókhiális könyvtárak már vannak, melyekre minden egyházközség 10 koronát köteles fordítani: az igazgató­tanács most azt javasolta, hogy az egyházkerület járuljon a dunántúli tervhez, de az egyházközségek az eddigi 10- korona átalányon túl ne terheltessenek. Ekként elesett azon indítvány (a Sámuel Aladáré), hogy az egyházak túlterheltsége miatt a javaslat vétessék le a napirendről. Szintén az igazgató-tanács javaslatára kimondotta a köz­gyűlés, hogy a papi kegyeleti idő egységes szabályozása tárgyában olyképen ír fel a konventhez, hogy a kegye­leti idő egy félévnyi hagyatéki időn túl egy további félévben állapíttassók meg, azután pedig kezdődjék az országos gyámintézet segélyezése. Nem ily könnyen ment a dolog a lelkészi, tanári és tanítói mellékfoglalkozások szabályozása ügyében tett igazgató-tanácsi javaslattal, mely szerint szövetkezetek, takarékpénztárak elnökei, ügyvezetői, igazgatói nem lehet­nek a lelkészek, tanítók és tanárok; valamint olyan mellékfoglalkozást sem folytathatnak, mely heti hat óra alatt végezhető munkánál nagyobb terhet ró az illetőre, — felsorolván mintegy taxatíve a nyolcz pontból álló határozati javaslat a különböző természetű és megenged­hető vagy meg nem engedhető mellékfoglalkozásokat. A javaslat ellen számos szónok kelt síkra, köztük gond­noki minőségben orsz. képviselők (Bedőházy F., Sebess D., Ugrón János), Somogyi István alispán, továbbá papok, tanárok, a kik ugyan az egyház közérdekét tolták elő­térbe, de mégis jobbadán utilitárius szempontra helyez­kedve ostromolták a javaslat káros oldalait — szemben az igazgató-tanácsnak elvi alapon és magasabb érdekből elfoglalt eszményi álláspontjával, a mint ennek Visky Pál esperesen kivül főleg Váró Ferencz és Bartók György püspök adtak kifejezést, a nélkül azonban, hogy a fel­merült visszaélésekből szerzett sajnos tapasztalatok fel­sorolásaival akartak volna argumentálni. De épen ezt az utolsó körülményt tudta jól felhasználni Pokoly József, a ki széles mederben megokolt beszédében határozati javaslatot nyújtott be, melynélfogva az Egyházi Tör­vények 141., 439- és 469. §-aiban egyházunk érdeke kellőleg biztosítva s a 301. §-ban megvédelmezve van, a közgyűlés elegendőnek tartja, hogy az igazgató-tanács — a mennyiben a lelkészek, tanárok, tanítók ezen §-okkal

Next

/
Thumbnails
Contents