Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

KÜLFÖLD. Külföldi egyházi szemle. Az „Evang. Bund1

1

szept. 28. és köv. napokon Ulm ősrégi német birod. városában tartotta 16-ik évi nagygyűlését, Wintzingezode gróf volt annak elnöke, ki erős prot. önérzettel válaszolt a nagyszámú egyházi és polgári személyes üdvözletekre. A szokásos évi jelentést a „Bund" ismert avatott tollú jegyzője, Witte hallei tanár terjesztette elő, a melyből megtudjuk, hogy a tagok száma 1 év alatt 156 ezerről 170 ezerre emelkedett. A jelenvolt nagyszámú nagygyűlési tagok zárt ülésén a prot. érdekek megvédésére szolgáló különböző munkaköröket és eszközöket vitatták meg, a melyek közé különösen a Bund-nak a napisajtóhoz való viszonya tartozik. A középkori dómtemplomnak tág csarnokaiban összegyűlt hívek előtt az ünnepi szónoklatot szept. 29-ikén délután Weiibracht stuttgarti prelátus tartotta, a ki I. Kor. 16: 13. v. alapján azt fejtegette, hogy a szövetségnek szilárd ev. álláspontra, éber szemre, erős karra és meleg szívre van szüksége. Szilárd ev. álláspontra a reformáczió hitbeli meggyőződése értelmében, éber szemre a világi ós egyházi hatóságok ingatag politikai viselkedésével szemben, s erős kézre a világ és annak hatalmasságaira s meleg szívre a küzdelmek útján elérendő békére való tekintettel. A nyilvános esti gyűléseken Hieber tanár elnöklete alatt Fickenscher lelkész „Az idők jeleiről", Arnold boroszlói tanár „Az egyes államok prot. életéről", Mayer zwickaui superint. „A jezsuita-rendről s a német néplélekről", Wurster dékán „Jövonkről, gondunkról és reményeinkről", Mahnert vikárius „Az evangelizáczió 4 éves munkásságáról Stiriában" és Schweitzer lelkész „Az elzászi prot. életről" értekezett. Ez előadások mutatják, hogy a Bund a Németbirodalom összes pontján éber szemmel kiséri a protestantizmus haladó érdekeit. Az első nyilv. nagygyűlésen, mely a szentháromság templomában tartatott, Wintzingerode gróf elnökölt. Megnyitójában részvéttel emlékezett meg Lochler prelátus, Nehmitz sziléziai generálsup. és Barkhausen főegyházi tanácsos, a „Bund" melegkeblű barátainak elhunytáról. Éles bírálattal utalt az ismeretes trieri eseményekre, a melyek azt mutatják, hogy a pápás főpapság uralmi törekvései s az állami törvényekkel ós intézményekkel szemben való kihívó viselkedése évről-évre tűrhetetlenebbek és nyilvánvalóbbak, illetve politikusainknak azokhoz való viszonya érthetetlenebb. A kölni érsek pásztori levele egyenes kihívás a modern állameszmével szemben; sőt azt látjuk, hogy a prot. Poroszországot csaknem felszívja a klerikálizáló német birodalom, a mi már az angol sajtónak (Daily Graphic) figyelmét is magára vonta. A legújabb német politika lépten-nyomon összezavarja az ev. lelkiismeretet, a melyen csakis a német prot. tartományegyházak szorosabb tömörülése segíthetne. A szövetségnek résen kell lennie az ultramontánizmus s A szocziáldemokráczia kettős arczulatával szemben, és pedig hűséggel az Isten, az ev. hit, a haza és a császár iránt. A főelőadást Kolde erlangeni tanár tartotta „a reformáczió állam gondolatáról ós a római egyházról" czímmel. A reformáczió az államban önálló isteni intézményt lát, míg az ultramontánizmus következetesen megtagad minden modern állami szervezetet. Az előadással kapcsolatban a nagygyűlés két rezoluczióban állást foglalt a jezsuiták visszahívásának kérdésében és sürgette A német ev. tartomány egyházak szorosabb tömörülését. A nagygyűlés, egészében és részeiben tekintve, egy komoly czéloktól és azok megvalósítására irányuló korszerű eszközöktől áthatott nagygyűlésnek a képét mutatja, s mint ilyen teljes ellentéte a nagyhangú és politikailag tüntető • pápás nagygyűléseknek. A német baptista egyházközségek szept. 