Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-08 / 19. szám

jelöltjeiben igen nagy a hiány, s úgy a középiskolai tanári, mint a lelkészi állások betöltésénél nagyon érez­hető. (Volna csak magyar a tannyelv, azonnal nem volna hiány!) Az ev. „tartományegyháznak" tekintélyes stipen­diumai vannak (A külföldön a mieinket is elharácsolják.) így az 1899-1900—1903/1904. tanévekben a konzisz­tórium mindössze 26,000, s a Bruckenthal-féle alapból 17,700 koronát adott hit- és tanárjelölteknek. A Miiller­féle alapból 6000 s a Rosenfeld-féléből theologusok részére 2400 koronát osztott ki. Nagy súlyt helyez a „tartomány­egyház" a belmisszióra, a melynek az „erdélyi püspökkel" sok a baja. Itt részletesen ismerteti az „erdélyi püspöki czim" feletti vitát s annak sajnálatos'miniszteri eldöntését. Az utolsó 4 év alatt az áttérések száma 291 s a kitéré­seké 122, a mi valóban csekély létszám. Az úrvacsorázók számának maximuma 93,154, s minimuma 89,318. Az egyházi esketést a jelzett időben csak 114 pár mellőzte. A baptisták mozgolódása eddigelé eredménytelennek bizo­nyult. Örömmel jelzi az ismertetés Sigerus : „Siebenb.­sáchsische Burgen und Kirchenkastelle" czímű művének (1900) megjelenését. Az általános nőegylet bevétele 37,150, az "előző évben 26,593 korona. Az 1884-1902 években bevétele volt 505,993 korona. A helyi egyletek száma 123-ról 158-ra emelkedett. Az ismertetés a „tarto­mányegyháznak" az államkormányhoz való viszonyát „nem a legjobbnak" mondja, mivel az 1867. és 1868. tör­vénnyel ellentétben álló kiépítése a magyar nemzeti állam­eszmének „veszélyezteti az ev. tartományegyház törvé­nyesen biztosított autonómiáját". (Hallod magyar!) Az új Tiszakormánytól sem lehet, „jobbat" várni. Csak egy kérdésben engedett a kormány, s ez az erdélyi ev. egyház egy része missziói területül való átengedésének a kér­dése a magyarországi ev. egyház részére, mely kérdésben „a miniszter határozottan az erdélyi egyház pártjára állott". A ref. "testvéregyházhoz való viszony sem mond­ható kedvezőnek. Sokat küzd a „tartományegyház" a hódító ultramontanizmussal és sok baj van a vallásoktatással a r. kath. tanintézetekben. Egy esetben, 2 ev. tanulónak a károlyvárosi r. kath. papi szemináriumba való csábítása tárgyában a püspök miniszteri megrovásban részesült. Az ismertetés szerint az ev. „tartományegyház" nagy hálára van kötelezve „a reformáczió anyaországával", főleg a Gusztáv Adolf-egyesület tetemes adományaival szemben. „Komoly gondok és nehéz veszedelmek" várnak ugyan még Erdélyben a „tartományegyházra", de azért a püspöki jelentés a legszebb reményekkel néz a jövőbe az ev. érzület benső ereje és hatása tekintetében. S a mi végül az erdélyi szászok iskolaügyét illeti, úgy forrásunk szerint az erdélyi ev. „tartományegyháznak" van 250 elemi nép-, 7 felsőbb nép- és 5 polgári iskolája. U. n. ismétlő-isko­lája van 253. Ez iskolákon működik 715 tanerő, köztük több felavatott lelkész, sőt tanító, 474 tanító és 64 tanítónő. 56 tanítói állás „képesített egyénekben való hiány miatt" üres. A tankötelesek között van 12,621 6—12 éves fiú és 12,473 leány, illetve 5188 13-15 éves fiú és 2837 leány, vagyis mindössze 25,094, illetve 9025 tanköteles. A népiskolákat'látogató gyermekek közül nem az ev. hitvallást követi 2169. Az ismétlő-iskolákat 7685 növen­dék látogatta. A „tartományegyház" 7 gimnáziumán volt 1421 s a 2 reáliskolán 570 tanuló. A nagyszebeni ev. theol. pedag. szemináriumban a tanév elején 80 volt a hallgató, a kik mindmegannyian '[az internátusban voltak elhelyezve. Igazgatójuk Capesius dr., az ismert nevű német (ós sajnos nem magyar) pedagógiai író. így hát ez az ismertetés is csak azt mutatja, hogy az erdélyi szász ev. „tartomány egy