Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-08 / 6. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Féíévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Levél a szerkesztőhöz. MányoJci Tamás. — Válasz a levélre. Szöts Farkas.— Iskolaügy: Bibliai olvasókönyv és Kis Biblia. Hetvényi Lajos. — Belföld: Házassági vallási statisztika. Hoviola István. — Lapszemle. —r. —n. — Misszióügy: A Nagypénteki Ref. Társaságról. — Külföld: Amerkai levél. Harsányi Sándor. — Irodalom. Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Nyilttér. — Hirdetések. Levél a szerkesztőhöz. Nagytiszteletű Szerkesztő Úr! Falusi magányomban olvasgatván Egyházi Ertekezletük jegyzőkönyvét, szabadjon észrevételeim közölni. Névaláírás nélkül tenném ezt, ha a faragatlan Schopenhauer anonymer Schuft-nak nem nevezné a névtelen írót. Nevemnek különben is nem levén erkölcsi értéke, soraim csak Virgilius — újabban Vergilius szempontja alatt méltóztassék átfutni, a midőn ő, a nagy költő, az együgyű, öreg Ennius művének lapozgatása közben, a mint mondá, gyöngyöt keresett a szeméten. Fog-e találni, attól függ, van-e soraimban gyöngy s van-e szem, mely meglátja. Észrevételeim nem kritikus, csak aphoristikus jellegűek. A 60-as évek végén, a Protestáns Egylet alakulásának idején, mint kerületünk tanügyi bizottságának tagja, Arany János-, Csengeri-, stb.-vel vendége voltam Török superintendens úrnak. Azt kérdi tőlem Török: hát arra Tolnában lépnek-e be sokan a Prot. Egyletbe? Nem tudom, ón ugyan nem lépek be. És miért nem? kérdi. Azért mert, ha a református művelt osztály protestáns lesz, a köznép meg nazarénus, hol lesz akkor a református magyar egyház? Török nem szólt, mert ő erős volt s tudott hallgatni; de a nevezett jeleseink helyeslőleg bólintottak, s a mint láttam, Töröknek is tetszett a válaszom. A Prot. Egylet megbukott, mert a mi nem az önszükséglet talajából ered, mintegy spontán, a mi mesterkélt tákolmány, az elhervad és meghal. Ez a sors vár a Prot. írod. Társaságra is, mert kiadványait csak íróink ós tudósaink olvassák, mert a gyakorlati életre semmi befolyása nincs, mert nem érezzük szükségét. Meg fog halni. És most rátérek az egyházi értekezletekre. Szerintem ezek a tudós értekezletek is a fentebbi kategóriába tartoznak. Azt a nagy értelmi erőt, melylyel a pesti ref. hittanári kar rendelkezik, használja fel gyakorlati irányban, hazánk ref. egyházának regenerálására, úgy, hogy ragadja meg a kezdeményezést egy, a mainál erősebb lelkészi kar képzésére. A kolozsvári, pataki, debreczeni, pápai és pesti hittanár urak tartsanak egy közös ülést, állapítsanak meg egyöntetű normativumot — a hitczikkek értelmezésére, különösen a bibliai csudákra — és Krisztus személyére nézve. Ez esetben a jövő lelkészei nem divergálnak tanításaikban; nem hirdeti egyik Jézus testi, a másik meg eszmei feltámadását, s a hívek nem zavarodnak meg lelki életökben. A hittanár oly magas helyen ülő egyén és annyira szent ügyet kezel, hogy saját lelkén átszűrődve kell szent meggyőződését tanítványai lelkébe beoltani, hogy azok, mint majd Isten szolgái, saját egyházuk érdekében fanatizálva legyenek. Nem kell e szót elítélni. Miszticzizmus és fanatizmus nélkül nincsen sem vallás, sem látható egyház. Nem a pápista papok fanatizmusát értem, mely türelmetlen és üldöz, hanem Sz. Pál fanatizmusát, kit sem élet, sem halál a Krisztustól el nem választott. A népnek ilyen vezéreket — kik a justum ac tenacem propositi virum eltökélt szándékát hordják kebelükben — a hittanárok nevelnek egyedül. Tudják ezt jól az okos pápisták, innen a tendencziózus nevelés s innen a siker, melyet híveink elhalászásával felmutatnak. Mily könnyen átengedi gyermekét egyházunk tagja a pápista egyháznak! Hogyne? mikor azt prédikálja a papja, az meg még theologus korában úgy tanulta, 11