Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-08 / 19. szám

szolgáló részletes és hiteles kimutatás (minden valószínűség szerint a nemesség féltékenysége miatt) 1728-ig nem készült el. III. Károly szivén viselte az ügynek rendezését s természetes, hogy az 1728—29. országgyűlésre kiadott kir. előadások újra erősen sürgetik a szóbanforgó adó­alapnak kimutatását, illetőleg a 6 évvel azelőtt hozott határozat végrehajtását. A tárgyalás folyamán azonban a régi bajok újra felszínre kerültek; végre is, miután a rendek az adót 21 /.> millió forintra emelték, a kormány, csakhogy a dolog valahára nyélbe legyen ütve, az adó­alap kimutatását és körülírását elejtette. Mikor már mindenki azt hitte, hogy az oly soká vajúdó ügy végre-valahára el van intézve, váratlanul új akadály merült fel. A megajánlott adónak arányos, méltányos kivetése czéljából a rendek országos bizott­ságot küldtek ki, melynek a törvényes gyakorlat értel­mében esküt kellett tennie. Ámde a bizottság tagjai között ágostai és helvét hitvallásúak is lévén, ezek az ú. n. dekretális esküformát, illetőleg annak ama részét, mely­ben a Boldogságos Szűzre és a szentekre történik hivat­kozás — visszautasították, arra hivatkozván, hogy ez hitvallásukkal ellenkezik. Az esküforma ellen való tiltakozás elképzelhetetlen ingerültséget okozott a többség soraiban. Feléledt mind­azon keserűségek emléke, melyek az utolsó évtizedekben a felekezeti kérdések feszegetése nyomán keletkeztek. De ingerelhette a r. katholikus többséget az is, hogy a protestáns bizottsági tagok egyáltalában tiltakozni merész­kedtek az esküforma ellen. íme, megjött a várva-várt idő, midőn a többség a trónnal együttesen küzdhetett a vallási egység, az ősi hit helyreállítása érdekében. Csaknem két évtized óta a klérus, a hatóságok, egyesek, sőt szépszerivel az udvar részéről minden intézkedés megtörtént a Regnum Marianum érdekében, és most annyi munka, annyi tervszerű erőfeszítés után látniok kell, hogy néhány ember épen azon kifejezések ellen merész­kedik tiltakozni, melyekben a r. katholikus jelleg per excellentiam megnyilatkozik. Az becsületére válik az emberi szívnek, hogy a lelkiismereti ügyek minden korban nagy hullámokat ver­tek és hogy minden korban akadtak emberek, a kik magukra hagyatva, a kárhoztatás, a vád szavai között meg­állanak és így szólanak: „Itt állok, máskép nem tehetek!" Az 1728-—29-iki országgyűlésen az a néhány protestáns követ, a ki szilárdul megáll és tiltakozik, mert ö máskép nem tehet ~ épen olyan mértékben hívja föl a figyelmet és elismerést, mint ama r. katholikus lelkészek, a kik pl. a franczia forradalom folyamán tiltakoztak, midőn azt kiáltották feléjük: akármit mond is lelkiismereted, te csak esküdj! A franczia nemzet történetének ama lapjai, a melyek a papok polgári alkotmányával foglalkoznak, igen hasonlatosak az 1728—29. évi országgyűlés történetének azon lapjaihoz, melyek az eskii ügyét tárják elénk. A franczia nemzetgyűlésen, épen úgy, mint itt a magyar országgyűlésen, a nagy többség a kisebbséget esküre akarja kényszeríteni s az ellenszegülőkkel szemben lénye­gileg (a lelkiismereti ügyeket rendőri ügyekkel zavarva össze) ugyanazon vádakkal lépnek fel, azzal vádolják őket, hogy makacsságukkal készakarva az államot káro­sítják meg, hogy a rendet megbontják; s amott épen úgy, mint itt, valamint mindenütt, hősök s bizonyos tekin­tetben a benső meggyőződésnek vértanúi azok, a kik a többség gúnyja, kárhoztatása közepette így szólanak: „Önök törvényt hoztak, melynek . . . értelmében minden állásban levő egyházi férfiúnak esküt kell tennie. Ezen eskünek formáját önök meghatározták. Ugyanezen tör­vény 5. pontja kimondja, hogy azok, a kik a törvénynek nem engedelmeskednek, megfosztatnak állásuktól. . . . Kérem önöket, vegyék tudomásul . . . hogy nem esküd­hetek." 1 Dr. Pruzsinszky Pál, ref. főgimn. tanár. i Egy haldokló felett. Egy haldokló felett állottam, Néztem, hogy vív haláltusát. Lelke talán még itt szállongott, De látta már, hogy van od'át. Aztán kimentem a szabadba, Végig néztem a táj felett: Zöldelő fán, tarka határon Tavaszi szellő lebegett. S úgy tűnődtem : — a halott földből Az új élet hogyan fakad? Az élő testből olyan gyorsan Az élet ki hogyan szakad? Nagy Vincze. BELFÖLD. A külső-somogyi egyházmegye rendkívüli közgyűlése. Meghatóan szép és kegyeletes gyűlése volt a neve­zett egyházmegyének, május 2-án, Tab községben, mely­nek tartását azon szomorú kötelesség tette szükségessé, hogy a mult április hó 17-én elhunyt nagyérdemű espe­rese, Boesor Lajos megüresült helyének választás útján való betöltése iránt törvényesen intézkedjék. A gyűlés a testvér ágost. hitv. evangélikusok iskola­termében tartatott s délelőtt 10 órakor vette kezdetét, és mindvégig emelkedett hangulatban, rövid 5 /4 óra alatt véget ért; de ezen 5 /4 óra — mondhatni — teljesen a Boesor Lajos nagy emlékének volt szentelve. Az újult fel előttünk az egyházi elnök imádságában, a gondnok megnyitójában, a helyettes esperes időszaki jelentésében és a jelenvoltak könyező szemeiben. Kálmán Gyula helyettes esperes rövid, de mély érzésből fakadt buzgó imával emelte fel lelkünket ahhoz a Magasságoshoz, a ki nemcsak öl, de elevenít is, nem­csak sebesít, de gyógyít is; és a kinek vigasztaló, báto­rító és megszentelő kegyelmére oly nagy szüksége van most az ő népének. Majd dr. Yécsey Tamás, egyház­megyei gondnok, ez a mi világi papunk, tolmácsolta az egyházmegye nagy veszteségét, s gyönyörű, markans 1 Stuard: „Les inartyrs du clergó fr. p. la. rev. de 1793* 168. 1. 1ÜP" A legjobb, legmegbízhatóbb gazdasági és kerti magvak a GOMBÁS JENŐ PÜT (ezelőtt Nöthling Vilmos) magkereskedésében szerezhetjük be, Budapest, IX., Kálvin-tér 9. ___ Árjegyzék ingyen és bérmentve. ==

Next

/
Thumbnails
Contents