Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

lelől magyar nemzeti. E kettős feladatát egyfelől az evangelium hirdetésével és a hivők életébe bevitelével, másfelől pedig oly intézmények létesítésével oldhatja meg, a melyek a protestantizmus elveit és szellemét beoldhatják a nemzet egészébe. Egyházi és iskolai autonómiánk szervezetét csak az egyetem teheti teljessé, a mely, míg szolgálja a nemzeti kultura érdekét, másfelől módot és lehetőséget ad arra is, hogy gyülekezeteink, iskoláink, autonomikus szerveink számára magunk nevelhetünk magunknak alkalmas egyéneket. A prot. egyetem eszméje tehát egyesíti magában a közérdeket a jogosult egyházi érdekkel, s' ez által erősítheti, mind az egyházat, mind a magyarságot. Ezek előbocsátása után a javaslat az állami egyetemek valamelyikén szervezendő prot. vagy ref. theol. fakultás eszméjére nézve mond véleményt. A prot. theologiának az állami egyetemre bevitelét nem tartja szükségesnek. Nem azért nem, mintha az egyetemi theol. fakultás versenyétől féltené a theol. akadémiákat; hanem azért nem, mivel arra, a mi a prot, theologiának az egyetemre bevitele tervében mint hátsó gondolat lappang, t. i. hogy a lelkészképzés bizonyos állami ellenőrzés alá vétessék, ha jogosult is a nemzetiségi egyházak és az erdélyi szász evang. egyház külföldi lelkészképzésével, de teljesen jogtalan és felesleges a ref. papneveléssel szemben; mert hiszen az sohasem volt és sohasem lehet más, mint magyar és hazafias. Nem arra van tehát szükség, hogy a prot. theologia az állami egyetemre bevitessék, hanem hogy az állam az arra fordítani akart költséget, az ő czéljait természete szerint önként is munkáló és előmozdító egyház közjavára fordítsa. Ahhoz, hogy theologiájának az állami egyetemre bevitelét kivánja, feltétlenül joga van ugyan a magyar prot. egyháznak a felekezeti egyenlőséget és viszonosságot kimondó törvények alapján; de e jog érvényesítésénél sokkal fontosabb és elsőbbrendű feladat a debreczeni ref. egyetem és tanárképző felállítása. Epen ezért azt ajánlja a kerületi közgyűlésnek, hogy a konvent 1900. évi 43. sz. a. kifejezett elvi álláspontját fentartva, mondja ki, hogy az egyetemi prot. theol. fakultás helyett a debreczeni ref. tanárképző és egyetem létesítését tartja előbbvalónak, s ezért méltányosnak látja, hogy a magyar prot. egyházak részére, ugyancsak a lelkészképzés előmozdítására és a teljes sikerrel munkált magyar nemzeti czélok sikeres szolgálatára megfelelő állami támogatás adassék, és ez a támogatás, illetve segély, az állam által e czímen más felekezetek részére teljesített segélyezés arányában, a különböző egyházak jogviszonyait rendező és egyházunk jogi állására vonatkozó országos törvények értelmében, a prot. egyházaknak, eltekintve a lelkészképzés állami rendezéséfői, mint őket jogosan megillető követelmény, folyósíttassék, ós ennek számításba vételére és kieszközlésére a közös prot. bizottság figyelme is felhivassék. Magára az egyetemre vonatkozó javaslat, konstatálván, hogy a teljes egyetem felállítása meghaladja a rendelkezésre álló erőket, csak a nélkülözhetetlenül szükségesekre terjeszkedik ki. Három fakultást kontemplál, ú. m. a hittudományit, a bölcsészetit és a jogit. A hittudományi szaknál szükség volna 7 rendes és 2 előadói (docentura) tanszék; a jogtudományi szaknál 10 rendes és 2 előadói tanszék; a bölcsészeti szakra 15 rendes tanári és 2—4 előadói tanszék és 2 nyelvmesteri állás. A csonka egyetem és abban a teljes tanárképző felállításához tehát szükséges volna 31 rendes, 8 előadói és 2 nyelvmesteri állás. A debreczeni főiskolán ma is működik már 16 rendes és 1 előadó tanár; hiányzik tehát még 16 rendes és 9 előadói tanári állás. A javadalmazás tekintetében azt az elvet állítja fel a javaslat, hogy a tanárok fizetése egyenlő legyen az állami egyetemi tanárokéval. Ha azonban ez, az anyagi erő csekélysége miatt nem volna keresztülvihető, akkor a tanszékek, ideiglenesen, az állami egyetemi ós jogtanárok fizetései közé eső fokozattal javadalmaztatnának. Az anyagi erő csekélyebb ugyan, semhogy az utóbbi esetben is reá hárulandó terheket viselhetné; de azért az egyetemet fel kell és fel is lehet állítani, ha Debreczen városa, a tiszántúli kerület és az egyetemes prot. egyház meghozza áldozatait és a kormány nem zárkózik el attól, hogy az intézményt anyagilag támogassa. Szervezzen tehát a kerület egyetemi bizottságot, s általa lépjen összeköttetésbe a testvérkerületekkel, a testvér evang. egyházzal és az állammal; a zsinaton pedig eszközölje ki, hogy e czélra közadó állapíttassék meg, s dolgoztassék ki a szervezet, a mely főleg a már rendelkezés alatt álló alapítványok felhasználásában és az iskola színvonalát emelő tanszékek felállításában és betöltésében, s egy, bölcsészeti és nyelvészeti szakokra nézve teljes (a realiákat egyelőre mellőzi a tervezetet) tanárképző intézet felállításában határozódnék. Addig pedig, míg ez keresztülvihető lenne, a debreczeni theologiai és bölcsészeti szakon szervezzen 3 új bölcsészeti és .1 theologiai tanszéket. íme*, ez főbb vonásaiban az akadémiai albizottság véleményes javaslata. Ezekhez még csak azt fűzzük hozzá, hogy a főiskolai pénztárnok kimutatása szerint az egyetemi alap összege jelenleg 1.255,697 kor 23 fill., a melynek évi jövedelme 55,648 kor. 51 fillér. Az alapot azonban, a Somogyi-Hercz alapítvány 12 év múlva 30,000, a Soós Gábor alapítvány pedig 10—12 év múlva 100,000 koronával fogja gyarapítani. A közgyűlés a javaslatokat egyhangúlag elfogadta, megpótolva azt Erőss Lajos indítványa alapján azzal, hogy nemcsak a központi egyetemi bizottságot állítja fel, hanem ilyenek szervezésére felhívja az egyházmegyéket is, és felkéri Debreczen város és a debreczeni egyház vezetőségét, hogy az egyetemre általuk felaján-Kristály üveg asztali készleteit beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.