Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

így még néhány hónapig lesz munka. S csak ha az alapjegyzéket felterjesztették a minisztériumhoz, akkor kerül sor az újabb könyvek bírálatára. A budapesti tud. egyetem mult tanéve. A budapesti tud. egyetemnek az 1902—1903. tanévről most megjelent évkönyve a következő érdekes statisztikai adatokat közli. Az egyetemen 245 tanár és 65 adjunktus működött. Az összes tanárok az első félévben 1326, a második félévben 1256 órát tartottak. A hallgatóság száma a mult év első felében 6278 és a második félévben 5543 volt. Ezek közül, az első félévet véve alapul, hittudományi volt 91, jogász 3941, orvosnövendék 727, bölcsész 1382 és gyógyszerész 137. Vallás szerint római katholikus a hittudományi karban 69, jogász 1811, orvos 217, bölcsész 652 és gyógyszerész 60; görög katholikus hittudományi 22, jogász 67, orvos 16, bölcsész 34 és gyógyszerész 5; görög keleti jogász 116, orvos 34, bölcsész 47, gyógyszerész 2; ev. ref. jogász 436, orvos 51, bölcsész 137, gyógyszerész 16; ág. ev. jogász 237, orvos 79, bölcsész 132. gyógyszerész 15; unitárius jogász 7, bölcsész 3; izraelita jogász 1266, orvos 330, bölcsész 376, gyógyszerész 39; felekezetnélküli egy jogász és egy bölcsész. Anyanyelv szerint az első félévi összes hallgatók közül magyar 5479, német 395, román 151, tót 81, szerb 99, horvát 38, rutén 11, lengyel 4 és olasz 20. Honosság szerint helybeli (budapesti) 754, magyarországi 5448, fiumei 8, horvátországi 21, ausztriai 33 és külföldi 14. A hallgatók közül a hittudományi karon zárószigorlatot tett 34 ós doktorátust 4; a jogtudományi karon kiadtak 227 jogdoktori, 85 államtudományi doktori, 3 kánondoktori, 2 sub auspiciis regis, összesen 317 oklevelet; az orvosi karon kiadtak 120 egyetemes orvosdoktori, 2 gyógyszerészdoktori és 68 gyógyszerészmesteri oklevelet; a bölcsészeti karon 40 doktori oklevelet. A tanárvizsgáló bizottság 141 tanári oklevelet adott ki. Külföldi doktori oklevelek közül összesen tizet honosítottak. EGYESÜLET. • A Luther-társaság irodalmi szakbizottsága f. hó 12-én tartotta meg ülését Budapesten. Több fontos ügy került szőnyegre, a melynek, ha sikerre volnának vezethetők, érdemére szolgálnának a társaságnak és nagy hasznára az egyháznak Legelső sorban is azt az indítványt vették tárgyalás alá, hogy adjon ki a társaság egy hivatalos lapot. Voltak a bizottság tagjai között, a kik abban a véleményben voltak, hogy egy ilyen lap kiadása nem tartozik a társaság feladatai közé; míg mások meg a lap kiadásának szükségességét vitatták. Az indítvány felett nem döntöttek véglegesen, hanem elhatározták, hogy az egyetemes gyűlés útján megkeresik a kerületeket, hogy vájjon óhajtják-e a lap kiadását s mily összeggel volnának hajlandók azt támogatni. Indítvány tétetett egy krajczáros napilap kiadása iránt is. A többség pártolta az indítványt; de a végleges határozás előtt áttették azt a kisbizottsághoz, véleményezés ós a gyülekezetek körében leendő tájékozódás végett. Végül elfogadták Kovács Sándor és Payr Sándor theol. tanároknak a népiratokra, dr. Masznyik Endrének a Luther művei sorozatos kiadására és Raffay Sándornak egy népies bibliamagyarázat kiadására vonatkozó tervezeteit, illetve javaslatait. A budapesti Bethlen Gábor-líür f. hó 14-én tartotta 9-ik irodalmi estélyét a ref. főgimnázium dísztermében. A szavalatokból, ének- és zeneszámokból s felolvasásból állott tárgysorozatot szép és előkelő közönség hallgatta végig. A Budapesti Dávid Ferencz-Égylet november 14-ikén Dávid Ferencz-ünnepélyt rendezett. Dávid F. a magyar unitárius egyház megalapítója és első püspöke volt; ezenkívül az a históriai érdeme is van, hogy az ő befolyására mondotta ki a kis Erdély a vallás ós lelkiismeret szabadságát. Az ünnepélyen Boros György kolozsvári theol. dékán méltatta lelkes felolvasásban Dávid F. érdemeit a magyar unitarizmus megalapításában. Az ünnepélyt Krausz Gusztáv zenetanár orgonaábrándja nyitotta meg és zárta be. Imát mondott Józan esperes. Énekelt Szendröi operaházi tag. Azután egy hatásos férfinégyeskarban, ezt követőleg pedig Józan Miklós „Gondolatok a börtönben" czímű népódájában gyönyörködött a szépszámú közönség. GYÁSZROVAT. Jancsó Mihály, borháti evang. lelkész, élete 85-dik évében f. hó 9-én elhunyt. Emlékezete legyen áldott! Tóth Dániel miskolczi ref. lelkész, az alsóborsodi egyházmegye volt esperese, a sárospataki főiskola igazgató-tanácsosa, Borsodvármegye törvényhatósági bizottságának tagja, f. hó 13-án elhunyt és 15-én nagy részvéttel eltemettetett. Egyházunk papságának egyik rokonszenves és patriarchalis alakja, a közügyek iránt érdeklődő és bennök hűséggel forgolódó ember volt. Elhunytát nagy család gyászolja. Dr. Tüdős István sárospataki theol. tanár ipát vesztette el az elhunytban. Áldás emlékére! KÜLÖNFÉLÉK. * Bocskay István szobra. Hajdú vármegye közönsége elhatározta, hogy a szabadhajdúk egykori vezére, Bocskay István dicsőséges emlékét megörökíti ós fölállíttatja lovasszobrát Hajdú-Böszörményben. A szobor fölállítását előkészítő bizottság, Ftásó Gyula alispán elnöklésével ülést tartott, a melyen kimondta, hogy a szobrot 1906. évre föl kell állítani. A szobor 70—80 ezer koronába kerül, s erre a czélra részben fölhasználják a megyei közművelődési alapot, azonkívül pedig a megye városaiban ós községeiben házanként gyűjtést indítanak.