Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

hogy az egyetemes egyháznak az Üllői-út ós a Szentkirályi-utcza sarkán fekvő telkét és házát kiépítteti, olyképen, hogy az épület új szárnyában egy tágas tanácskozóterem és a szükséges mellékhelyiségek álljanak az egyetemes gyűlés rendelkezésére. A terv keresztülvitelére Prónay Dezső és Baltik Frigyes elnöklete alatt bizottságot küldöttek ki. Glauf Pál a nyugdíjintézetről, Hcindel Vilmos a selmeczi liczeumról tett jelentést; Zsigmondi/ Jenő pedig a lókuti vallássérelmi ügyben hozott kultuszminiszter! végzést referálta. Ez utóbbi ügyet, mint vallássérelmi természetűt, a két prot. egyház közös bizottságához tették át. Sztehlo Kornél a belügyi és közoktatásügyi minisztériumoknak az egyházi és iskolai alapítványok kezelése ügyében kelt rendeleteit ismertette, s javaslata alapján elhatározta a gyűlés, hogy mivel e rendeletek sértik az egyházi és iskolai autonomiát, azok ellen felírnak a nevezett minisztériumokhoz, — Az utolsó napon helybenhagyták az új középiskolai rendtartást; az egyetemes középiskolai főigazgatói állás szervezésére vonatkozó javaslatot azonban levették a napirendről. Tudomásul vették az új egyházi énekeskönyv szerkesztésére kiküldött bizottság jelentését, s a bizottság elnökévé, a lemondott Baltik püspök helyébe, Gyurátz F. püspököt választották meg. Elhatározták az egyetemes egyházi névtár kinyomatását; a püspöki nyugdíjintézet szervezése kérdését áttették a nyugdíjintézeti bizottsághoz ; abban a sérelmes ügyben pedig, hogy a postahivatalok újabban a hivatalos csomagok mellé bélyeges szállítóleveleket követelnek, felterjesztést intéznek a kereskedelmi miniszterhez. Gyülekezet alakulás. Krassó-Szörény vármegye székhelyének: Lúgosnak ref. lakosai, a kiknek a száma körülbelül 800, s a kik eddigelé az evangelikus egyházzal egyesülve éltek, f. hó 8-án tartott egyházközségi gyűlésükben kimondották az evangélikusoktól különválásukat és önálló egyházközséggé alakulásukat. A közgyűlést, mint esperesi megbízottak, Futó Zoltán szentesi lelkész és dr. Baksa Lajos tanácsbiró vezették. Az új gyülekezet gondozásával ideiglenesen Szöllősi Imre dobófalvai lelkész bízatott meg. A belső-somogyi ref. egyházmegye f. hó 17-én rendkívüli közgyűlést tartott Csurgón. A gyűlés legfontosabb tárgya a tisztújítás eredményének bejelentése és az új tisztviselői karnak hivatalába beiktatása volt. A felbontott gyülekezeti szavazatok szerint a tisztújítás, újabb 10 évre a következőleg történt meg: Esperes: Nagg Lajos, egyházmegyei gondnok: Szabó Kálmán, lelkészi főjegyző: Ragályi László, lelkészi aljegyző: Kovács Bertalan, vil. főjegyző : Bodola László, vil. aljegyző : dr. Héjjas Imre, lelkészi számvevő: Mozsonyi Sándor, vil. számvevő: Szabó Béla, lelkészi tanácsbirák: Peti Lőrincz, Széki Elemér, Novottny Alajos, Szabó János, Barakonyi Kristóf, Mozsonyi Sándor; világi tanácsbirák : Kovács Sebestyén Gyula, Sárkövy Béla, Kulin Sándor, Csorba Ede, Matolcsi József, Sárkövy György. Az erdélyi egyházkerület konventi képviselői az 1904—1906. években a legutóbbi közgyűlés választása alapján a következők lettek. Rendes lelkészi tagok: Kenessey Béla, Deési Gyula és Lénárt József, póttagok: Bodor János, Nagy Károly és Jancsó Lajos; világi rendes tagok: Simó Lajos, Mezey Albert és Váró Ferencz; póttagok dr. Papp István, dr. Sárkány