ház" csakugyan külön' állani a magyar államban! A lipcsei tudományegyetem ev. theol. fakultásán a folyó nyári félévvel egy egészen új felavató, illetve habi­litáló szabályzat lép életbe. A lényeges változtatás főleg a felavatásra vonatkozik. Míg ugyanis az eddigi gyakorlat szerint a második szabályzatú hitjelölti vizsgát letett lel­készek szóbeli vizsga nélkül csakis valamely tudományos dolgozat alapján érhették el a theol. liczencziátus foko­zatát, addig ezentúl szóbeli vizsgálat s a tudományos dolgozat közzététele lesz az akad. fokozat elérhetésének egyik nélkülözhetetlen feltétele. Sőt a theol. dr. fokozata elérésének a feltétele is a szóbeli vizsgához s a tudo­mányos értekezés közzétételéhez lesz kötve, s nem lesz kizárólag csakis a magasabb egyházi hivatalokban lévő lelkészek által elérhető. Az új szabályzat elejti azt az eddigi gyakorlatot is, a mely szerint az egyszerű lelkész a theol. dr. causa honoris fokozatát sohasem érhette el. Ezentúl ez az akad. fokozat a lipcsei tud. egyetem theol. fakultásán valamelyes kiválóbb tudományos dolgozat vagy hosszabb egyházi szolgálat alapján bárkinek ado­mányozható. S ez a helyes eljárás a tudomány és az akadémia teljes szabadságának álláspontján. Még meg­jegyezzük, hogy Lipcsében, és pedig egyetemi körökben is, a jezsuita-törvény 2. §-ának megszüntetésére irányuló törekvések miatt az „Evang. Bund" tagjainak a száma ezer taggal megszaporodott. Szászországban az államháztartás költségvetésének s névszerint az ev. egyház állami segélyezésének tár­gyalása alkalmával Frege nevű kamarás a papságot azzal vádolta, hogy még a szószéken sem irtózik a szocziál­demokráczia eszméinek terjesztésétől. Egy Schulze nevű képviselő védte az ev. papságot e váddal szemben, s maga Seydewitz, a vallás- és közoktatáüsgyi miniszter is a papság részére állott, sőt kijelentette, hogy talán egyes kivételektől eltekintve, a szászországi papság a maga egészében véve épen nem rokonszenvez a szocziáldemo­krácziával. Végül maga Frege is oda módosította a maga vádját, hogy ezt nem a szász ev. papság egészére, hanem csak Dasbach, Gröhre és Naumanir lelkészekre értette, a miben maga a papság is, mit levelekkel is beigazolhat, vele egyetért. Még megemlítjük, hogy ápr. 11-ikén nyílt meg Freibergben a papfiak otthona, a mely 11 növendék számára van berendezve. Berendezésére az egyik papi értekezlet 1000, s egy Felir nevű lipcsei nő 500 márkát adományozott. A brandenburgi tartomány egyházi-theologiai érte­kezletén az ünnep hetében Soden berlini theol. tanár „Jézus életének főbb problémáiról" és Smend straszburgi tanár „istentiszteleti életünk formáinak az ev. vallásossághoz való viszonyáról" tartott nagyérdekű előadást. Mindketten a göttingai Ritschl-féle moráltheologia erős hívei. Ugyan­csak az ő tanítványai közül Fröltsch heidelbergi, Drews giesseni, Marti berni és Gottscliick tübingai tanár is tar­tanak, mint a „Christl. Welt barátjai", különböző helyeken előadásokat. Végül még azt is olvasom, hogy a jénai tudományegyetemen aug. havában nőkből és férfiakból álló vegyes közönségnek ú. n. szűnnapi póttanfolyamot rendeznek, a melyen a legkiválóbb szakerők közre­működésével természettudományi, pedagógiai, nőnevelési, theologiai, bölcseleti, történeti, nyelvészeti és művészeti kérdésekről tartanak előadást. Az előadások aug. 4—24-ig tartanak s e póttanfolyamra már most is lehet Jénában jelentkezni. íme a szabad lyceum eszméjének hódítása a német* prot. tudományegyetemeken! A porosz képviselőház márcz. 16—18. napain tartott üléseiben a vallás- és közoktatásügyi tárcza tárgyalása alkalmából egészen természetszerűleg a jezsuita-törvény 2-ik §-ának megszüntetése és az ú. n. mariánus kongre-

Next

/
Thumbnails
Contents