Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-08 / 19. szám

szavakban jellemezte Bocsor Lajost, az Ő kedves barátját, elnöktársát, az egyházi ós iskolai közügyek kimagaslott alakját s megnyitotta a közgyűlést. A képviselők igazolása után előterjesztetett min­denekelőtt a szavazatbontó bizottság azon jelentése, hogy egyházmegyei pénztárnoknak ismét Somogyi Kálmán egyházi, vil. főjegyzőnek pedig ismét Sáfár János vil. tanácsbirák választattak ijieg, impozáns többséggel. A régi kipróbált erőket a közgyűlés melegen üdvözölte. Az alakulás megtörténvén, Kálmán Gyula h. esperes olvasta fel élénk figyelemmel hallgatott időszaki jelen­tését, mely a dolog természete szerint nem foglalkoz­hatott s nem is foglalkozott más tárggyal, mint első sorban az egyházmegye nagy veszteségeivel, melyek azt rövid nyolcz hónap alatt sújtották; de másodsorban azon nyereségekkel is, melyek a nagy vesztésben mintegy vigasztalásul szolgálhatnak. A veszteségek sorozatában, bár időrend szerint a legutolsó volt, legelsőül említi fel és a legsujtóbbnak mondja Bocsor Lajos tengődi lelkész és esperes elvesz­tését, ki az egyházmegyét 12 év óta kormányozta, igaz­sággal, bölcseséggel és szeretettel, és a kinek sokáig üresen lészen a helye. Beszámolt a jelentés a vógtisz­tességtétel lefolyásáról is, mely alkalommal az oly im­pozáns mérvben megnyilatkozott részvét mellett Kálmán Gyula és Fábián Mihály lelkészek, az elhunyt kiváló férfiú régi jó barátai és munkatársai tették le a cziprus­ágat az oly méltán megsiratottnak koporsójára, melyre a hálás k.-somogyi egyházmegye is, a mellett, hogy külön gyászjelentést adott ki, szintén feltette a maga koszorúját. Koszorút annak, a ki a mi koronánk vala! Két más derék lelkésztársunk kidŐltét is fájó szív­vel említette a jelentós. Cserna István, bálványosi lel­kész, volt egyházmegyei tanáesbiró, 1848-iki vitéz hon­védhadnagy (kinek nevét Jókai is megörökítette), az egykor hatalmas athleta termetű férfiú; majd idősb Keck Endre nagyszékelyi lelkész, egyházmegyei tanáes­biró is lefizették a halandóság adóját s bementek az ő Uroknak örömébe Ámde jó és kegyelmes az Úr az ő népéhez s nem engedi azt ci bánat által megemésztetni, hanem vigasz­talásáról is gondoskodik. A nagy veszteséggel szemben, mely kisebb családunkat, egyházmegyénket sújtotta, ilyen vigasztalásnak tünteti fel a jelentés azon nyereséget, mely nagyobb családunknak, az egyházkerületnek s köz­vetve tehát nekünk is osztályrészül jutott, t. i. főt. Baksay Sándor úrnak dunamelléki püspökké történt megválasz­tatását. Valamint azt is, hogy a régi papi és tanítói gárda helyére új és fiatal vitézei állottak a Krisztusnak, Kozma László némedi-i, Kájel István őszödi; Murányi János bálványosi lelkészek és három ifjú tanító szemé­lyében. Az esperesi jelentés kapcsában, mely gondnok úr megnyitó beszédével együtt egész terjedelemben jegyző­könyvbe lesz iktatva, elhatározta a közgyűlés Bocsor Lajos esperes nagy érdemeinek s Cserna István és Keck Endre lelkészek kiváló szolgálatainak megörökítését; az egyházmegyei elnökség minden intézkedéseit utóla­gosan jóváhagyta s örömét fejezvén ki Baksay Sándor úr püspökké választatása felett, őt még a gyűlésből táv­iratilag üdvözölte. Ugyanily üdvözlésben részesítette Somogyvárme­gye új alispánját, ifjabb Sárközy Bélát és annak édes atyját, id. Sárközy Béla urat is, ki a külső-somogyi