Lajos és dr, Kádár János. Vallástanárok értekezlete. Az ágostai hitvallású evangelikus vallástanárok f. hó 10 én igen látogatott értekezletet tartottak a Deák-téri gimnázium dísztermében, Zsilinszky Mihály -államtitkár, egyházkerületi felügyelő és Poszvék Sándor theologiai igazgató elnöklésével. Az értekezletet Zsilinszky Mihály nyitotta meg, a ki hangoztatta a vallásoktatás fontosságát. Az éljenzóssel fogadott megnyitóbeszéd után Hetvényi Lajos ügyvivő titkár terjesztette elő jelentését és az értekezlet munkaprogrammját, a melyet az értekezlet tudomásul vett. Utána Majba Vilmos budapesti vallástanár fölolvasta előadói javaslatát a vallásoktatás rendezéséről és a vallásoktatók helyzetének javításáról. A javaslat elsősorban a vallásoktatás egységes tervét kivánja. A kidolgozás egy olyan bizottság által történjék, a melynek tagjai nemcsak parókhus lelkészek, hanem vallástanárok és vallástanítók is. Kivánja továbbá a vallástanárok jogi helyzetének rendezését, olyképen, hogy középiskolai vallástanítókul csak lelkészjellegű egyének alkalmaztassanak, s ezek az evang. gimnáziumok vallástanáraival egyenjogúakká és egyenrangúakká tétessenek. Budapesten, a népiskolák négy alsó osztályában, tanítók is alkalmazhatók hitoktatókul; az V—VI. osztályokban, valamint a közép- és felsőbb iskolákban azonban csakis lelkészjellegű egyének lássák el a hitoktatást. A javaslatnak a tantervre vonatkozó részét elfogadták és felfelterjesztették az egyet, gyűlésre; a vallástanárok jogi helyzete rendezésére vonatkozó tervezet elkészítésével pedig Gredidy Henrik lelkészt bízták meg. Adorján Ferencz indítványára megkeresik az egyet, gyűlést az iránt, hogy a vallástanárok értekezletét ismerje el szükséges faktornak és a vallás-pedagogiai kérdéseket előzetes tárgyalás és javaslattétel végett utalja hozzá. Végül Hetvényi Lajos soproni vallástanár értkezett a középiskolai egységes vallásoktatásról. Az értekezlet magáévá tette az értekezésben foglalt elveket és javaslatokat, s elhatározta, hogy az értekezést az egyházi lapokban közzéteszi és megbízta felolvasót és a korreferens Frenyó Lajost, hogy a jövő évi értekezletre részletes tantervet készítsenek. Tanári székfoglaló. A debreczeni ref. főgimnázium új történelmi tanára: dr. Szabó Márton, f. hó 14-én foglalta el kathedráját szakszerű értekezéssel. A beiktatóünnepélyt Kiss x4ron püspök nyitotta meg, s az értekezés megtartása után ugyancsak ő iktatta be hivatalába az új tanárt. A tanári kar nevében Sinka Sándor üdvözölte az új kollegát. A debreczeni egyetem ügyével foglalkozott a kollégiumi igazgató-tanács legközelebb megtartott ülése, és elhatározta, hogy e nagyfontosságú dolog szellemi és anyagi oldalának továbbépítésére egyetemi ad hoc bizottság alakítását hozza javaslatba. A bizottság azzal a megbízással küldetnék ki, hogy a szükséges munkálatokat megtévén, terjessze azt az egyházkerületi közgyűlés elé. A népiskolai ifjúsági könyvtárakat intéző bizottság a folyó tanév elejétől majd minden héten tart biráló ülést. Minden gyűlésen mintegy 30 ifjúsági könyv bírálatát intézi el, a mely szám nem tekinthető soknak akkor, mikor a könyvek többsége első látásra is teljesen alkalmas vagy épen alkalmatlan a könyvjegyzékbe való felvételre, s csak kevés könyvnél van vita. Eddig már mintegy 200 könyvről határoztak. Az alapjegyzékkel