13—17. napjain Berlinben tartották 19. évi szövetséges értekezletüket. Az egyházközségek képviselői közül 308 jelent meg, kik közül Meyer strassburgi, Herrmann königsbergi és Liebig stettini lelkészek eínökökül és Lehmann kasseli szerkesztő jegyzőül választattak. Orosz, németalföldi, svéd ós dán vendégek is jelen voltak a szövetséges baptista értekezleten. Az értekezlet meleg részvéttel adózott az angol dissentereknek, a magas püspöki egyház nevelési törvénye ellen folytatott sikeres küzdelmükért. Az értekezlet 13 új német egyházközséget vett föl a maga szövetségébe, a melynek ma Németországban 170 egyházközsége van, 31 ezer lélekkel. A hamburgi papi szemináriumnak 31 növendéke van, két rendes theol. s három bejáró reáliskolai tanerővel. Majd Lehmann szerkesztő „A vasárnapi iskoláról" tartott előadást, a melyből megtudjuk, hogy a szövetséges egyházközségeknek van 434 vasárnapi iskolája, 20,500 tanítványa s 2000 tanítója; sőt a nagy szabadegyházi vasárnapi iskolai szövetség közel 80 ezer tanítványt oktat Németországban. Ezzel kapcsolatban Herrmann lelkész a német szabad egyházi mozgalmakat s a német baptizmus sajátos jellegét és fejlődését ismertette. A szövetség vagyona 711 ezer márka, a miből a hamburgi papi szemináriumot s a kasseli sajtóirodát is segélyezi. A szövetség sajtója 80 ezer példánynyal szerepel. Spurgeon iratait 41 ezer példányban terjesztette s a skót bibliai társulat által 160 ezer biblia kelt el. A német baptistalelkészek nesztora, Millard Weselből, „A belső életről" értekezett, s az evangéliumban, mint új életben látta a baptizmust kisértő veszedelmeknek egyetlen végvárát, míg Gieselbuseh berlini lelkész „A bibliához való állásunkról" tartott előadást. A szövetségi értekezlet által egyhangúlag elfogadott főbb tételei ezek voltak: A bibliához való viszonyunk a Krisztusba vetett hit által van meghatározva; az írás az egyházközség egyetlen élet- és tannormája; hitéletünkkel teljesen az írásban gyökerezünk ; az írásnak tudományos kezelése csak mélyíti annak tartalmát ós emeli annak értékét; az egyes ker. embernek hit- és életviszonya különböző az íráshoz stb. Az esti értekezleten a német baptisták a pogány misszióval foglalkoztak, és pedig Seheve berlini lelkész és Mascher missziói felügyelő a Kamerun-misszióról és Fecker wandsbecki papnő a baptista nők és leánnyok indiai Senana-miszsziójáról értekezett. Kameruniban 12 misszionárius van elfoglalva 612 pogány keresztyénnel és 880 tanulóval. Az utolsó évben 112 volt a keresztelósek száma és 312 katechumenust oktattak. Az önálló néger egyházközségek tagjainak száma 1500 lélek. Vagyonuk 83 ezer márka. A bázeli misszióval jó a viszony, míg a pápás propaganda a baptista missziónak is kárára van. Az értekezlet azt a benyomást teszi, hogy a baptismus Németországvallásos életében is tiszteletreméltó jelenségnek veendő, mely a bel- és külniisszió műveiben a Krisztus evangéliuma örök javait szolgálja. Az értekezlet a tagok közös úrvacsorájával véget ért, „A protestantizmus Magyarországon" czím alatt egy eléggé hü és rokonszenves ismertetés jelent meg a „Chr. der Chr. W." 43. számában. Ebben a névtelen író kiterjeszkedik a debreczeni prot. egyetem s a budapesti prot. theol. fakultás létesítésére irányuló törekvésekre, a kőszegi kolostori botrányra, a Hymnus-nak a pécsi püspök által való kitiltására, az egyházi megadóz-