egyházmegyének 30 éven túl buzgó tanácsbirája, majd gondnoka volt és most csendes nyugalomban tölti Kaposvárott aggsága napjait. Elrendelte ezután a köz­gyűlés a szavazást az esperesi és egy egyházi tanács­birói állásra, s gondnok úr elnöklete alatt kiküldötte a szavazatbontó bizottságot, mely a június 15-ig gondnokhoz beküldendő szavazatokat Balaton-Földváron fogja fel­bontani. Az esperesutód személyére nézve, az eddigi hangulatból ítélve, úgy látszik, nem igen lesz vélemény­különbség. Még néhány időközben történt lelkész- ós tanító­választási jegyzőkönyv vétetett tudomásul, az új Timo­theusok megerősítésével. Végül elhatároztatott, hogy néhai Bocsor Lajos esperes emlékének és nagy érdemeinek megörökítése s az egyházmegye őszinte részvétének manifesztálása czél­jából, a temetés alkalmával tartott gyászbeszédek a jegyzőkönyv függelékében kinyomattassanak. A közgyűlést a h. esperes imája zárta be. Tudósító. KÜLFÖLD. Német egyházi szemle. Erdélyi ev. szász testvéreinkről kimerítő ismertetés található a „Chr. D. Chr. W.í ; mult számában. Ebből, tehát külföldi forrásból ós sajnos nem közvetlenül meg­tudjuk, hogy az erdélyi ág. hitv. ev. tartományegyház („Landeskirche") ez év január 28.— február 3. napján Nagyszebenben tartotta Müller Frigyes püspök elnöklete alatt szokásos közgyűlését, a melyen a késő vénséget ért püspököt egyházi ós világi részről egyaránt meleg ováczióban részesítették. Ez a közgyűlés („Landeskirchen­versammlung") számszerint a 21-ik, s a Müller püspök által összehívott és vezetett 5-ik. E közgyűlés mindenek­előtt a tanítói hiány megszüntetése czéljából egy Segesvárt 4 osztállyal s internátussal létesítendő tanítónőképző­intézet ügyével foglalkozott, mely a nagyszebeni és seges­vári pénzintézetek áldozatkészségéből s a Gusztáv Adolf­egyesületnek várható segélyeiből mielőbb a megvalósulás stádiumába fog juthatni. A „tartományegyház" további belső állapotaira áttérve, az ismertetésből megtudjuk, hogy 1902 decz. 31-én volt 247 egyházközségben 215,423 lelke, s körülbelől 3714 a diasporában, vagyis mindössze 219,237. Az 1898. évben volt 215,047 lelke. Az amerikai kivándorlás mellett ez igen tekintélyes szaporodás. Fáj­lalja az ismertetés a helységnevek magyar elnevezéséről szóló törvényt, de megnyugtatja az Ősrégi német helység­neveknek belső hivatalos egyházi használata, a melyet a törvény is megenged. Az egyházközségek nagyon meg vannak terhelve. Az ev. hívek egyenes adója 2.283,892, egyházi adója 1.003,693, iskolai adója 1.228,315; vagyis összesen 2.232,009 kor. Az adományok összege 645,805 korona. Új templom épült 5 egyházközségben, 72 tem­plomot renováltak s 76 templomnak belseje berendeztetett. Egyházközségi épület emeltetett 10, s új iskolaépület 27 egyházközségben. Az egyes egyházközségek áldozatkész­sége dicséretes. Az egyházi czélokra szolgáló kegyes ala­pítványok összege 389,641, az iskoláké 1.455,759, a beteg­ápolásé 88,898, a szegényeké 73,668 s az árváké 36,868 korona, a melyek valóban tekintélyes összegek a lélek­szám arányához képest. A nagyszebeni ev. betegápoló intézetnek van 37 próbanővére s 4 segédje, a kik Nagy­szeben mellett Segesvár, Brassó, Medgyes és Szászrégen filiáiban vannak elfoglalva. Az anyaintézet főnöknőjét 1902-ben az arany érdemkereszttel tüntette ki a magyar király. A theologia s a tanárság akadémiai képzettségű

Next

/
Thumbnails
Contents