Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

tatás rendezésére, az 1848: XX. t.-cz. fokozatos megvalósítására irányuló mozgalomra, a ref. konventre, az új énekes könyvre, a magyar és amerikai ref. egyház szorosabb tömörülésére, a prot. theologusok eperjesi értekezletére s az egyetemi Bethlen Gábor-egyesületre. Hűséges és rokonszenves az ismertetés. így van ez jól, hogy a német prot. külföldet koronként jóakaratúlag tájékoztassuk hazai prot. egyházi és irodalmi viszonyainkról. A reformáczió hymnusának, az „Erős vár a mi Istenünk" czímű Luther-éneknek keletkezését igen érdekesen világítja meg Tschackert Pál göttingai egyháztörténettanár és ismert nevű polemikus író a N. Kirchl. Zeitschrift hasábjain. Kutatásainak eredménye az, hogy ez ének szerzése és értelme Luthernek Jézus főpapi imája fölött tartott beszédeiből s az 1528-iki Pack-féle dolgokból magyarázandó. Luther leveleiből ugyanis kitűnik, hogy ő előresejtette az 1528-iki tavaszi háborúnak veszedelmét, s hogy Luther a Pack-féle leleplezéseknek György szász herczeg által való letagadása mellett is tartott övéinek közellevő üldöztetésétől. Azért írta 1528-ban egyik levelében: „Undique bella minaciter impendent". Hozzájárul az is, hogy Bugenhagen távollétében Luther látta el a wittenbergi városi papságot. Mint ilyen, hetenként 3—4-szer is prédikált János evangéliumáról, a melynek 17-dik fejezetében foglaltatik az a gondolatkör, a melyből a reformácziói éneket költötte. Az éneknek felírása: „A XLV-ik zsoltár" és „Deus noster refugium et virtus", Luthernek csak mottóul szolgált. A reformáczió történetével behatóbban foglalkozók bizonyára örömmel veszik Tschackert tanár a tanulságos fejtegetéseit. Poroszországban az ev. theol. studium apadóban van. Míg ugyanis az 1903. nyári félévében a 17 német egyetemen csak 2207 volt a theologusok száma, addig 1892-ben a 9 porosz egyetem theol. fakultásán 2224 volt az ev. theol. hallgatók száma. A 17 német egyetem 2207 theol. hallgatójából a 9 porosz egyetemre esik 1199 s a többi 8 német birodalmi egyetemi theol. fakultásra 1008 ev. theol. hallgató. Az utolsó 10 évre visszatekintve az ev. theol. studium tekintetében, kitűnik, hogy a porosz egyetemeken 1892, nyári félévében még 2224 theologus volt s azóta azoknak száma állandóan apadt. így 1894. nyári félévében az ev. theol. hallgatók száma 1760, 1895: 1726, 1897: 1605, 1898: 1538, 1899: 1471, 1900: 1363, 1901: 1360;

1903: 1199. Tizenkét év alatt tehát a létszám 2224-ről 1199 re, vagyis 54%-kal szállott alá, a mi mindenesetre meggondolandó dolog. Nippold jenai egyháztörténettanár az általános német prot. missziói egyesület szeptemberi nagygyűlésén a kinai zavarok dolgaiból eléggé ismert Anzer püspököt azzal vádolta, hogy az ő erőszakoskodása, hazudozása, iszákossága és féktelen önzése volt oka a kinai háború kitörésének. Ez hívta ki a kínaiak gyűlöletét az európai keresztyénekkel szemben és sértette lépten-nyomon a kinai hatóságokat. A pápás sajtó Nippold leleplezéseit valótlanságoknak deklarálta, a mi Nippoldot újabb nyilatkozatra késztette. Szándékosan hallgatta el — úgymond — a kinai hadjárat alatt, politikai szempontokból, Anzer püspök üzelmeit. Most azonban, hogy a béke helyreállott, nyilvánosan is konstatálni kénytelen, hogy úgy az porosz kultuszminisztérium, mint a német külügyminisztérium előtt ismeretesek azok az adatok;

