Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

az aránytalanság, mondhatnám: elnagyoltság. Hanem azért egy kis csinosítással sikeresen használható dolgozatok. Kár, hogy a kötetben sok a sajtóhiba és egy kissé borsos az ára. ** Agrárpolitika. írta Bernáth István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója. A csinos kiállítású vaskos füzet azokat az előadásokat tartalmazza, a melyeket a folyó évi népszerű főiskolai tanfolyamon a szerző tartott. Rendszeres ismertetése annak a politikai, társadalmi és gazdasági eszmekörnek, a melyet az agrárizmus neve alatt szoktak összefoglalni. Az agrárizmusnak, szerző szerint, az a czélja, hogy biztosítsa a földműveléssel foglalkozó egyének jóllétét, boldogulását és szabadságát. Eszközei: helyes birtokpolitika, a mely a helyes tagosításban, a czélszerű telepítésben, a birtok elaprózása és könnyű csereberélése elleni intézkedésekben nyilvánul; azután a szövetkezetek mindenik fajának felkarolása és kifejtése, a minek a szerző buzgó apostola; végre a gazdatársadalom szervezkedése, a mire Bernáth szintén nyomós érvekkel buzdít. Agrárpolitikára nekünk magyaroknak annyival inkább szükségünk van, mert nálunk a földbirtok eladósodása, a túlságba vitt markantiiizmus (kornerek, kartelek, trösztök stb.) sokszorosan fenyegeti a földbirtok és a földműves szabadságát. Érdekesen írott, nagy tárgyszeretettel készített kön}T

vét azzal a kijelentéssel végzi a szerző, hogy az agrárpolitika a szabadság, a haladás és a humanizmus politikája, mely nemcsak a harmonikus gazdasági fejlődést biztosítja, hanem a szertelen pénzvágy helyett tiszta ethikai törekvéseknek hódol. — Az érdekes könyv Kilián Fr. bizománya s az ára 2 korona. ** Irodalmi pályázat. A Luther-társaság pályázatot hirdet a hívek lelkipásztori gondviseléséről (cura pastoralis) szóló, nagyobb szabású munkára. A munka 30—40 nyomtatott ívre terjedjen, s tartalmában egyenlően alkalmas legyen, mind a lelkészeknek a cura pastoralis mezején való tájékozására, mind pedig a világi elemek közreműködésének megnyerésére. A részletesebb feltételeket illetőleg szívesen nyújt felvilágosítást a társulat titkára. A pályázaton részt vehetnek úgy evangélikusok, mint reformátusok. A pályadíj 2000 korona. Pályázati határidő 1905 okt. 31. A pályaművek bírálatára a társaság Zsilinszky Mihályt, dr. Bartók György ref. és Gyurátz Ferencz evang. püspököket, Csiky Lajos ref. és Kovács Sándor evang. theol. tanárokat, Baksay Sándor ref. és Terray Gyula evaiig. espereseket kérte fel. ** Pályázati eredmény-hirdetés. A debreczeni ref. főiskola által egyházi jellegű férfi-négyesre hirdetett zenepályázaton a "bíráló bizottság Aggházy Károly művének ítélte a 400 kor. pályadíjat; a „Ne félj, de higyj" és a „61 zsoltár" jeligéjű pályamunkákat pedig dicsérettel jutalmazta. ** Mély tengerek világa. Rövid idő alatt immár második kiadásban jelent meg az a pompás könyv, a melyben Chun Károly a német tengerfenék-kutató expediczió történetét és felfedezéseit ismertette. Az érdekesmunkát a Lampel-Wodianer czég magyarul is kiadta, mint a Lóczi Lajos által szerkesztett Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára III. kötetét. A Mély tengerek világában az Atlanti és Indiai Oczeán s a Déli Jeges tenger csodálatos állatéletével ismerkedünk meg. Az eddigi ismereteket számos meglepő felfedezés gazdagítja. A búvár-szerszámok bemutatása, a Kanári szigetek, a tenger áramlásai, Kongó és Kamerun, a titokzatos Bouvet-sziget újrafeltalálása, a Jeges tenger feneke, a jéghegyek, a Kerguelen szigetek satnya állatai ós növényei, Szumatra és a Mentavei tenger mesés gazdagsága stb., végül a számtalan újon felfedezett állat leírása mind megannyi változatos fejezete a könyvnek, a melyet 88 eredeti felvétel után készült kép és 1 térkép illusztrál. Különösen érdekes a fenékről, 2—2400 m. mélységből, felhozott eleven állatok, világító halak és polipok képei. Az átdolgozást dr. Szilády Zoltán, a Bethlen kollégium tanára végezte. A mű ára díszes kötésben 7 kor. 50 fillér. A vállalat előfizetőinek 6 korona. EGYHÁZ. A református rendkívüli konvent f. hó 8-án kezdi meg üléseit Budapesten. Főtárgya a zsinati törvénytervezet végleges szövegezése és az 1848: évi XX. t.-cz. végrehajtása ügyében a közös prot. bizottság által készített javaslat tárgyalása. Ugy halljuk, hogy a zsinati törvénytervezet gyökeres revízión ment át és különösen az egyházalkotmányi részt tetemesen megrövidítette a konventi bizottság. Az egyházmegyék és egyházkerületek észrevételeit és kívánalmait is nagy figyelembe részesítette. A törvénytervezetnek az egyházi adózást reformáló része azonban még nincs teljesen készen; ennek elkészítése végett deczember 7-ére hivatott össze az adóügyi bizottság. — Az 1848. évi XX. t.cz. végrehajtására vonatkozó munkálatnak az a Vélemény szolgál alapul, a melyet a két evangeliumi egyház vegyes bizottsága Budapesten a f. évi nov. 19-én tartott ülésében állított össze. A törvény 2-dik §-ának (mely azt mondja: e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg) végrehajtását a Vélemény a jogtalan térítgetések, a prot. hitoktatás megakadályozasa, a hitelveinkkel ellenkező cselekvény teljesítésére kényszerítés, a temetők használata s a jogellenes megadóztatás tárgyában novelláris törvényhozást sürget. A törvény 3. §-át illetőleg a Vélemény az eddig folyóvá tett államsegélyen kivül az egyházi adóteher csökkentésére a ref. egyháznak 1.400,000 koronát, az ág. h. ev. egyháznak 700,000 koronát; egyházi közigazgatási költségre a ref. egyháznak 483,739 koronát, az ágostainak 217,120 koronát; lelkészek korpótlékára a ref. egyháznak 1.133,000 koronát, az ágostainak 400,000 koronát; országos lelkészi nyugdíjintézetre a ref. egyháznak 400,000 koronát, az ágostainak 167,287 koronát, vallástanításra a ref. egyháznak 150,000, az ágostainak 100,000 koronát; humanitárius intézményekre (nőnevelés, tanítóképzés) a ref. egyháznak 400,000 koronát, az ágostainak 220,000 koronát kér állandó évi dotáczióként. E szerint különböző czímeken az ev. ref. egyháznak összesen 3.966,739 korona, az ág. h. evang. egyháznak összesen 1.804,407 korona új állami dotácziót sürget a közös bizottság előmunkálata. Személyi hír. Kiss Áron, a tiszántúli ref. egyházkerület püspöke, Isten kedvező kegyelméből a mult hónap 20-án töltötte be élete 88-dik évét. Az agg püspököt ez alkalomból számosan üdvözölték, testületek és egyesek. Mi is igaz tisztelettel tekintünk az ősz patriárkára és tiszta szívből kívánjuk reá Istennek minden áldását.