Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-08 / 19. szám
szavakban jellemezte Bocsor Lajost, az Ő kedves barátját, elnöktársát, az egyházi ós iskolai közügyek kimagaslott alakját s megnyitotta a közgyűlést. A képviselők igazolása után előterjesztetett mindenekelőtt a szavazatbontó bizottság azon jelentése, hogy egyházmegyei pénztárnoknak ismét Somogyi Kálmán egyházi, vil. főjegyzőnek pedig ismét Sáfár János vil. tanácsbirák választattak ijieg, impozáns többséggel. A régi kipróbált erőket a közgyűlés melegen üdvözölte. Az alakulás megtörténvén, Kálmán Gyula h. esperes olvasta fel élénk figyelemmel hallgatott időszaki jelentését, mely a dolog természete szerint nem foglalkozhatott s nem is foglalkozott más tárggyal, mint első sorban az egyházmegye nagy veszteségeivel, melyek azt rövid nyolcz hónap alatt sújtották; de másodsorban azon nyereségekkel is, melyek a nagy vesztésben mintegy vigasztalásul szolgálhatnak. A veszteségek sorozatában, bár időrend szerint a legutolsó volt, legelsőül említi fel és a legsujtóbbnak mondja Bocsor Lajos tengődi lelkész és esperes elvesztését, ki az egyházmegyét 12 év óta kormányozta, igazsággal, bölcseséggel és szeretettel, és a kinek sokáig üresen lészen a helye. Beszámolt a jelentés a vógtisztességtétel lefolyásáról is, mely alkalommal az oly impozáns mérvben megnyilatkozott részvét mellett Kálmán Gyula és Fábián Mihály lelkészek, az elhunyt kiváló férfiú régi jó barátai és munkatársai tették le a czipruságat az oly méltán megsiratottnak koporsójára, melyre a hálás k.-somogyi egyházmegye is, a mellett, hogy külön gyászjelentést adott ki, szintén feltette a maga koszorúját. Koszorút annak, a ki a mi koronánk vala! Két más derék lelkésztársunk kidŐltét is fájó szívvel említette a jelentós. Cserna István, bálványosi lelkész, volt egyházmegyei tanáesbiró, 1848-iki vitéz honvédhadnagy (kinek nevét Jókai is megörökítette), az egykor hatalmas athleta termetű férfiú; majd idősb Keck Endre nagyszékelyi lelkész, egyházmegyei tanáesbiró is lefizették a halandóság adóját s bementek az ő Uroknak örömébe Ámde jó és kegyelmes az Úr az ő népéhez s nem engedi azt ci bánat által megemésztetni, hanem vigasztalásáról is gondoskodik. A nagy veszteséggel szemben, mely kisebb családunkat, egyházmegyénket sújtotta, ilyen vigasztalásnak tünteti fel a jelentés azon nyereséget, mely nagyobb családunknak, az egyházkerületnek s közvetve tehát nekünk is osztályrészül jutott, t. i. főt. Baksay Sándor úrnak dunamelléki püspökké történt megválasztatását. Valamint azt is, hogy a régi papi és tanítói gárda helyére új és fiatal vitézei állottak a Krisztusnak, Kozma László némedi-i, Kájel István őszödi; Murányi János bálványosi lelkészek és három ifjú tanító személyében. Az esperesi jelentés kapcsában, mely gondnok úr megnyitó beszédével együtt egész terjedelemben jegyzőkönyvbe lesz iktatva, elhatározta a közgyűlés Bocsor Lajos esperes nagy érdemeinek s Cserna István és Keck Endre lelkészek kiváló szolgálatainak megörökítését; az egyházmegyei elnökség minden intézkedéseit utólagosan jóváhagyta s örömét fejezvén ki Baksay Sándor úr püspökké választatása felett, őt még a gyűlésből táviratilag üdvözölte. Ugyanily üdvözlésben részesítette Somogyvármegye új alispánját, ifjabb Sárközy Bélát és annak édes atyját, id. Sárközy Béla urat is, ki a