Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-08 / 19. szám

zatos társadalmi átalakulást óhajtja; éz fáradságos, de biztos munka. Erre hívja föl mindazokat, a kik ezen az első szocziális kurzuson megjelentek. Ki-ki rakjon egy-egy követ a társadalmi béke amaz épületéhez, melynél a felebaráti szeretet és a szocziális érzék legyen az egészet összetartó anyag, — és akkor a felforgató szocziálizmus vad hullámaival könnyen daczolhatunk. Ilyen szellemben oktatgatták, eszméltették a szocziális tanfolyam előadói az előadásokon szép számban megjelent ifjúságot. Mindenesetre helyesen cselekedtek a Gazdaszövetség vezető férfiai, hogy a helyes szó s az igaz felvilágosítás meggyőző erejével is síkra szálltak a szocziálista konkolyhintés ellen, s hogy munkatársakul épen a müveit ifjúságot igyekeznek megnyerni. A szocziális bajok ellen nem elég csak erőhatalommal és a törvények szigorával küzdeni; mert az erőszak a bajnak hevesebb kitöréseit csak ideig-óráig mérsékli, de magát a bajt gyökerében nem gyógyítja. Az erőhatalom csak tüneti kezelés, mely pillanatnyi szünetet szerezhet; de alapos gyógyítás csak akkor remélhető, ha az alkalmazott gyógyszerek a bajnak az okait is meg tudják szüntetni. A szocziálizmust szülő okok kétféle természetűek, melyeknek egyik csoportja a megromlott gazdasági és ipari viszonyokban gyökerezik, másika az erkölcsi fölkavarodásból táplálkozik. A gazdasági és ipari viszonyok fonákságain, a kisbirtok, kisipar és a kis emberek okszerű védelmével a törvényhozásnak kell gondoskodni; védeni kell a gyengéket az erősek túlkapásai ellen. E tekintetben az állam gépezetébe, mint Bismarck mondá, több szocziális olajat kell önteni. A társadalmi bajok orvoslása tehát részben állami feladat. De a néplélek erkölcsi megzavarodásán törvényhozási és hatalmi intézkedésekkel eredményesen segíteni nem lehet. Erre az egyének erkölcsi érzületének újjáteremtése szükséges, a mi csak ethikai úton lehetséges. Ezért a szocziális kérdés főleg morális kérdés. A naturalista önzés helyébe az altruista felebaráti szeretet ültetése, a mi meg első sorban a keresztyén egyház feladata. Örömmel látjuk, hogy a parallel irányú mentő tevékenységet a Gazdaszövetség szocziális tanfolyama kis körben és szerény eszközökkel bár, de tényleg megkezdette. Még nagyobb örömmel vennők, ha a szocziális mentő munka ethikai részét a keresztyén egyházak is erélyesen fölkarolnák. A lelkészek és lelkésznövendékek számára is kellene szocziális kurzusokat rendezni, hogy miként a külföldi protestánsoknál, nálunk is visszakerüljön a szocziális bajok erkölcsi gyógyításának irányítása és kezelése a legtermészetesebb gazdának, a keresztyén egyháznak a kezébe. A jövő egyházának egyik legfontosabb feladata a társadalom szocziális újjánevelése. Sz. F. TÁRCZA. A dekretális esküforma az 1728—29. országgyűlésen. I. Az állandó sereg, a hadi adó kérdése. Adókivető bizottság. E bizottság protestáns tagjai nem akarják a dekretális esküt letenni. A magyar protestánsok és a franczia „nem esküvők". Zsitkovszky István beszéde. Az eskü ügyét a király elé terjesztik. Üj viták. Erdődy Gábor indítványa. Jeszenák Pál. Királyi leirat. A többség újabb kérvénye az eskü kötelezővé tétele érdekében. Azon nagyfontosságú reformok között, melyek hazánkban a XVIII. század első negyedében létrejöttek, igen jelentősek a véderőre, a hadseregre vonatkozó intézkedések. A nemesi fölkelő sereg, az ú. n. inszurrekczió, már az előző századokban sem nyújthatott elegendő védelmet; a hadi tudományok fejlődésével csak erősen fegyelmezett és begyakorlott seregek állhatták meg győzelmesen helyüket. A birodalomnak állandó, begyakorolt haderőre volt szüksége. A kontinensen — talán Lengyelországon kivül — már mindenütt állandó seregek állanak az országok rendelkezésére. Az 1712—15-iki országgyűlés meghajolt a kívánság előtt; az 1715: VIII. törvényczikk az állandó seregre nézve elvi jelentőségű határozatokat foglal magában, az 1722—23. évi országgyűlés pedig részletesen kidolgozta azjj erre vonatkozó módozatokat. Igaz, hogy az újonczok és a szükséges költségek megszavazását föntartotta magának; de arra már az országgyűlés nem fordított gondot, hogy például a magyar csapatokat külön ezredekbe osszák. Hadseregünk ennek következtében nem volt nemzeti sereg, melyről annak idején Zrínyi, a költő és hadvezér álmodott, hanem a bécsi haditanács és császári udvari kamara befolyása alatt úgy szellemére, mint vezényleti nyelvére nézve idegen lett. A kormány 1715-től fogva arra törekedett, hogy az állandó hadsereg fentartására szükséges adóalapot szorosan meghatározza, azt egyszersmindenkorra törvényesen biztosítsa; ámde,ez sok nehézségbe ütközött. A nemesi birtok megadóztatása persze szóba sem kerülhetett, annyival kevésbbé, mert az országgyűlés a nemesség honvédelmi kötelezettségét fentartotta. Nem maradt más alapja a hadi adónak, mint a jobbágy kezén levő birtok; de e tekintetben is komoly nehézségek merültek fel. A kormány a jobbágy kezén levő birtokot óhajtotta adóalapnak kijelölni; a nemesség az adót általában a jobbágy személyéhez akarta kötni. Az ellentétes törekvés oka világos: a kormány a hadi adónak biztos alapot akart teremteni, a nemesség azonban az adózási kötelezettségnek még árnyékát is kerülni akarta, már pedig a jobbágy kezén levő föld tulajdonképeni ura végső elemzésben a nemes földesúr, a ki bizonyos körülmények között (a jobbágy elköltözése, családjának kihalása esetén) a jobbágy földjét valóságban birtokba veszi, mely esetben a dolog természeténél fogva a földet terhelő adót is ő tartoznék fizetni. Az ellentétek miatt a kérdés még az 1728-iki országgyűlés előtt sem volt tisztázva, mert igaz ugyan, hogy az 1722—23. országgyűlés folyamán a kormány és a rendek elvben arra a megegyezésre jutottak, hogy a hadi adó alapjául a jobbágy személye mellett a kezén levő birtok is jelöltessék ki, ámde az e czélra fikn mfldunr t dfl 7/i a cá tí i dÁn PC PQíVflyÖVíír Tej szövetkezeti berendezések kézi erö- és göz- Tüoi/oíot határtalan mennyi-LÜOU magjai ICJftUíiUaoagl gGJj- 00 OöiivUZigjai hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és IGClíajai ségben veszünk. FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. S®^ Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.