a melyekből már egy évtized óta ismeretes az, hogy a nevezett püspök a kinaikat jogos és szent érzelmeikben valóban sértette. Hiúsága, iszákossága és erőszakoskodása volt egyik okozója annak a háborúnak, a mely ártott a keresztyén missziónak s a német kereskedelmi érdekeknek Kínában, a minek eredménye az volt, hogy a német diplomáczia a Keleten rosz hírbe került. A „Reichsbote" konstatálja, hogy az Anzer püspökre vonatkozó hivatalos akták sajnosan pontról pontra igazolják Nippold tanár vádjait. „ Jézus erkölcsi gondolatairól és azoknak korunk szocziális erkölcsi életmozgalmához való viszonyairól" Hermann marburgi tanár előadást tartott a német ev. szocziális értekezleten. Ebben azt fejtegette, hogy Jézus erkölcsi gondolatai sehol sem állanak ellentétben a jelen kor erkölcsileg szükséges kulturművével s hogy a személyes tulajdon megszerzésére irányuló törekvés is a keresztyén érzülettel összeegyeztethető. Ez alapon Jézus a gyakorlati ész Kant-féle autonómiájának a hirdetője volt. Ezeket a fejtegetéseket szóvá tette egy közleményében Paulsen berlini bölcselő is, s ethikai rendszerének fejtegetéseihez hasonlóan tagadja Jézus keresztyénségének mint supranaturális váltságvallásnak a koronkénti kultúrával való szerves kapcsolatát. Azt vitatja, hogy korunk szocziális, politikai törekvéseit nem lehet a keresztyénség alá foglalnunk, s Jézus váltságvallása épen nem alkalmas egy kulturethikának fölépítésére. A keresztyénség olyftörténeti élethatalom, a mely különféle talajon különböző gyümölcsöket terem. A modern kultur-ember képét hiába keressük a világellenes őskeresztyénségben, mivel ez a keresztyénség kizárólag a lélek művelésére irányult. Sietünk kijelenteni, hogy Paulsen tanárnak, a nagyhírű ethikusnak a kulturellenes keresztyénségről szóló fejtegetéseit nem oszthatjuk. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Bibliai Képek. Szentkúti Kiss Károly nagyigmándi ref. lelkésznek e czím alatt kiadott művéből megjelent a 3-dik kötet (szerző sajátja, ára 5 korona). A kötetben összesen 39 bibliai kép, rajz ós elmélkedés van, a melyeknek tárgyát részint az ó-;

részint az újszövetségből veszi a szerző. A dolgozatok abban a modorban vannak írva, a melyet az előző kötetek ismertetésénél behatólag jellemeztünk. Nevezetesen a szerző kiválaszt az alapul fölvett bibliai versekből néhány jellemző vonást vagy termékeny eszmét és azokat röviden de színesen, népszerűen, de jellemzetesen kidomborítja és fejtegeti, mindig levonva a tárgyban rejlő erkölcsi tanulságot is. E szerint ezek a Bibliai Képek rövid és népszerű, élénk ós hatásos bibliai rajzok, képek és elmélkedések. Tartalmi fényoldala a műnek, hogy kerüli az elvontságot, szárazságot és tuclálékosságot, szóval, a csak untató, de építeni nem képes bölcselkedést; ellenben komolyan igyekszik és a legtöbbször tud is érdekes, értékes, építő dolgot mondani, tehát erőteljesen és hatásosan magyarázza az igét. A nyelvében is van magyaros íz, szín és zamat; nem hajhássza a szóvirágot, nem kultiválja a szónoki pathoszt, hanem értelmesen, magvasan beszél, nem egyszer szellemesen társalog a hallgatóságával. — Az előző kötetek ismertetésénél kiemelt hibáiból is hagyott el egyet-mást; de az exegesisében most is van felületesség, a szerkesztésben most is nagy