Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-08 / 19. szám

Az ifjúság társadalmi oktatása. (A szoeziális tanfolyam alkalmából). Korunk társadalmi élete tele van kóranyagokkal. Megromlottak a birtokviszonyok, megnehezült a megélhetés, s a kettő együtt nagy fordulatot támasztott mind erkölcsi világunkban, mind társadalmi életünkben. A magyar földbirtok a szabad versenynek és a tőke uralmának hatása alatt jobbára kicsúszott azok kezéből, a kik azelőtt a nemzet gerincze s a nép pártfogói voltak. Az anyagi érdekek egyoldalú kultusza az egyéni önzést ültette uralomra. Az egyéni önzés ez érdekharczában a nagy vagyonú és a nagy tőkéjű egyének erkölcsi fék nélkül szipolyozzák, zsákmányolják a kis embereket. A létért való harezban nap-nap után túlsók a legyőzött és túlkevés a győztes, de annál több és annál nagyobb az általános elégedetlenség. Az általános elégedetlenségben, mint melegágyban, Európa-szerte megtermett a romboló szocziálizmus: az ipari és agrár szocziálizmus, a maguk társadalomfölforgató tanaikkal, erőszakos küzdelmeikkel, a melyek egymásután szervezik a többé-kevesbbé félelmes és veszedelmes sztrájkokat. A legszomorúbb a dologban az, hogy a magokra hagyott kis emberek között, a nép között rohamosan szaporodik az elégedetlenség, a mely mohón kap a romboló szocziálizmus bóditó tanain és lázadást szító törekvésein. A Magyar Gazdaszövetség a maga körében és a maga módja szerint figyelemreméltó ellensúlyozó akczióba kezdett. Mentő munkáját a művelt ifjúság körében indította meg. A mult hét folyamán szoeziális tanfolyamot rendezett, hogy a főiskolai ifjúságot a szocziálizmus leküzdésére szükséges ismeretekbe bevezesse, hogy felvilágosítsa őket a korunkat mozgató nagy szoeziális mozgalmakról és a legszükségesebb tennivalókról. A szoeziális tanfolyam április 25-től április 30-ig tartott. Tíz előkelő úri egyén állott az előadóasztal elé, a kik hat napig két-két órán át tájékoztatták a figyelmes hallgatóságot a szoeziális kérdésnek ipari, gazdasági és ethikai oldaláról. Bernáth István, Horváth János. Meskó Pál, Czettler Jenő, Németh József, Geöeze Sarolta, Rubinék Gyula, Fáy Gyula, Nagy Emil és Mailáth József gróf voltak az egyes kérdések előadói. A hallgatóság zöme a budapesti főiskolai ifjúságból került ki, a kik között számos papnövendék is volt; de voltak nők és más érdeklődők is, a kiknek száma estéről-estére növekedett. Az előadások szellemét talán leghívebbben visszatükrözi Mailáth grófnak bezáró előadása, a melyet főbb pontjaiban ide iktatunk. Ma, úgymond, az egész világon szoeziális válság van. A múltnak szerves intézményei kihalnak, újak képződnek. Ez rosszullétet eredményez, melyet a társadalom megérez. A konzervativek a múlthoz ragaszkodnak, a forradalmárok mindig újat akarnak. Az élet mind a két irányt elitéli. E két irány közt vannak higgadtak, kik alkalmazkodva a viszonyokhoz, lassan, de folyton haladnak. E válságban az emberi észnek támogatni kell a természet alkotó hatalmát, óvakodva azonban az ész csábításától, mely elbizakodottá tehetné az embert. A nemzet élő szervezet, a melynek megvannak a maga élő törvényei; az egyes egyedekben a részek összhangzatosan működnek, a nemzetben is az egyes akaratok szövetkezhetnek. Ekkor megterem a szoeziális érzék, mely az irányt megmutatja, a melyben haladnunk kell. A nemzet a kijárathoz tolongó sokasághoz hasonló; ha a kimenetel rendetlenül történik, sok az el gázolás, ha rendben, akkor nincs baj. A szoeziális élet gazdasági igazságtalanságokat teremt. Ezek megszüntetésén fáradozik a szoeziális reform. A társadalom négy fejlődési iránya közül a liberálizmus a szoeziális életet a szabadság eszméjének alárendeli : egy az individualizmussal. A szoeziális jogokat összeszorítja, az egyed jogát kiterjeszti, a tekintélyt csökkenti, a szabadságot tágítja; az egyén a lehető legnagyobb szabadságot élvezi, de magára van hagyva. A túlságos szabad verseny folytán így túlsók a legyőzött, de kevés a győző. A szocziálizmus gondolatvilága is4iberális, a szabad kritika előfeltétele. A liberálizmust mégis támadja, mert az antiszocziális. A szocziálizmus a magánvagyon helyébe a társadalmi tulajdont, minL közvagyont óhajtja. Nem a szocziálizmus alakította át a világot, hanem az élet idomította át a szocziálizmust. A szocziálisták közelednek a polgári társadalom felé, ez viszont velük szemben már nem oly merev és elutasító. Ebből reményt meríthetünk, hogy a szoeziális válság nem az osztályharcz jegyében, hanem a szoeziális reform által fog megoldódni. Az anarkikus szocziálizmus szerinte ellentétes a két előbbi iránnyal, bár bölcseletileg egy a szocziálizmussal. Az anyagi marxizmus legfőbb tantételének czélja a társadalom teljes fölforgatása. Az egyedet,a társadalom fölé helyezi. Bellum omnium contra omnes. Az anarkizmus és szocziálizmus tévedései a túlhajtott liberalizmusból származnak, mert annak természetes fejleményei. A társadalmak élő szervezetek alaptörvényekkel; ezeket a törvényeket ismerni, azoknak engedelmeskedni kell. É törvények egyike, hogy az elnyomottakat az erősebbel szemben a társadalom védeni tartozik. Az individualizmus által ez nem történt; így lett az állam a gyengéknek védője. így keletkezett a munkástörvényhozás A keresztyén szocziálizmus nem egyéb, mint szoeziális reform ethikai alapon. Ez nem engedi feledtetni azt, hogy a szoeziális kérdés morális kérdés. A három előbbivel ellentétes; azok^ennek ellenségei, mert más a czél, mások az eszközök. A keresztyén szocziálizmus nem egy a konzervativizmussal. Ez a politikai fogalom nálunk gyűlöletes, pedig igaza van Deschanelnek, ki nemrégen egy beszédében azt mondta: Angliában gyakran konzervátorok létesítik a legnagyobb változásokat; tudjuk, hogy valódi konzerváló politika mélyreható, merész átalakítások nélkül nem lehetséges. A keresztyén szocziálizmus keresztyén ethikai alapon kívánja gyógyítani a társadalmi bajokat. Nemzeti keretben akarja fejleszteni a szoeziális érzéket. Nemcsak a gazdasági és ipari viszonyokat törekszik reformálni, hanem a keresztyén vallás ethikai erőivel az embereket is megjavítani'igyekszik. A szocziálisták meg akarják a világot változtatni, de nem igyekeznek az embereket jobbakká tenni. Ez lassú munka gyümölcse, azért ellenzik a csendes szoeziális reformokat. — A Gazdaszövetség a csendes, józan, foko-Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.