külső-somogyi egyházmegyének 30 éven túl buzgó tanácsbirája, majd gondnoka volt és most csendes nyugalomban tölti Kaposvárott aggsága napjait. Elrendelte ezután a közgyűlés a szavazást az esperesi és egy egyházi tanácsbirói állásra, s gondnok úr elnöklete alatt kiküldötte a szavazatbontó bizottságot, mely a június 15-ig gondnokhoz beküldendő szavazatokat Balaton-Földváron fogja felbontani. Az esperesutód személyére nézve, az eddigi hangulatból ítélve, úgy látszik, nem igen lesz véleménykülönbség. Még néhány időközben történt lelkész- ós tanítóválasztási jegyzőkönyv vétetett tudomásul, az új Timotheusok megerősítésével. Végül elhatároztatott, hogy néhai Bocsor Lajos esperes emlékének és nagy érdemeinek megörökítése s az egyházmegye őszinte részvétének manifesztálása czéljából, a temetés alkalmával tartott gyászbeszédek a jegyzőkönyv függelékében kinyomattassanak. A közgyűlést a h. esperes imája zárta be. Tudósító. KÜLFÖLD. Német egyházi szemle. Erdélyi ev. szász testvéreinkről kimerítő ismertetés található a „Chr. D. Chr. W.í ; mult számában. Ebből, tehát külföldi forrásból ós sajnos nem közvetlenül megtudjuk, hogy az erdélyi ág. hitv. ev. tartományegyház („Landeskirche") ez év január 28.— február 3. napján Nagyszebenben tartotta Müller Frigyes püspök elnöklete alatt szokásos közgyűlését, a melyen a késő vénséget ért püspököt egyházi ós világi részről egyaránt meleg ováczióban részesítették. Ez a közgyűlés („Landeskirchenversammlung") számszerint a 21-ik, s a Müller püspök által összehívott és vezetett 5-ik. E közgyűlés mindenekelőtt a tanítói hiány megszüntetése czéljából egy Segesvárt 4 osztállyal s internátussal létesítendő tanítónőképzőintézet ügyével foglalkozott, mely a nagyszebeni és segesvári pénzintézetek áldozatkészségéből s a Gusztáv Adolfegyesületnek várható segélyeiből mielőbb a megvalósulás stádiumába fog juthatni. A „tartományegyház" további belső állapotaira áttérve, az ismertetésből megtudjuk, hogy 1902 decz. 31-én volt 247 egyházközségben 215,423 lelke, s körülbelől 3714 a diasporában, vagyis mindössze 219,237. Az 1898. évben volt 215,047 lelke. Az amerikai kivándorlás mellett ez igen tekintélyes szaporodás. Fájlalja az ismertetés a helységnevek magyar elnevezéséről szóló törvényt, de megnyugtatja az Ősrégi német helységneveknek belső hivatalos egyházi használata, a melyet a törvény is megenged. Az egyházközségek nagyon meg vannak terhelve. Az ev. hívek egyenes adója 2.283,892, egyházi adója 1.003,693, iskolai adója 1.228,315; vagyis összesen 2.232,009 kor. Az adományok összege 645,805 korona. Új templom épült 5 egyházközségben, 72 templomot renováltak s 76 templomnak belseje berendeztetett. Egyházközségi épület emeltetett 10, s új iskolaépület 27 egyházközségben. Az egyes egyházközségek áldozatkészsége dicséretes. Az egyházi czélokra szolgáló kegyes alapítványok összege 389,641, az iskoláké 1.455,759, a betegápolásé 88,898, a szegényeké 73,668 s az árváké 36,868 korona, a melyek valóban tekintélyes összegek a lélekszám arányához képest. A nagyszebeni ev. betegápoló intézetnek van 37 próbanővére s 4 segédje, a kik Nagyszeben mellett Segesvár, Brassó, Medgyes és Szászrégen filiáiban vannak elfoglalva. Az anyaintézet főnöknőjét 1902-ben az arany érdemkereszttel tüntette ki a magyar király. A theologia s a tanárság akadémiai képzettségű